Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

ERMI-ENIGMA blogja, fájdalom

 

 

network.hu

 

 

Télidő
előtt
a hideg ég felé merednek a lombtalan ágak,
nyílik még színes virág a csupasz kősziklák alatt?
Gazos borítja az őszi mezőt, havat vár a rög,
zavaros szürke égben súlyos felhő sereg pörög.
Fáradt
a nap
tétován
bóklászik.
Bújik a
világ elől.
Szakítsd le az utolsó szálat, fonnyadt szirmokat
csókokkal éleszd, húzd össze fázósan kabátodat,
fekete kendőt köss, s sétálj fel a hídra hajnalban,
s lásd mint tér meg a kicsi virág hozzám a habokban.

Címkék: fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 13 éve

Köszönök Irma....sír az ég......
szeretem az őszt....a csendes elmúlást...az utolsó sugarakat...még valami szépet és jót....szeretem az életet.....csak már az élet kezd rám megharagudni...

a szegedi hídon tudom ott lesz majd az a szál virág....egy könnycseppel együtt...

nem is olyan sokára....

Tovább 

network.hu

 Quasimodo szép szava elringatott,
álmokat hintett, érzőn simogatott,
lángok gyulladtak, vágyak ébredtek,
/így kelnek életre a szerelmek/
s most az álarc a porba hullik,
menekülnél, az álom szétfoszlik,
a rút arcból egy könyörgő
könnycsepp gördül,
szemed lehunyod, s a gnóm újra szépül,
vak szeretnél lenni, csak lelkeddel látni,
de álmaid eldobod,

megtanulsz temetni.

 

Címkék: fájdalom szerelem

network.hu

 

Hiányzik a hajnali ködöt bontó vonat
csattogása, az ébredő peron világa,
a C-i kihalt resti bűn rossz kávéja íze,
az a szál virág - papírban -, mit legtöbbször a
a poggyásztartóba tettem, ottfelejtettem.
Hiányzik az egy-kocsis lusta vicinális,
a B-i állomás dermesztően halott csendje,
s hiányzik mosolyod, mikor kocsid mellett ott
vártál rám, hozzám siettél, átölelt karod,
felhők között a nap is kisütött felettem.
Mond, az öregedő T "eszi" a negyediket,
vagy hármasban morog, kapaszkodik a hídra?
Járnak-e még ott, a gödrös úton csillaggal
homlokukon azok a furcsán más emberek,
mezítláb, hosszú, egyszerű fehér lepelben?
S a gyep fölött röppen még a szárnytalan angyal,
"Csoki" a láncvégén türelmesen várja, hogy
megsimítsd, s hajnalban az égen énekel a
pacsirta, hordja a szél a futó-homokot,
pompázik az ezerszín liliom a kertben?
Gurul-e cseppje a méznek, s csendül az üres
pohár ha az éjszaka súgja már álmodba
a volt-szerelmet, s leül-e ágyad szélére
Tóth Árpád és Radnóti -Fanni kezét fogva -.
Verlain őszt idéző sanzonját hallgatva?
Kezedbe kerül-e még a "fekete kötet",
az őszinte szép-szavak amatőrizmusa

vagy mára mindketten a szemétben végeztük?

Címkék: fájdalom

Utolsó hozzászólás

Radnai István üzente 13 éve

nagyon szép!

Tovább 

2010. július 26., hétfő, 21:56


Még egy mosolyt láttam,
             még egy halk szót vártam,
                       de elfolyt mellettünk az idő,
még egy szín felvillant,
            még egy könnycsepp csillant,
                    mozdulni, lépni már nincs erő,
még valamit érzünk,
           még megdobban szívünk,
                   még egy dal a múltból felsejlik,
magunkban dúdoljuk,
          álmunk még álmodjuk,
                     de holnapunk semmibe hullik.

Címkék: fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 14 éve

köszönöm......
...a holnapból már TEGNAP lett......
:((((

Tovább 


Magányom álmaival festettelek
kínokból szőtt piszkos vásznakra,
szédülten keverve furcsa színeket,
szemed a hazug mosoly csaló barnájára,
hajad kócos vörösre borzoltam
béna kezem merev ujjaival,
büszke melled mohón simítottam
soha hozzád nem érő mozdulattal,
öled tüzére szürke hamut szórtam
önző, öntelt irigy lélekkel,
combod feszítettem állat módjára
és Te sikoltva, vértől rémülten
szültél érte pokoli gyűlöletet,
aztán a részegen tántorgó képzelet
szaggatta szét a köldökzsinórt
mi a vak-véletlen játékaként
egy pillanatra összefűzött veled.

Címkék: fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 14 éve

Ezt nem értem....

Tovább 

2010. május 2., vasárnap, 00:30

Ma haltam meg, vagy tegnap?

 

Talán már nem is élve születtem
és csak mint egy evolúciós termékkel
a biológia tett-vett velem,
kényére-kedvére,
remélve,
hogy nem lázadok
és szerepem betöltve
szépen, csendben kipusztulok?
 
TE léteztél

vagy csak magamnak
üres óráimban megálmodtalak?
 
ÉN léteztem neked,

vagy mint egy futó gondolat
veled voltam éhes magányodban
és mert fáradt vagy tovább álmodni
hát a szemétkosárban
végzem
mint egy összegyűrt papírdarab?

Címkék: fájdalom szerelem

Tovább 


Tüzet gyújtottunk,
fénye eget festette,
lángunk ellobbant
 
 
pernyét kavar már csak a szél
az elhamvadt tűz kiégett helyén,
szikrák marta ágak takarják a fényt
parázs haldoklik a szürke hamuban
és csak a fanyar füst maró íze
szóródik szét a hideg világban
 
 
taposd szét kedves,
oltsd ki a parazsat is,
sötétség jöjjön.

Címkék: fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

balogh irma üzente 14 éve

Szép,szomorú vers,de utána nem a sötétség hanem a fény jön.


Kopasz ágak közt
őszi leveleket sodorva a földre
hűvös esti szellő kóborol.
Lenyugvó nap
halvány sugara bújik arcodhoz
színezi sápadt fáradtságát,
játékos, pajkos módon.
Hajtsd fel gallérod,
érzékeny vagy a hűvös időkre,
a szél hideget hoz ma
 és magányt az éj.
Nyugodj meg,
emlékeinket elrejtem.
A csend lesz veled,
a hallgató éjszaka.

Címkék: fájdalom szerelem

Most állj mellém,

add kezed még egyszer kezembe,

hajtsd le fejed és hallgassunk!

Nézzünk némán a gödörbe,

a nyirkos hantok közé!

Ott tünt el mosolyunk, ott nyugszik tegnapunk.

 

Nyujtsd kezed,

fogd ezt a néhány megkopott emlék rögöt,

ne sajnáld, vesd a mélybe!

Kedvesem, miért reszkettél meg? Fázol?

Miért bujjsz hozzám? Szédülsz?

Fogd a kezem, most még kapaszkodj bele!

 

Hallod? Dalunk foszlányait

sodorja felénk az este.

De mégsem, csak a szél

kóborol a kopasz ágak között

s őszi leveleket simít a földre,

hol éledő mag bújik s holnap életre kél.

Címkék: fájdalom szerelem

Tovább 

 

network.hu

Görcsös kézzel téped a rózsa szirmát,
marokra gyűröd és sárba veted,
meztelen kézzel simítod tüskés ágát,
s befonod vele fájó lelked.
Nem érzel fájdalmat,
nem látsz már álmokat,
vér nem serken sebeiden,
nem vársz már holnapot,
a múltat álmodod,
s álmod már végtelen.
Jajong kezedben a virág,
nem védik tüskéi szirmát,
bőrödbe nőttek, benned élnek,
vágyod a fájdalmat,
meghalt benned a lélek.

 

Címkék: fájdalom

Utolsó hozzászólás

tóth zsuzsa üzente 14 éve

Én behelyettesítettem a "szereplőket"...
Így olvasva,bennem is meghalt a lélek! :-(

A csillagok fénye általában kellemes emlékeket ébreszt fel. Szép szerelmek, boldog pillanatok jutnak eszünkbe. Ha azonban ezek a fények a könnyekben tükröződnek.....................

Közel negyven éve történt. Egy májusi este, úgy kilenc-tíz között. Nálatok voltam /másod-unokatestvérek voltunk?...jól tudom?...hmm....sose voltam tisztában az ilyen titulusokkal.../. Ültünk kinn az udvaron, Te egy padon én a favágó rönkön. Szép este volt. Csillagfényes ég, lágy meleg szellő, a természet neszezett köröttünk.

Címkék: fájdalom

Utolsó hozzászólás

Lőrincz Istvánné Kati üzente 14 éve

Annyira szép ez az életkép leírás, de nagyon megható is.Szinte egy film jelent meg előttem. Köszönöm!

Tovább 


network.hu


Üres kezekkel érkeztem,

keserűn szól az énekem,

a semmit hoztam ajándékba, 

és bocsánat, hogy még létezem.

 

Szívemben fájdalom, bezárva, mélyen,

lelkemben keserűség - mit megéltem,

szememben megtörten ég a fény

Lehet, talán már nem is létezem?

 

Múltam kacatjait kutatom.

Mit nyújtson át a kezem?

Csak mocskot találnak,

bocsáss meg, de még létezem.

 

Álmaim vergődnek kétségbeesetten,

temető-szag terjeng a ködben,

hamu alatt kihunyt a parázs is.

Címkék: fájdalom szerelem vágy

Tovább 

 

network.hu


Hazudj szerelmet,

űzd el a félelmet,
hazudj ölelést, hazudj vágyat,
hazudj mosolyt,
hazudj csókot,
hazudj életet!

Hazudj! Én elhiszem.

Hazudja szád a csókot,
hazudja tested az ölelést,
hazudja arcod a mosolyt,
hazudja szíved a megértést.

Hazudj! Én elhiszem.

Hazudj szép szót,
hazudj igazat, valót!
Hazudj! Én elhiszem.

Hazudj nekünk időt,
a végtelent,
hazudj nekünk jövőt,
elérhetetlent.
Hazudj! Én elhiszem.

Hazudj, hogy akarod,
hazudjon ölelő karod,
hazudjon a mozdulatod,
hazudj!

Címkék: fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 15 éve

..néha vannak ilyen pillantok az életben, de gyorsan tovább kell lépni és hinni csak az őszinte szerelemben lehet. Így van?

Tovább 

 

network.hu

Arcod tünt el a távolság ködében,

a hangod a hallgatás csendjében,

ölelő karod nyoma, mert elengedtelek.

Utolsó szavad visszhangzik: szeretlek.

Szemedben kihunytak most a csillagok,

de éjszaka újra ölelnek az álmok,

emlékek élednek, hangok,  fények,

virágok szemedben, mosolygó remények.

Őrizd a tüzet, a pici égő lángot,

nyújtsd kezed, s kezem megtalálod.

Megállt az idő, a percek nem múlnak,

indulj el szerelem, hazavárlak.

 

 

 

 

 

 

Címkék: fájdalom szerelem vágy

Utolsó hozzászólás

Sipos Erzsebet üzente 14 éve

"Megallt az ido, a percek nem mulnak,
indulj el szerelmem, hazavarlak.
Csodalatosan fejezted ki a vagyodast.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazugság velünk született,

vagy csak az értelemmel érkezett?

Félrenézünk ha az igazat tagadjuk,

ha a hazug szót mosolyogva fogadjuk?

 

Ki vétkezik?

Aki a valót elhallgatja, tagadja,

lelkét, szívét magába zárja?

Ha fáj mosolyog, ha szenved nevet,

eltűnik, titokban törli le a könnyeket.

Vétkezik?

 

Ki vétkezik?

Aki a hazugságot - mert fél - elfogadja?

Tudja, hogy vége, mégis a holnapot várja?

Címkék: fájdalom hazugság

Utolsó hozzászólás

faragó margit üzente 15 éve

......De gyönyörű,s nagy érzelmeket mond magáénak!

Tovább 

network.hu

Ha úgy akarod, járd az utad,

majd egyszer, majd egy kósza gondolat,

ha feltámad szívedben, majd hozzám visszahoz,

mosolyod visszatér örökké élő álmainkhoz.

Most hallgassunk, fájón bántó minden szó,

az élet fut tovább, csak lelkünk lázadó.

 

2009. október

Címkék: fájdalom hazugság szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 15 éve

..én köszönöm Marika...

 

network.hu

 

Ne mond, hogy SZERETLEK, csak mindig érezzem.

Ne kérd, hogy szeresselek, magamtól is megteszem.

Ne akard látni könnyeim fájó csillogását,

ne kérd a multat, a jövőt, éld velem a mát !

Na akard a mindent, ha üres a kezünk,

ha a röppenő időben is csak emlékezünk.

Tüzet gyújtottál, lángokban égnek a vágyak.

A párhuzamosok a végtelenben sem találkoznak.

Címkék: fájdalom szerelem vágy

 

 

 

network.hu


A holnap talán tőled  függ, a múlt nem

az álmunk érzelem, a "volt" már félelem,

menekülnél, de nem tudsz, bénán állsz,

szemétre vetnél  mindent, csodára vársz,

csodák nem léteznek, s ha nem törődsz bele

lelkedben visszhangzik az esték éneke,

monoton módon visszatér egy álom,

kezem kinyujtom - kezed megtalálom?

 

 

Címkék: fájdalom szerelem vágy

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 15 éve

..köszönöm....a szerelem ha szép...../de néha ha szenvedést is okoz/...az emberben ilyen gondolatokat ébreszt....és én nem szégyenlem kimondani amit érzek.....és most nagyon szerelmes vagyok....lehet néhányan kinevetnek....de én vállalom magam...és ŐT........

 

network.hu

 

Hazug világban hazug szó,

ennyit ér a két dimenzió,

semmibe kapaszkodó kezek,

ölelés nélküli hosszú éjjelek,

bohóccá váló naív őszinteség,

igaz szóban is megbúvó kétség,

hiteltelen hit, üres remény,

örökös éjszaka, fekete fény,

temetett tegnap, nem-létező holnap,

üres füzetben feketén teleírt lap,

ákom-bákom jelek értelem nélkül,

hazug kérdés hazug választ szül,

szerepjátszás dadogó amatőr nívón,

a "semmit kapsz meg", de azt "odaadón",

tisztára mosott mocsok, illatosan,

semmit érő gondolatok - hangzatosan,

menekülő értelem, hazudó érzelem,

jéghideg lángolás, nem létező szerelem,

izgalmat hozó vihar mely mindent elsöpör

mégis mozdulatlan marad a tó, a víztükör.

Címkék: fájdalom hazugság

Tovább 

 

network.hu


Percek, órák hullanak az üres semmibe,

bántón csikorog az idő rozsdás kereke,

minden múló pillanat gúnyosan mosolyog,

keser-édes gyötrelem mikor rád várok.

Emlékek köszönnek vissza, fájón mosolyogva,

lázadón söpröm el mind, s nézek a holnapba,

Téged látlak, s szerelmed csillogó szemedben,

jöttél, nem kopogtál, s itt vagy az életemben.

Rabság vár rád, a rács szerelemből fonva,

örök bilincs, életed-életem összefonódva,

tüzet gyujtottál, lehet benne elégünk,

legyen, ám egy csodát együtt megéltünk.

Címkék: fájdalom szerelem vágy

Utolsó hozzászólás

Sipos Erzsebet üzente 14 éve

Szerintem nincs csodalatosabb erzes, mint szeretni valakit es viszont szeretve lenni.
Imre!
Koszonom ezt verset is.

Tovább 

 

 

network.hu

 

Fájón dobol az üres csend lelkemen,

elhalt hangod, gyöngyöző nevetésed keresem,

széthullott álmokat tétován pakolgatok,

gondolkozok, de nem tudom mit akarok.

Szeretném dolgaim, életem helyretenni,

de nem tanultam meg bujkálva hazudozni,

őszinte szivvel szépet és jót vártam a holnaptól,

s a létező ma csúszott ki üres markomból.

Hittem neked, hittem, hogy létezik a szerelmed,

szavad - hinni akaró lelkemben - őszintén csengett,

szerelmem az Istennőt akarta megtalálni benned,

telt az idő s Te magad is - MAGADRÓL - ELHITTED.

Címkék: fájdalom szerelem

Tovább 

 

network.hu

 

 

 

 A csend szava maga a fájdalom,

a hallgatás egy szétfoszló álom,

a tűnő fény a reménytelenség,

a magány a lélekbe maró kétség.

Nevető szemed rabolta el a végtelen,

egy eltünt mosolyt keres a képzeletem.

Halkan suttogom, hol vagy szerelem?

Egyedül maradtam, miért létezem?

Címkék: fájdalom magány

network.hu

 

 

 Az idő áll, a pillanat vár,

a napfényre ködlepel száll,

megdermed a kéklő víztükör,

az emlékezet kínzón meggyötör,

színek fakulnak fekete-fehérre,

léted vált fájó elérhetetlenre.

Címkék: fájdalom

Milyen az ha egyedül vagy,

ha reggel nem kel fel a nap,

ha megfagy a világ melletted,

ha üressé válik a lelked?


Milyen az ha kezed elengedték,

ha vágyaid már eltemették?

Milyen az élet ha kirekeszt,

ha a pokol már nem ereszt?


Milyen istent megtagadni,

milyen a halált várni,

barátként üdvözölni, kézenfogni

és a semmibe elindulni?


Milyen ha nincs csillag éjszaka,

ha a virágnak már nincs illata,

ha a zene csak zajhalmaz,

ha már mindenbe belefáradsz?


Milyen ha könnyeid arcodra fagynak,

ha perceid csak monoton múlnak,

ha már nem várod a holnapot,

ha már felejtetted a tegnapot?

Címkék: fájdalom magány reménytelenség

Utolsó hozzászólás

Kovácsné Révész Ilona üzente 15 éve

Szép vers, és menyire igaz ez. Puszi neked érte. Ica

Tovább 

network.hu

 

Nem érdekel már,

hogy elszalad a nyár.

Nem érdekel már,

hogy rám senki se vár.

Nem fáj már a múló szerelem.

Megfagy a könny szép szemeden,

megáll a kérő mozdulat,

elcsitul a vágyó gondolat.

Megnyugszik a fájó lélek.

Létezek, emlékek között élek.

 

2009 július

 

 

 

Címkék: fájdalom szerelem

network.hu

 

 

Még várok

Még hallgatok

Még félek

Még nem kérdezek

 

Pedig kérdésem ezerszer megfogalmaztam,

s magunkat védve ezer kiutat hagytam,

mégsem merek megszólalni, mert válaszod tudom

s azt is, hogy utunk végetért, szétfoszlik az álom.

 

Még remélek

Még szeretlek

Még szeretsz

Még nem engedsz

 

Kezemben a telefon, újjaim a gombokon,

de megbénul a kezem, megáll a mozdulatom,

míg nem kérdezek nem lehet válasz sem,

nem gondolkodok, lelkembe mar a félelem.

Címkék: fájdalom szerelem vágy

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Nagyon szép! (Nézd meg a postafiókod!!!!)

Tovább 

network.hu

 

 

A tűz leégett, üszkös fadarabok szerte,

hamu szálldos, a gerenda koromtól fekete,

arcom még csapkodó szikrák égetik,

szemem lehunyva,  egy könnycsepp felfénylik,

kezemben izzó parázs, de nincs fájdalom,

egy régi dallam felsejlik, monoton dúdolom,

magamnak mondom, s magam hallgatom,

üres világ lett életem, vállalom, elfogadom,

mert a józan ész diktál s nem az érzelem,

vágyakat, álmokat temet az értelem,

még él a tűz, hát üres szívem is rávetem,

nem oltja könnyem, elég a parázson a szerelem,

nem siratom, csak monoton módon,

a semmit élve régi dalom dúdolom,

még mozdulok, de már tudom: nem létezek,

magamban s magamtól csak annyit kérdezek:

                                             vannak kivételek?

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Tovább 

network.hu

 

Oltom a tüzet, néha mégis fellobban,

füst száll az égre, parázs lapul a hamuban,

a tegnap titka megbújva itt rejtőzik a mában,

itt vagy a lelkemben, testemben, vágyamban.

Vakon nézek a világba, csak mosolyod látom,

a múló időt már nem érzem, csak jöttöd várom,

a néma éjszaka magánya kínoz, kerül az álom,

a csend dobol lelkemben, magam nem találom.

 

/2009.07.26/

 

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

katica olah katica üzente 15 éve

CSODAS EZ GYONYORU SZEP

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

május 22.


Megszülettem,

/erről nem tehettem/,

hittel, reménnyel jöttem a világra,

tiszta lélekkel, szépre, jóra várva.

Éltem a végtelent, vártam a csodát,

hittem az igazat, a szív szavát.

Megszülettem,

s lassan magam megismertem.


május 23.


ma meghaltam,

magam akartam,

ma valamit Tőled kaptam,

ügyetlen kézzel felcsatoltam,

mint létünk életünkre úgy fonódik karomra,

viselem míg utam nem ér a végére, a pokolba.

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Akkor ez azt jelenti, hogy bizakodóbb vagy és reménykedsz?!

Tovább 

network.hu

 

Ma csak azt érzed: végetért,

csak az számít hogyan s nem a miért.

Sebzett lélekkel de el kell vállnunk,

mert az idő s a hazug szó széttépte álmunk.

Ma nem érzel fájdalmat, jött az új izgalom,

minden érzés elmúlik egyszer s nincs irgalom,

ha csak játék, a vesztes mindent megfizet,

a győztes nevet s nem ismer kegyelmet.

Nagy kassza volt a tét, bedobtam mindenem,

ami maradt nem más mint semmi kis életem.

Holnap neked nevet az ébredő napsugár,

ezer új érzés mind-mind reád vár,

a rohanó időben izgalmas új pillantok,

és elmúlnak a fájó zaklatott álmok,

csak néha rezdül meg az emlékezet,

nem akarod, de mégis érzed az elmúlt időket,

egy dallam néha visszatér a néma csendben,

menekülnél, de veled vagyok s Te itt élsz bennem,

s kettőnkben - örök időkig,

egy elhazudott szerelem.

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Ha még van REMÉNY!!! Nem tudom.

Tovább 

 

network.hu


A könnycsepp arcodon csillogó drágakő,

mosolyod a tavaszi virágzó mező,

sóhajod a leszálló nyáresti alkonyat,

nevetésed a hajnali friss harmat,

csókod íze az érő gyümölcs zamata,

ölelésed az éjszaka lágy bársonya,

az idő veled a percek, órák rohanása,

érintésed az életet adó fény teremtő sugara,

halk szavad a szerető lélek éneke,

veled a szerelem az éltető tűz melege......


Kezed elengedve..


véget ér a végtelen

az idő is megáll csendesen,

a nap egy helyben mozdulatlan,

az éjszaka kínzó, álmatlan,

a kolduló kéz üresen marad,

csitul a szív, elfárad,

néma a szó, üresen cseng,

szürke a fény, csak dereng,

üres a lélek, meghalt a jó,

felsejlik halkan a sírató....

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

sirko janosne üzente 15 éve

Nagyon szép vers
Köaszönöm.M

Tovább 

 

network.hu


TEMETETLEN


Azt kérded: - elmentél?

Azt mondom: - elűztél!

Azt mondod: - elhagytál!

Azt kérdem: - itt voltál?

Rám szóltál: - mit tettél?

Sóhajtom: -szerettél?

Kérdeztem, kérdeztél.

Hallgattam, feleltél?

Hallgattunk, hallgatunk.

A tegnapról álmodunk.

Álmunkból ébredünk?

Vágyakat  temetünk!

Véget ér a végtelen?

Halott szerelem temetetlen!

Címkék: elválás fájdalom szerelem

network.hu

 

Fénytelen éjben, meztelen lélekkel,

nesztelen csendben, meggyötört szívvel,

mozdulatlan testtel, összetett kézzel,

lehunyt szemmel, küzdve az emlékekkel,

elmosódott képek, elszállt remények,

eltünt mosolyok, felszáradt könnyek,

kifakult színek, hang nélküli énekek,

örömtelen születések, fekete temetések,

kínzó éjjelek, gyötrő ébredések,

elmúlt tegnapok, nem létező holnapok,

kővé dermedt virágok, reménytelen álmok,

elhallgatott szavak, félbemaradt mondatok,

őszinte gondolatok, kimondott hazugságok.

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 15 éve

..Úristen....hát ezek csak érzések...és nem tudom más mit érez....ha igy van ....akkor lehet hogy igazak???

Tovább 

 

network.hu

Mond el


Mond el a vaknak a fényt,

add a csalódott szívnek a reményt,

játsz csodás dallamot a süketnek,

légy Te istennője a hangnak, a fénynek.

Legyél a május éj orgona illata,

friss hegyi patak nyugtató  csobogása,

legyél a felkelő nap első sugara,

legyél a leszálló éj megnyugvása.

Legyen kezed a vágyat ébresztő érintés,

a hozzád vezető út a semmiből menekülés,

simogatásod a lelket gyógyító érintés,

halk szavad, mosolyod, az értem élő féltés.

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Versed megható, az első részben a vágy utáni sóvárgás, a második rész, a lemondás, mikor meghal benned a vágy és temeted az emlékeket, mert számodra csak azok maradtak.
Az ellentmondások gyönyörű harmonikus megfogalmazása.

Tovább 

 

 

network.hu


                                 TÉPETT EMLÉKEK



Ismered az érzést, a halál előtti pillanatot,

mikor a fájdalomból menekülve a megváltást várod?

Ismered a fájdalmat, mikor kitépik szíved,

mikor nevetve  teszed félre gyötrelmes életed?

Élted már át, mikor kilépsz önmagadból,

és felcsendül egy hang a messzi távolból,

némán, csak sejtjeidben keltve visszhangot,

mikor egy üres, fagyott  világ temeti álmod?

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Igen, igen, igen...

Tovább 

 

network.hu


E M L É K S Z E L ?

Emlékszel az első szóra?
az első, meglepődött mondatokra?
mit magunkban fogalmaztunk,
             s még csak magunknak:
Ki vagy? Hol jártál eddig, hogy nem láttalak?

Emlékszel az első beszélgetésre?
A kigondolt mondatokat elcsaptuk félre,
s izgatottan egymás szavába vágtunk,
vagy zavartan, nagyokat hallgattunk.

Emlékszel, mikor először láttalak,
s pillanat alatt szívembe zártam mosolyodat?
Csillogó szemed, önfeledt nevetésed,
odaadó, simogatón szerető figyelmed.

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Tovább 

 

network.hu

SZERETLEK /jabusokban/

 

Ma hiszek a jóban, egy álomvilágban

Ma hiszek a világban, mert reádtaláltam

Ma várom a holnapot, mert két kezem fogod

Ma mondom a szót, mert figyelve hallgatod.


Mosolyod látom és csillogó szép szemed

Mosolyod várom, töröld le a könnyeket

Mosolyod üzen: széppé teszem életed

Mosolyod várja, nyújtsam át a lelkemet.


Legyek Faust, ki Érted pokolra száll

Orfeusz, ki Kharon ladikjában muzsikál

Legyek szánalmas koldus, ki utca sarkon áll

Legyek egy utolsó sóhaj, mi égre száll.

Címkék: elválás fájdalom szerelem

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 15 éve

..ami szép ...és ami fáj...../köszönöm/

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu