KÉTSZÁZTIZENHETEDIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

-         A holttestét? – csodálkozott Helmut.

-         Igen, uram, a holttestét. Jelen voltam, amikor alaposan megvizsgálták, és minden kétséget kizáróan igazolták a személyazonosságát. McPherson volt.

Néhány pillanatig csend volt. Karen és Ed Philips tanácstalanul nézték egymás arcát.

-         Aztán értesültünk róla, – folytatta a fogoly. – hogy a Földön bebörtönözték McPhersont. A hírszerzés jelentette, hogy az anyabolygón is teljesen biztosak a fogságban tartott férfi személyét illetően.

-         Nyiván ott is alaposan megvizsgálták – mondta a szőke nő. – Minden fogolytól vesznek DNS-t.

Eastman bólintott.

-         Ezt mi is tudtuk, admirális asszony. McPhersonnak nem volt ikertestvére. Csak egy példány lehet belőle. Először azt próbáltuk eldönteni, hogy melyik az igazi. Nem sikerült, sőt azt kellett gondolnunk, hogy mindkettő.

-         Mindkettő?

-         Igen, admirális asszony. Azt kellett feltételeznünk, hogy a kettő közül az egyik időutas. Más lehetőség nincs.

A szőke nő bólintott. A jelek szerint valóban nem lehet más magyarázat.

-         Folytassa! – mondta a fogolynak Ed Philips.

-         Megpróbáltuk megállapítani, melyikük lehet az időutas. Nem volt semmi támpontunk, találgatásra kényszerültünk. Úgy gondoltuk aztán, Morgensohn lehet a kulcs.

-         Morgensohn? – lepődött meg Karen.

-         Morgensohn nagy valószínűséggel az Ultenberg csoport ügynöke. Erre kilencven százalékos bizonyítékaink vannak.

-         Miért nem lepődök meg ezen? – kérdezte rezignáltan Karen.

-         Meglepődni nincs miért, – hümmögött Ed Philips. – a fickó nyilvánvalóan nem volt őszinte. Maga szerint mit akart valójában.

-         El akarta hozni McPhersont a Földről – vágta rá mély meggyőződéssel Eastman. – a szándéka őszinte volt, csak a céljairól hazudhatott.

-         Álljunk csak meg! – szólt közbe a szőke nő. – Mi már korábban meghatároztuk Morgensohn igazi céljait. A térmanipulátorral álltak kapcsolatban – néhány pillanatig habozott, mennyit áruljon el. – Természetesen lehettek ezen kívül egyéb céljai is.

Eastman mohó tekintete a szőke nőre tapadt.

-         Mi nagyon szeretnénk többet tudni a térmanipulátorról, asszonyom.

Karen vállat vont.

-         Mi is néhány dologról – vágta rá aztán tettetett egykedvűséggel. – Ultenbergék tudtak a térmanipulátorról?

-         Természetesen, admirális asszony. Üzembe helyezése a kölcsönszerződésnek megfelelően történt.

Karen most éppen csak egy pillanatig gondolkodott.

-         Mikor tévesztették szem elől McPhersont? – kérdezte aztán.

-         Körülbelül fél évvel korábban.

-         Mennyi idő telt el, mire újra rábukkantak?

-         Három hónap, admirális asszony.

A szőke nő és Ed Philips tekintette összevillant.

-         Átverték önöket – vigyorodott el Ed Philips- – Csúnyán átverték.

-         Átvertek? – rökönyödött meg a fogoly. – Nem értem, uram.

Karen Bozchana Kadlecikova csaknem felnevetett, de erőt vett magán.

-         A holttest, amit találtak, volt-e valaha élő?

Folytatása következik.