Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

KÉTSZÁZHUSZONHATODIK RÉSZ

 

Íródott Nyuzga javaslatára

 

Néhány perc szünet után ismét rámordult a fogolyra:

-         Halljam!

-         Miből gondolja, hogy bármi lényegeset is tudhatok, admirális asszony?

Talán időt akart nyerni, de Karen nem hagyta:

-         Majd én eldöntöm, mi a lényeges! Halljam!

Olyan fenyegető tartásban állt a fogoly előtt, hogy Eastman megszeppent.

-         Igen, igen.. – makogta. – Máris mondom.

-         Halljam!

Mivel a fogoly ijedten pislogott, Karen folytatta:

-         A Rodney csatahajót a szövetségi hatóságok hivatalosan veszteséglistára tették, a nyilvánosan elérhető adatok szerint ütközetben pusztult el. Ennek némileg ellentmond, hogy ugyanazon nyilvánosan elérhető adatok szerint a hajó soha semmiféle harci cselekményben nem vett részt.

Pillanatnyi szünetet tartott, közben Eastman arcát kémlelte.

-         Utána megtudtuk, gyakorlatilag még mindig a nyilvánosan elérhető forrásokból, hogy éppen ez a csatahajó volt Williams admirális utolsó zászlóshajója.

A fogoly még mindig hallgatott.

-         A végén kiderült, most már nem a nyilvánosan elérhető forrásokból, hogy a Rodney csatahajó fedélzetén hibernálták „Dúvad” Williams admirálist, valamint a törzskarának számos tagját. Amikor a Rodney a birtokunkba került, önt itt találtuk, mint a legénység egyik tagját.

A fogoly bólintott:

-         Természetesen – kezdte már higgadtabban. – mindent elmondok önnek, admirális asszony, amit tudok, de attól tartok, ez rendkívül kevés.

-         Előbb halljam!

-         Annak idején, a Nagy Lázadásnak nevezett eseménysorozat vége felé készült el a szövetségi erők legújabb csatahajója, a BB-58 UNS Rodney. Akkoriban már semmiféle harci cselekmények nem folytak, de a szövetségi erők fejlesztése továbbra is tartott. Ennek a grandiózus fegyverkezési programnak a keretében épült meg a Rodney. Voltaképpen mindenki természetesnek tartotta, hogy a főparancsnok a legújabb csatahajón rendezi be a főhadiszállását.

Szünetet tartott. A többiek hallgattak.

-         Tovább! – szólt rá könyörtelenül a szőke nő.

-         Mint már mondtam, nem voltak már akkoriban harci cselekmények. A szövetségi kormányzatban is jócskán akadtak már olyanok, akik megkérdőjelezték a csatahajó-program további folytatásának szükségességét. De a helyzet korántsem volt egyértelmű, és a fegyverkezés folytatása felett lényegében mindenki napirendre tért.

Újabb szünet.

-         Halljam tovább!

-         Röviddel a béke bejelentése után értesült a világegyetem Williams admirális haláláról. Természetesen senki sem hitte el a hivatalos verziót.

Karen bólintott. Erről már sokat hallott.

-         Csaknem a halálhírrel egyidőben derült ki, hogy a szövetségi flotta veszteséglistára tette a BB-58 BNS Rodney nevű harci egységét. Az égvilágon mindenki egybekapcsolta a két hírt, és az összes mértékadó hatalom úgy értelmezte, hogy a szövetségi kormány elpusztította renitens admirálisát a hajójával együtt.

-         Logikus következtetés – vetette közbe Ed Philips. – Van még, aki mindig így tudja.

-         Tovább! – recsegte Karen.

A fogoly ivott egy kortyot, és folytatta:

-         Ezen mindenki napirendre is tért volna. Valószínűleg véletlenül derült ki, hogy a Rodney továbbra is létezik, továbbra is a szövetségi hatóságok tulajdonában van, akik kis létszámú, de tökéletesen megbízhatónak tekintett személyzet felügyelete akart rejtették el az Univerzum egy távoli sarkában.

Ed Philips felfigyelt.

-         Ez az értesülés hozzám eddig nem jutott el.

-         Teljesen tisztázatlan, hogy az információ hogy került nyilvánosságra – magyarázta Eastman. – Egyetlen hírszerző szervezet sem nyomozott a Rodney után. Azt hitték, ami nincs, azt nem is kell keresni. Valamilyen alacsony beosztású személy indiszkréciója következtében azonban kiderült, hogy a hajó továbbra is létezik.

-         Igen?

-         Igen, admirális asszony. De még mielőtt a hír jelentőségét a mértékadó körök megemésztették, még sokkal cifrább dolog történt.

-         Micsoda?

A fogoly kényszeredetten elmosolyodott:

-         Nyoma veszett a hajónak, asszonyom.

 

Folytatása következik.

Címkék: blogregény

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu