FAUSTKÉNT

Jöjj Lucifer, nyujtsd kezed!

Áll az alku, lelkem veheted,

legyek újra mi régen voltam,

ébren józan, őrült ifju álmaimban.

SERVANTES

Dulcineám, neveddel ajkamon,

vérem adom, legyen az szélmalom,

lábaid elé alázattal a világot hozom,

ha meg kinevetnek Te légy halálom.

VILLON

Nyakad tudja, mi segged súlya,

Párizsnak nem volt ily mocskos szája,

nyugtalan lelked belém költözött,

én is tudom a rossz utat a sok között.

APPOLINER

                         írjunk

                    szóvirágot

             próbálom, de látod

  talán rajzolni tudok, de nem írok

        oly szép formát mint Te

        csak romboid jön létre

               tudatalatti talán a

                szexmániám?

Gondolkodom.

Borostás arcom a tenyerembe támasztom,

/Rodinra kacsintok: barátom mégis legyen kompozíció,

álljon a pokol kapujában a Gondolkodó !/

Lustán figyelem az időt, csak "úgy" vagyok,

talán valami nagy csodára várok,

kezemben egy jéghideg sör,

minden jó - csak a senki létem gyötör,

a képzelet és fantázia kézenfogva viháncol,

/meg egy légy is a poharam szélén táncol/.

Keresek, kutatok és sehol egy gondolat,

valami elűzte a szép színes álmokat,

rozsdásan kattog az idő /melegszik a söröm/,

magamon vigyorgok?