KILENCVENKETTEDIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

Villámgyorsan megperdült. Senki se volt ott.

Ennek véget kell vetnie, mert az idegei előbb-utóbb felmondják a szolgálatot.

- Kapitány a hajónak! Riadókészültséget rendelek el! Állj készen esetleges, meglepetésszerűen és nem a bejáraton keresztül érkező ismeretlen fegyveresek azonnali ártalmatlanná tételére!

„Hajó a kapitánynak! A készültséget már elrendeltem az állandó készenléti parancs alapján. Az állandó készenléti parancs egy példánya a kapitány mappájában is megtalálható. Az állandó készenléti parancs rendkívüli, különleges veszélyek esetére rendelkezik, az ilyenek felbukkanása eseténhaladéktalanul életbe kell léptetni a készültségnek a veszély elhárítására elméletileg legalkalmasabb változatát.”

Karen fellélegzett. Csöppet sem zavarta, hogy a hajó lényegében megkerülte őt. Vajon miféle készenlétet léptetett életbe, és mire elég az?

„Hajó a kapitánynak! Kérek engedélyt igénybevenni a Tudományos Könyvtárat!”

A szőke nő nagyot nézett:

- A Tudományos Könyvtárat?

„Hajó a kapitánynak! A Tudományos Könyvtár háború esetén, végszükségben, vagy jelentős, súlyos következményekkel fenyegető veszély elhárítása érdekében vehető igénybe. Állandóan újratöltik, és tartalmazza mindazon tényeket, adatokat és ismereteket, amelyeknek a kínai tudomány egyáltalán a birtokába jutott. Jelenleg pontosan azon a szinten áll, ahol a kínai tudomány tartott az elindulásunk pillanatában. Kérek engedélyt igénybe venni.”

- Kapitány a hajónak. Az engedélyt megadom.

„Hajó a kapitánynak. Kérek engedélyt a fájl adatait, valamint a rajta végzett vizsgálatok teljes dokumentációját a Tudományos Könyvtárba továbbítani. A szabályzat értelmében a fájl eddig nem ismert új információk egész sorát tartalmazza. A cirkálónak a szabályzat értelmében haladéktalanul továbbítania kell minden ilyen adatot a Tudományos Könyvtrá számára, de a továbbításhoz minden esetben a kapitány engedélyére van szükség.”

Karen nem habozott. Megtudják a kínaiak mindazt, amit a térmanipulátorról tudni lehet. Na és?

- Kapitány a hajónak. Az engedélyt megadom.

„Hajó a kapitánynak. Az adatokat továbbítottam.”

Rendben van, gondolta Karen, de jobb lenne, ha én is többet tudnék arról a nyavalyás fájlról.

- Kapitány a hajónak. Részletes jelentést kérek a fájl vizsgálatáról!

„Hajó a kapitánynak. A fájl alaposan feltételezhetően lehetővé teszi a térben történő szabad mozgást. Működésének alapelvei ma még zömmel ismeretlenek. Sürgős intézkedésre van szükség, mert bárki azon személyek közül, akik már tartózkodtak a könnyűcirkáló fedélzetén, gyakorlatilag bármikor megjelenhet a hajón most is.”

Karen súlyosan bólintott. Éppen ez a probléma.

- Kapitány a hajónak. Miféle intézkedést tehetünk ez ellen?

„Hajó a kapitánynak. A védelem magából a fájlból nyerhető. A számontartja, hogyha védekezni akartak ellene. Az eddigi védekezési kísérletek közül mindössze egyet minősített sikeresnek.

Karen felfigyelt.

- Mi az?

„Hajó a kapitánynak. Ismeretlen személy képes bizonyos helyeket olyan módon védelmezni, hogy az oda érkező nemkívánatos személyeket automatikusan egy másik térbeli pontra irányítja át. Ez a térbeli pont helyileg egyelőre nem határozható meg, javaslom, nevezzük Átirányítási Pontnak.”

Karen meglepődött. Átirányítási Pont? Csak nem a…

- Semmit sem tudunk erről az Átirányítási Pontról?

„Hajó a kapitánynak. A vizsgálat azt mutatja, Karen Bozchana Kadlecikova kapitány, hogy a közelmúltban te magad is jártál az Átirányítási Ponton.”

Karen csaknem felkiáltott. Igen. Az Átirányítási Pont nem lehet más, mint az a kedves jó, ellenszenves Köztársaság, ahol minden oda érkezőt felakasztanak.

„Hajó a kapitánynak. Kérek engedélyt életbe léptetni ezt a védelmi eljárást a könnyűcirkáló egész fedélzetén.”

Mi az, hogy! Karen fellélegzett. Mégis van megoldás!

- Kapitány a hajónak. Az engedélyt megadom.

Aztán eszébe jutott valami.

- Kapitány a hajónak. Kérlek, nyilvánítsd nemkívánatos személlyé Max Boyart, aki  velem együtt szállt fel annak idején a hajóra, és aki a valósi legénység tagjának számított.

„Hajó a kapitánynak. Nemkívánatos személynek tekintek a hajó biztonsága érdekében mindenkit, aki nem a szabályzat értelmében rendeltetése szerint bejáratnak tekintendő térbeli objektumon keresztül érkezik a könnyűcirkáló fedélzetére. Kérek engedélyt ennek megfelelően eljárni.”

- Kapitány a hajónak. Az engedélyt megadom.

Karen feszültsége ezzel el is szállt. Úgy érezte, már tudja, miért nem merészkedik ide Boyar. Nem szeretne visszajutni a Köztársaságba, ahonnan olyan nehezen szabadultak meg.

„Hajó a kapitánynak. Kérek engedélyt a központ számára archiválni a vizsgált fájl-lal kapcsolatos beszélgetéseinket.”

- Kapitány a hajónak. Az engedélyt megadom.

Mázsás súly zuhant le róla, Karen legszívesebben fütyörészett volna, mint bakfis korában. Ideje most már valóban foglalkozni a tervvel, amit korábban gondolt ki. Mivel is akarta kezdeni?

Hirtelen zajt hallott a háta mögül.

Szórakozottan megperdült.

Boyar állt ott. Meg két katona. Állig fegyverben.

Folytatása következik.