Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

ERMI-ENIGMA blogja, gondolatok

 

network.hu

Ilyen az élet,
nem kell hozzá sárga-cédula,
hogy nyíljon a bolondokháza.
Egy töréspont metszi létezésed
egy katartikus fájó pillanatban,
de nincs hiba,
nem kell észrevenned!
Majd elmúlik a holnapban,
vagy ha nem
hát viseld
türelemmel végzeted.
Hited, reményed már
elhagytad valahol
az út szélén a rohanásban,
erőd nincs visszafordulni érte.
Hagyd veszni, élj a mában!
Csendben,
másokat ne bántson a szó,
Te is tudod:
hiábavaló, fárasztó,

néha hallgatni jó.

 

Címkék: gondolatok

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

...de nincs hiba,
nem kell észrevenned!
Majd elmúlik a holnapban,
vagy ha nem
hát viseld
türelemmel végzeted..." - jó lenne nem észrevenni...jó lenne elviselni...de nagyon nehéz...

 

network.hu

A gondolat is szédül
ha kívül kerül
a valóság világán.
Akkor talán
ne álmodjunk?
Ne legyen vágyunk?
Ne érezzünk,
csak létezzünk?
Erre születtünk?

Címkék: gondolatok

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Álmok, vágyak és érzések nélkül nem tudnék élni...nem is lehet..
Álmodozni, vágyakozni, érezni...jó..nagyon...

Szép a versed...mindegyik...amit eddig olvastam...

network.hu

Zsuzsanna,

liliom virága,

az örök ifjuság

szép csodája,

őrizd tüzed,

éld a szerelmet,

s a véneket lerázva,

merülj a habokba,

s légy örökké

a holnap álma,

neked szóljon ma

a pacsirta dala.

 

 

/február 19: Zsuzsanna/

Címkék: gondolatok

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 14 éve

..:)))))

 

network.hu

Élünk,
létezünk,
tesszük dolgaink,
konok léptekkel
járjuk megírt útjaink,
valamit mindig akarunk,
s hogy elérjük
mozdul karunk,
mindenre vágyunk,
mindent akarunk,
úgy érezzük
soha el nem fáradunk.
S jön egy pillanat,
mikor kezünk
fáradtan hull ölünkbe,
szemünk lehunyjuk,
 nem is álmodunk,
belefekszünk,
elnyújtózunk a semmibe,
és rájövünk, rádöbbenünk
elfáradtunk.
És
megpihenünk
egy aggódó pillantásban,
egy simogató mosolyban,
egy szerelmes ölelésben,
megpihenünk
-együtt-
a
szerelemben.

Címkék: gondolatok

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Gyönyörű gondolatok...melyek bennem is megfogalmazódtak...de nem tudom ilyen szépen kifejezni magam...
Jó, hogy vannak költők, versírók akik megteszik ezt helyettünk...a mi dolgunk csak annyi, hogy megpihenjünk és elolvassuk e szép sorokat...
" És megpihenjünk..egy simogató mosolyban"

Tovább 

 

network.hu

Minden szó csak egy szó,

valamit kimondani, arra jó,

ha akarjuk lehet útravaló,

lehet örökké visszaváró,

lehet lelkünknek hitetadó,

vagy lehet gonoszul hazudó.

Kényünk-kedvünk diktálja,

mi legyen értelme, tartalma,

míg agyunk hidegen fogalmazza,

a szánk csak kimondja.

De szóljon érző lelkünkből,

szóljon  szép szerelmünkről,

szóljon igaz, emberi érzéseinkről,

fájdalmainkról, félelmeinkről,

akkor a szó őszinte,

ahogy Isten az embert

valaha megteremtette.

Címkék: gondolatok

Tovább 

 

network.hu

 

A szó

ha simogat

-jó,

ha bánt

-fájó,

ha kiabál

-lázadó,

ha lelkedbe mar

-gyilkoló.

De 

legrosszabb

hallgató szó,

mely

kegyetlen-némán 

vádoló.

Címkék: gondolatok élet

Utolsó hozzászólás

Lőrincz Istvánné Kati üzente 15 éve

Hallgat a csend, néma a szó., nem biztos, hogy ez rossz, talán,... jó. A csendben elmerengni, s ujból veled lenni kedvesem, az emlék visszahoz Nekem A csendet Én így élem meg!! Szép a versed, gondolatokra ébresztett !!

 

network.hu

 

Vedd kendőd,

 s töröld le arcomról

  vérem,

  verítékem,

 érted hullott könnyem,

 eltemetett szerelmem.

Töröld le,

 a végig sem álmodott álmunkat,

 ajkunkra fagyott  csókunkat,

vágyott ölelésünket,

 ezt a

 sosem-volt szerelmet.

Töröld le

 tévedésedet,

a lelkedben

 örökkön felsejlő,

fájó

 létezésemet.

Címkék: gondolatok élet

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csapj kezembe barátom, Párizs csavargója

/kinek nyaka már tudja míly nehéz segge súlya/

látod én még lábon cipelek minden terhet

és nincs "jó hercegem", ki előttem vágja a rendet.

Te fönn vigyorogsz /vagy röhögsz?/ a földi poklon,

vagy épp a mélyben melegedsz forró katlanokon.

Oly mindegy, de lenne egy apró, kicsinyke dolgod!

/ne rázd a fejed/, un itt már mindent a barátod,

megfáradt, megtört, sőt!

Címkék: gondolatok élet

Utolsó hozzászólás

Pálinkás Imre üzente 15 éve

Nem.....dehogy.....csak szeretek ilyen "ironikus" verseket írni......és most nagyon hiányzik a Kedvesem amugy....mert családi "okai" miatt kevesset tudtunk beszélgetni...."együtt lenni"....Villon az egyik kedvenc költőm...nézd csak ezt::::

VILLON



Nyakad tudja, mi segged súlya,

Párizsnak nem volt ily mocskos szája,

nyugtalan lelked belém költözött,

én is tudom a rossz utat a sok között.

Amugy meg nagy költő volt.....

Tovább 

 

 

 

network.hu

 

 

 

Három királyok!Rátok várok.

 Merre kószáltok?Már nincs dolgotok?

 

  Hosszú volt utatok, elfáradtatok.

 Jézust láttátok,megcsodáltátok.

 

  A kisdedet fogadtátok, szép szóval áldottátok.

 Útját nem láttátok, sorsát nem tudtátok.

 

  Három királyok,ember vagyok.

 Magam útján járok,megváltást nem várok.

 

  Istentől fordulva,magamban bízva,

 göröngyös úton járva, születtem a világba.

 

 Rajtam Jézus öröke,örök voltunk bűne,

 a tegnap vétke,a holnap üressége.

Címkék: gondolatok élet

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu