Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

SZÁZNEGYEDIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

A két férfi tanácstalanul tipródva bámult egymásra és a szőke nőre. Karen ezt látva ingerült mozdulatot tett, és arrébb lépett.

- Kapitány a hajónak! Tudod-e semlegesíteni a megszállókat?

Pontosan azt a választ kapta, amit már sejtett.

„Hajó a kapitánynak! Sajnos az ezt lehetővé tevő funkcióimat kikapcsolták.”

Karen Bozchana Kadlecikova csüggedten elhúzta a száját. Úgy tűnik, akkor nincs más lehetőség, mint a térmanipulátort felhasználva gyorsan elmenekülni a kutterről. Sajnálta, abban reménykedett, hogy van lehetőség a hajó visszafoglalására. Látta, hogy a két férfi vitatkozik valamin, de arckifejezésükből úgy ítélte meg, hogy most aligha tudnak segíteni. Csaknem elszánta magát a távozásra, amikor újra megszólalt a hajó.

„Hajó a kapitánynak! Van egy lehetőség!”

- Kapitány a hajónak! Halljam!

„Hajó a kapitánynak! A konspirációs áramkörök felhazsnálásával Kaeren Bozchana Kadlecikova kapitány onnan a kutterről észrevétlenül vissza tudná kapcsolni minden funkciómat.”

Karen erre akkorát sóhajtott, hogy csaknem ledöntötte a lábáról Ed Philipset, aki éppen felé lépett.

- Kapitány a hajónak! Hogyan tehetném meg?

„Hajó a kapitánynak! Azonnak kiírom a képernyőre!”

Mire Karen odanézett, máris hosszú betű-és számsorok szaladtak a képernyőn. Karen semmit sem értett belőlük.

Ed Philips látta, és bólintott.

- Ezt én megoldom, Karen, értem. Viszont a végső gombnyomást neked kell végrehajtanod.

A szőke nő bólintott, Ed pedig tüstént a képernyő elé ült, és gyors kézzel írni kezdett valamit.

Az egyes számú robotharcos Karenhez lépett.

„Jelenthetek, kapitány?”

- Igen! – vágta rá Karen.

„Elkészültünk a tervvel.”

- A hajó visszafoglalására?

„Igen, kapitány!”

- Jelentsd!

„Természetesen, kapitány!”

A robot tömören kifejtett egy tervet, amiből a szőke nő alig értett valamit.

- Mennyi esély van a sikerre?

„Csaknem negyvennyolc százalék, kapitány.”

- Kevés.

„Ennél jobbat nem tudunk, kapitány.”

Karen elgondolkodott. Tudta, hogy a robotok az ő parancsára habozás nélkül hozzáfognak, és végig is csinálják – ha képesek rá a hatalmas túlerő ellenében. Ő maga keveset kockáztat, hiszen még mindig bármikor távozhat a térmanipulátor segítségével. De ez nem tetszett neki, mert igazából nagyon féltette a robotokat. Mit tegyen?

Ed Philips segítette ki.

- Elkészültem, Karen – és felállt a képernyő elől.

A könnyűcirkáló azonnal reagált.

„Hajó a kapitánynak! Minden funkcióm megfelelően működik.”

- Kapitány a hajónak! Semlegesíteni tudod a támadókat?

„Hajó a kapitánynak! Az embereket három másodperc alatt gázzal el tudom altatni, de a robotok ezzel a módszerrel nem semlegesíthetők.”

Az ám! A robotok! Karen aggodalmasan ráncolta a homlokát. Mennyi is van belőlük? Ötvenhárom. Túlságosan sok.

Mit tegyen?

Erich lépett oda mellé.

- Milyen típusúak azok a robotok?

Karen előbb csodálkozva nézett rá, aztán elmosolyodott. Erich a végzettsége szerint egyebek között kibernetikai mérnök is volt. Helyénvaló kérdés.

- Kapitány a hajónak! Milyen típusúak?

„Hajó a kapitánynak! Számomra ismeretlen gyártmány.”

Erich vállat vont.

- Egynek a képét ide kellene küldenie a képernyőre! – mondta csendesen.

- Kapitány a hajónak! Küldd át az egyik robot képét!

„Hajó a kapitánynak! Teljesítem a parancsot!”

Másodperceken belül megjelent a képernyőn egy fekete ruhás harcos. Karen esküdni mert volna rá, hogy ember.

Erich a képernyő elé ült, beütött valami számsort, mire a kép átlátszóvá vált, mintha röntgensugarat bocsátottak volna rá. Látszott a gép szerkezete. Erich néhány másodpercig tanulmányozta, aztán nyugodtan bólintott:

- CombatBoy-211A-2-es. Az egyik leggyakoribb típus, tömegével gyártják több helyen is. Olcsó és középszerű – az egyes számú robotharcosra pillantott. – A látottak alapján a tieid sokkal különbek.

- Tudsz velük valamit kezdeni?

- Igen. Ki tudom kapcsolni a harci funkcióikat.

- Mennyi időre van szükséged hozzá?

- Néhány másodpercre. Máris megcsinálom.

Karen fellélegzett.

- Kapitány a hajónak. Visszafoglalunk. Azonnal semlegesítsd a támadókat, utána kerüljenek a kutterjükre!

„Hajó a kapitánynak! A parancsot végrehajtom!

- Készen van! – állt fel Erich. – Nincsenek harci funkcióik. Fogságba ejthetők, kikapcsolhatók.

Karen az egyes számú robotharcoshoz fordult.

- Mit értettél belőle?

„Mindent, kapitány. Kérek engedélyt a támadó robotokat foglyul ejteni, és a kutterjükhöz szállítani a támadó emberekkel együtt!”

Karen bólintott. Maga is így képzelte.

- A parancsot végrehajtani!

Folytatása következik.

Címkék: blogregény

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu