Részlet a Választott haza című darabomból

(Nívódíjat nyert a HM és az Írószövetség irodalmi pályázatán, 2009-ben.)

11.  Jelenet

 Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Megperdülnek a dobok.) 

TICHY:

Zinner hadbíró százados! 

ZINNER:

Parancs! 

TICHY:

Őfelsége nevében olvassa fel az ítéletet! 

ZINNER:

Értettem!

Ítélet, melyet a magas császári királyi hadsereg-főparancsnokság parancsára összeállított és megesketett teljes haditörvényszék az alább megnevezett vádlott urak, a magyar lázadó hadsereg főnökei ügyében egyhangúlag hozott:
Aulich Lajos, ötvenhét éves, katolikus nőtlen. alezredes;
Török Ignác, ötvennégy éves, katolikus, nőtlen, alezredes;
Láhner György, ötvenhárom éves, katolikus, nős, egy gyermek apja, őrnagy;
Poelt von Poeltenberg Ernő, harmincöt éves, katolikus, nős, három gyermek apja, kapitány;
Nagysándor József, negyvenöt éves, katolikus, nőtlen, kapitány;
Knezić Károly, negyvenegy éves, katolikus, nős, két gyermek apja, százados;
Gróf Leiningen-Westerburg Károly, harminc éves, lutheránus, nős, százados;
Damjanich János, negyvenöt éves, görög nem egyesült vallású, nős, gyermektelen, százados;  

Mindezek a vádlott urak a velük szemben folytatott hadbírósági vizsgálat során a megállapított tényállást elismerték, hogy ellentétben a császári királyi hadseregbe való belépésükkor tett esküjükkel, hogy törvényes császárának és királyának csapatai ellen harcolni nem fog, a magyar forradalmi hadsereg soraiban szolgáltak.

Részt vettek a magyar lázadó hadsereg harcaiban az ez év április 14-i debreceni országgyűlési határozatok megvalósításáért, melyek kimondták Magyarország elszakadását a császárságtól és a legmagasabb uralkodóháznak a magyarországi trónutódlásból való kizárását, illetve az állásukban való megmaradással és a lázadó kormány alatt való további szolgálattal ezt hallgatólag elismerték.

Felségsértés bűntette miatt az 5. hadicikk és vele kapcsolatban a Mária Terézia-féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye, az 1848. október 3-i, 20-i és november 6-i legfelsőbb nyilatkozat, továbbá az 1848. november 12-i és 1849. július 1-i kiáltvány értelmében Aulich Lajos és Török Ignác alezredes - Láhner György őrnagy - Poeltenberg Ernő, Nagysándor József kapitány - Knezić Károly, gróf Leiningen Károly és Damjanich János százados vádlott urak az osztrák hadseregben viselt tiszti rangjuk, illetve minden ingó és ingatlan vagyonuk elvesztése mellett; kötél általi halállal büntetendők.

Az ítélet azonnal végrehajtandó! 

(Dobpergés.) 

TICHY:

Van valakinek mondanivalója? 

(Belép Aulich.) 

12. Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák, Aulich 

AULICH:

Tiltakozom az ítéletben foglalt hazugságok ellen! 

(El.) 

13.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

TICHY:

Aulich alezredes úr tiltakozott. 

ZINNER:

Ha óhajtja, feljegyzem, őrnagy úr! 

TICHY:

Nem óhajtom. Az alezredes urat perceken belül felakasztják. 

ZINNER:

Nekem hivatalból fel kell jegyeznem, őrnagy úr. 

TICHY:

Mit bánom én, akkor jegyezze! 

(Pálcát vesz a kezébe.) 

UHTYKA:

Kegyelmet kérek az elítélteknek! 

TICHY:

Istennél a kegyelem! 

UHTYKA:

Kegyelmet kérek az elítélteknek! 

TICHY:

Istennél a kegyelem! 

UHTYKA:

Kegyelmet kérek az elítélteknek! 

TICHY:

Istennél a kegyelem! 

(Eltöri a pálcát.) 

Tegye a dolgát, főporkoláb! Hóhér! 

(Belép Bott.) 

14.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Dobosok, Katonák

UHTYKA: 

(Tiszteleg.) 

Kérem, Pöltenberg kapitány úr! 

TICHY:

Felháborító, hogy most is urazni kell ezeket a lázadókat! 

(Belép Pöltenberg.) 

15.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Pöltenberg, Dobosok, Katonák 

TICHY:

Hóhér, tegye a dolgát! 

BOTT:

Parancs! 

(Pöltenberggel el.) 

16.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Dobpergés.) 

ZINNER:

Túlságosan hosszú. A hóhér erőlködik. 

UHTYKA:

Közönséges gerendákból lettek a bitók, nem alkalmasak. Leér a lábuk. Ezt bárki megmondhatta volna előre is. 

TICHY:

Kifogásol valamit, főporkoláb? 

UHTYKA:

Igen, őrnagy úr! Ez a kivégzés embertelen. Az elítélt még mindig él. 

TICHY:

Nem fél, hogy megfenyíttetem? 

UHTYKA:

Nem, őrnagy úr. 

TICHY:

Jelenteni nem tud? 

UHTYKA:

Jelentem, nem félek, őrnagy úr! 

TICHY:

Nem fél? Miért nem? 

UHTYKA:

Jelentem, azért nem, mert a magafajta törzstiszt urak nem fognak beállni porkolábnak, őrnagy úr! 

ZINNER:

Meghalt az elítélt! 

(Belép Bott.) 

17.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

BOTT: 

(Tiszteleg.) 

Őrnagy úr, jelentem, elvégeztetett! 

TICHY:

Tegye a dolgát tovább! 

UHTYKA:

Kérem, Török alezredes úr! 

(Belép Török Ignác.) 

18.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Török Ignác, Dobosok, Katonák 

(Leesik Török parókája.) 

TÖRÖK IGNÁC:

Még ez is! 

(Elsírja magát.) 

TICHY:

Nem szégyelli magát? Sírni, mint egy gyerek! 

TÖRÖK IGNÁC:

Szégyellje magát  ön, hóhérlegény! 

(Bott és Török Ignác el.) 

19.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Dobpergés.) 

ZINNER:

Valami baj van! 

TICHY:

Mi baj volna, százados? Felkötnek egy újabb lázadót!

UHTYKA:

Szerintem Török alezredes úr szívszélhűdést kapott.  

TICHY:

Mi van? 

UHTYKA:

Halottat akasztunk. 

TICHY:

És az miért baj? Maga nem hallott még a kötelező katonai formaságokról, Uhtyka? Azt hiszi, mert vén porkoláb, mindent megengedhet magának? 

UHTYKA:

Őrnagy úrnak alázatosan jelentem, azért, mert hullagyalázás! 

TICHY:

A magas haditanács nem fogja nehezményezni. Haynau táborszernagy úr sem. 

UHTYKA:

Őrnagy úrnak alázatosan jelentem, Isten igen! 

(Belép Bott.) 

20.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Dobosok, Katonák 

BOTT: 

(Tiszteleg.) 

Őrnagy úr, jelentem, elvégeztetett! 

TICHY:
Folytassa! 

UHTYKA:

Kérem, Lahner őrnagy úr! 

(Belép Lahner.) 

21.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Lahner, Dobosok, Katonák 

(Bott és Lahner el.) 

22.   Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Dobpergés.) 

TICHY: 

Na, ez annyit se mondott: bakk! 

ZINNER:

Nagy önuralom. 

TICHY:

Maga is kezdi, százados? 

(Belép Bott.)

23.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Dobosok, Katonák

BOTT: 

(Tiszteleg.) 

Őrnagy úr, jelentem, elvégeztetett! 

TICHY:
Folytassa! Főporkoláb! 

UHTYKA:

Parancs! 

TICHY:

Magának nemcsak az a tisztje, hogy kiszólítsa az elítélteket. A szabályzat értelmében magának a hóhér felé kell taszítania a halálra ítélteket. 

UHTYKA:

Alázatosan köszönöm, őrnagy úr! Ön sokat tanulmányozhatta a kivégzésekkel kapcsolatos rendszabályokat!  

TICHY:

Tegye a dolgát! 

UHTYKA:

Kérem, Knezic’ százados úr! 

(Belép Knezic’.)

24.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Knezic’, Dobosok, Katonák 

UHTYKA:

Elnézést, százados úr! 

(Bott felé  taszítja Knézic’-et.) 

KNEZIC’: 

(Elejti a szemüvegét. Lehajol érte.) 

TICHY:

Hagyja ott! Lát maga az akasztófán szemüveg nélkül is! 

KNEZIC’: 

(Keményen Tichy szeme közé néz, de egy szót sem szól.) 

BOTT: 

(Finoman. Csaknem gyengéden megböki Knezic’-et.) 

(Bott és Knezic’ el.) 

25.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Dobpergés.) 

UHTYKA: 

(Felveszi, gondosan letisztogatja, és zsebre teszi Knezic’ szemüvegét.) 

(Belép Bott.) 

26.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Dobosok, Katonák

 BOTT: 

(Tiszteleg.) 

Őrnagy úr, jelentem, elvégeztetett! 

TICHY:

Folytassa!

UHTYKA:

Kérem, Nagysándor kapitány úr!  

(Belép Nagysándor.) 

27.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Nagysándor, Dobosok, Katonák 

NAGYSÁNDOR: 

(Nagyot szív a szivarjába, és eldobja.) 

TICHY:

Ez volt az utolsó szivarja! 

NAGYSÁNDOR:

Ma nekem, holnap neked! 

UHTYKA: 

(Megtaszítja Nagysándort.) 

BOTT: 

(Nagysándorral el.) 

28.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Dobpergés.) 

NAGYSÁNDOR HANGJA:

Éljen a haza! 

UHTYKA: 

(Lopva felveszi, és zsebre rakja Nagysándor szivarját.) 

(Belép Bott.) 

29.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott, Dobosok, Katonák 

BOTT: 

(Tiszteleg.) 

Őrnagy úr, jelentem, elvégeztetett! 

TICHY:

Folytassa! 

UHTYKA:

Kérem, gróf Leiningen tábornok úr! 

(Belép Leiningen.) 

30.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott. Leiningen, Dobosok, Katonák 

TICHY:

Mit, gróf Leiningen tábornok úr? Leiningen százados, semmi más. Miért van honvéd tábornoki egyenruhában? A többin legalább fekete atilla van! 

LEININGEN:

Beszélni szeretnék! 

TICHY:

Szó sem lehet róla! 

ZINNER:

A szabályzat nem tiltja, őrnagy úr! 

TICHY:

Akkor beszéljen, de csak röviden! 

LEININGEN:

Nemrég jutott fülembe, katonák,

A hazug és alantas rágalom,

Hogy Buda elfoglalása után

Megölettem az osztrák foglyokat. 

TICHY:

Botrány! Abbahagyni! 

(Begurul egy kocsi, rajta a törött lábú Damjanich, Sombati lelkész és egy Katona.) 

31.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Bott. Leiningen, Damjanich, Sombati, Dobosok, Katonák 

LEININGEN:

Sem én, se a tábornoktársaim

Foglyokkal ezt nem műveltük soha! 

TICHY:

Azonnal hagyja abba! Hóhér! 

LEININGEN:

A vitéz magyar hadsereg nevében

Minden rágalmat kikérek magamnak! 

TICHY:

Skandalum! Micsoda botrány! A lázadó a katonai tisztességre hivatkozik a lázadó hadsereg tábornoki egyenruhájában! 

DAMJANICH:

Beszélhetsz ezeknek! Hagyd abba, Károly! 

LEININGEN:

Halálom percében, tanúk előtt

Ünnepélyesen kijelenthetem:

Hogy mindegyik vád ocsmány rágalom! 

TICHY: 

(A Dobosoknak.) 

Mit tátják a szájukat! Csapjanak bele! 

(Dobpergés.) 

TICHY: 

(Botthoz.) 

Miféle hóhér maga? Mért nem teszi a kötelességét? 

BOTT: 

(Megragadja Leiningent.) 

(Bott és Leiningen el.) 

32.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Damjanich, Sombati, Dobosok, Katonák 

(Dobpergés.) 

UHTYKA:

Csavargatják a nyakát… 

ZINNER:

Szégyen. 

DAMJANICH:

Mire való ez a kínzás? 

TICHY:

Mert így kell lennie! 

DAMJANICH:

Na, te sokra vitted! Hóhérlegény! Szégyellem, hogy veled egy ezredben szolgáltam! 

TICHY:

Hóhér! Gyorsabban, a mindenségit! 

(El.) 

33.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Damjanich, Sombati, Dobosok, Katonák 

DAMJANICH:

Szegény Emíliám! Éljen a haza! 

(Kocsija lassan áthalad a színen és Damjanichcsal, Sombatival együtt el.) 

34.  Jelenet

Tichy, Zinner, Uhtyka, Dobosok, Katonák 

(Mind el.) 

(Belép Leiningen, kötéllel a nyakában.) 

35.  Jelenet

Leiningen egyedül 

LEININGEN: 

Vigyázz szegény Lizámra, Istenem.

Élet, halál; amint parancsolod! 

(El.)