KÉTSZÁZTIZENKILENCEDIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

Mindannyian talpra ugrottak.

-         Hajók? – kérdezte Helmut.- Miféle hajók?

-         Admirális a hajónak! azonosítsd a közeledőket!

„Hajó az admirálisnak! Hat Cooper osztályú nehézcirkáló és harmincöt kisebb hadihajó. Egész hadiflotta, admirális.

Ed Philips füttyentett.

-         Admirális a hajónak! Veszélyt jelentenek ránk?

„Hajó az admirálisnak! Minket könnyűszerel megsemmisíthetnek, de a Rodney-nak nem árthatnak. Aktiváltuk a védelmét is, a fegyverrendszerét is, admirális.

-         Megnyugtató – motyogta Helmut.

-         Admirális a hajónak! Bevonhatjuk a hajót a csatahajó védelmi rendszerébe?

„Hajó az admirálisnak! Kérem, azt adja parancsba.”

-         Gyorsan! – sürgette a szőke nőt Ed Philips. – Ez a flotta veszedelmesnek tűnik.

Mindannyian megfeledkeztek a fogolyról. Eastman rettegve meredt a képernyőre.

-         Admirális a hajónak! Be a csatahajó védelmi rendszerébe!

„Hajó az admirálisnak! A parancs végrehajtása megkezdődött, még tizenöt másodperc!”

Helmut sóhajtott, Ed Philips visszahuppant a helyére. Karen aggodalmas képpel nézte a panorámaképernyőt.

Váratlanul felvonított egy hangszóró:

-         Rodney! Rodney! Itt a West Poorland űrflotta! Rodney! Itt a West Poorland űrflotta. Durrington admirális! Rodney! Tíz perc múlva elfoglaljuk a hajójukat! Minden ellenállás felesleges! Ne próbáljanak elmenekülni! Aki megadja magát, azt életben hagyjuk!

-         Az anyád! – motyogta Helmut.

Ed Philips morgott valamit. Eastman sápadt volt, az ájulás környékezte.

-         Admirális a hajónak! Szüntesd meg a kapcsolatot!

„Hajó az admirálisnak! Parancsot végrehajtom!”

Karen a fogolyra nézett:

-         Kik ezek?

-         A West Poorland űrflotta, admirális asszony! Engem ki fognak végezni!

„Hajó az admirálisnak! Az ellenség támadási előkészületeket tesz, azért harci riadót rendeltem el, admirális. Jóváhagyja?”

-         Admirális a hajónak! Természetesen!

Folytatása következik.