A fogászat tudományának és a szájápolási termékeknek a fejlõdésével, valamint a szájápolás fontosságának széleskörû elfogadásával egyre több idõs ember õrzi meg fogait. Ennek ellenére az idõsebbek gyakran szembesülnek újabb fogászati problémákkal, ezért egyre fontosabb, hogy fokozottan odafigyeljenek a szájápolásra.

Hogyan befolyásolják a különbözõ gyógykezelések a fogakat és az ínyt?


Idõsebb korban a termelt nyál mennyisége lecsökken. Némely gyógyszer, illetve betegség szintén csökkenti a szájüregben lévõ nyál mennyiségét.

Bármit is teszünk a  terhesség alatt az egészségünkért, azt a fejlõdõ magzat érdekében is tesszük. A terhesség során lezajló hormonális változások ugyanakkor növelik az ínybetegségek kialakulásának kockázatát.

Így a terhesség alatt kiemelten fontos a megfelelõ szájápolás, ami mindennapos fogmosást és fogselyem-használatot, valamint egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és a fogorvos rendszeres látogatását jelenti.

Milyen hatással van a terhesség a fogakra és az ínyre?

 

 

Kinek van szüksége a fogszabályozóra?

A fogszabályozás nem csak esztétikai szereppel bír, hanem súlyosabb, késõbb kialakuló fogászati problémákat is megelõzhet. Amíg fogszabályozót hordunk, észben kell tartani, hogy a kezelés hatékonysága attól függ, hogy mennyire törõdünk fogainkkal és ínyünkkel. A helyes otthoni szájápoláshoz hozzá tartozik a lepedék hatékony eltávolítása a fogakról, az ínyrõl és a fogszabályozóról minden nap. Mindez a fogak és az íny hosszú távú egészségéhez is hozzájárul.

Mindenki gyönyörû, ragyogó mosolyra vágyik - ez nem csak önbizalmat, de megnyerõ fellépést is biztosít. Sokan nem szeretnek mosolyogni, mivel fogaik elszínezõdtek. Ez a fejezet a fogfehérítés típusait, a fogfehérítõ vegyszereket, és a legjobb természetes fogfehérítõ módszereket tekinti át.

Mik a fogakon lévõ foltok és elszínezõdés okai?


A fogak elszínezõdését okozhatják bizonyos ételek, italok, vagy a dohányzás. Ezek a foltok a fog felületét borítják.

A fog sérülés, vagy természetes öregedési folyamatok következtében is megsötétedhet.

A fogak érzékenyek lehetnek a túl meleg, vagy hideg, nagyon cukros, vagy savas ételekre, italokra, illetve a túl erõteljes fogmosásra. Ezt a fajta érzékenységet "dentin-túlérzékenységnek" is nevezik. Fogorvosunk bizonyára javasol valamilyen terméket, vagy módszert a probléma leküzdésére.

Mi az a dentin-túlérzékenység?


A kifejezés arra az esetre utal, mikor szabad dentinfelület található a szájüregben.

A dentin az a szövet, ami a fogak belsõ anyagát alkotja.

Tudtad, hogy a fogmosási technikán, frekvencián, és a mosás idõtartamán túl a szakértõk szerint a fogkefe típusa is közvetlenül befolyásolja a lepedék-eltávolítás hatékonyságát?¹

Hogyan válasszam ki a megfelelõ fogkefét?

Rengeteg féle fogkefe közül lehet manapság választani - ami nem könnyíti meg a döntést. A legjobb kiindulópont, ha a fogorvosunktól kérünk tanácsot.

Ezen felül, íme néhány ötlet a választáshoz:

Válasszunk kis fejû fogkefét, illetve olyant, aminek úgy tervezték a sörtéit, hogy szájüreg nehezen elérhetõ helyeire is eljusson.

Rendkívül fontos, hogy a fogközöket is napi rendszerességgel megtisztítsuk, mivel ez a terület felelõs az ínybetegségekért és a rossz leheletért, valamint szerepet játszhat a fogszuvasodás kialakulásában is. Segítségével olyan helyeket is megtisztíthatunk, ahová a fogkefe nem jut el.


A fogselyem napi használata a fogközök tisztításának legáltalánosabb módja.


Hogyan használjam a fogselymet?

Elsõ lépés:
Tépjünk le nagyjából ötven centiméter fogselymet, és tekerjük lazán a két középsõ ujjunkra (az egyikre hosszabbat, mint a másikra), úgy, hogy körülbelül öt centiméter fogselyem maradjon szabadon.

Az alapos fogmosás az elsõ lépés az egészséges fogak és íny felé vezetõ úton. A megfelelõen hatékony fogmosásnak legkevesebb két percig kell tartania. Akár hagyományos, akár elektromos fogkefét használ, legalább harminc másodpercig mossa fogsorának minden negyedét (felsõ, illetve alsó jobb és bal).

 

Mi a legjobb módja a fogmosásnak?

Fogat mosni sokféleképpen lehet. Kérjen ötleteket, javaslatokat fogorvosától! Addig is, íme egy gyakran ajánlott módszer hagyományos fogkefét használók számára:






Elsõ lépés: A külsõ fogfelszín mosásához tartsa a fogkefét 45 fokos szögben az ínyszélhez képest!

A lepedék, amennyiben nem távolítják el rendszeresen a fogak felületérõl, valamint az ínyszél alól, irritálhatja az ínyt és megbetegítheti azt. A rendszeres fogmosás, és a fogközök tisztítása segít megelõzni az íny megbetegedését. 

Hogyan okoz a lepedék ínybetegséget?

Ha hagyjuk a lepedéket felhalmozódni, a baktériumok toxinokat termelnek, melyek irritálhatják az ínyt és károsítják a fogakat. Az íny megbetegedésének elsõ fázisa a gingivitis, vagyis a fogínygyulladás, mely az íny megduzzadásával, érzékenyebbé válásával jár, valamint vérzik, ha fogat mosunk, vagy fogselymet használunk.

A fogmosás és fogselyem-használat célja, hogy eltávolítsuk a baktériumokból álló, folyamatosan újraképzõdõ vékony, színtelen, ragadós filmréteget, a lepedéket. A fogszuvasodás legfõbb okozója a lepedék. A fogorvosok szóhasználata szerint a "caries" jelenti a fogszuvasodást.

Hogyan okoz a lepedék fogszuvasodást?

A lepedékben élõ baktériumok lebontják az ételben lévõ cukrokat, így savak képzõdnek, melyek megtámadják a fogzománcot (fogaink kemény védõrétegét), megnyitva az utat a fogszuvasodáshoz.

Az izomerõsítõ tevékenységek optimálisak a testtömeg-csökkentés, a várandósság és a szülés során megnyúlt izmok feszesítése, valamint a gyermek körüli mindennapi teendõkhöz szükséges izomerõ megszerzése céljából.

Végezzünk naponta Kegel-gyakorlatokat

A vizelettartási probléma (pl. elcseppenõ vizelet nevetéskor vagy tüsszentéskor) a szülés után akár hónapokig fennállhat. A Kegel-gyakorlatok a húgycsõ és a vagina körüli izmok erõsítésére szolgálnak.

Hogyan szerezzük vissza a rugalmasságunkat? Nyújtási tippek

A szoptatós kismamák sokszor azt tapasztalják, hogy ízületeik éppoly lazák (vagy akár még lazábbak), mint szülés után voltak. Az ízületi szalagok a szoptatással járó hormonális változások hatására is meglazulhatnak. Napi 5-10 perces nyújtási gyakorlatok csökkentik a sérülések számát és növeli az ízületek mozgástartományát. A nyújtás emellett csökkenti az izommunka után jelentkezõ fájdalmat, javítja a testtartást, csökkenti a stresszt és általában javítja a közérzetet.

Gyakorlati tippek az állóképesség építéséhez






A séta az egyik legjobb módszer a kismamák számára, hogy javítsák állóképességüket.

A szoptatás és a gyermek körüli teendõk mellett nehéznek tûnhet idõt találni a testmozgásra és saját magunkra, vagy például baráti társaságba járni. A gyermek sétáltatása babakocsiban, vagy megfelelõ hordozóban egyszerre kielégíti ezeket az igényeket ? a séta testmozgás, melynek során jut idõ magunkra, és lehetõség van találkozni barátokkal, akik elkísérhetnek minket.

Család iskoláskorú gyermekkel 

 

 

Az aktív életmód, azaz a rendszeres testmozgás fontos része a gyermek fizikális és mentális fejlõdésének. Ezen túl a mozgás segít a gyermek személyiségének és képességeinek, illetve önbizalmának fejlesztésében. Vonjuk be gyermekünket minél többféle testmozgásba!

 

Az egészséges étkezés és az aktív élet építi az egészséges gyermeket. Az iskoláskorú gyermekek sok mindenre nyitottak és az aktív szülõ jó példa lehet.

Indítsuk gyermekünk életét egészséges étrenddel és sok testmozgással. A gyermekek fejlõdése igen erõteljes ebben a korban. Vonjuk be a gyermekünket olyan testmozgásokba, amelyek szem-kéz, illetve láb-kéz koordinációt igényelnek ? mindez nagy eredményeket hoz a sport és a testmozgás iránti érdeklõdésében.

Hogyan mozogjunk együtt a gyermekünkkel?

Az aktív életmód, azaz a rendszeres testmozgás fontos része a gyermek fizikális és mentális fejlõdésének. A mozgás segít a gyermek személyiségének és képességeinek, illetve önbizalmának fejlesztésében.

 Útmutató a mozgáshoz a szoptatás idõszakában





Határozzuk meg pontosan, mi a célunk a testmozgással!

Döntsük el, mi az a cél, amit a testmozgással el szeretnénk érni. A célok lehetõség szerint legalább részben legyenek mérhetõek. ?Napi egy órát fogok mozogni? ? ?Minden nap sétálok napi 25 percet az elkövetkezendõ 3 hétben?

Stratégia

Állítsunk fel mind rövid, mind hosszú távú célokat. A rövidtávú célok a lépcsõ fokait, a hosszú távú célok a lépcsõ tetejét jelentik.

Azok a nõk, akik az elsõ négy hónapban kizárólag szoptatják csecsemõiket, és a gyermeküket legalább hat hónapos koráig szoptatják, több várandósság során felszedett kilótól szabadulhatnak meg, mint azok, akik cumisüvegbõl etetik csecsemõjüket.

A szülés utáni idõszakban újra meg kell erõsíteni a szervezetet, újra fel kell építeni a tápanyag raktárakat, és alkalmazkodni kell az új élethelyzethez és a szoptatáshoz. A napi 8?12 szoptatás mintegy 500 extra kalóriát igényel a szervezet számára.

Fontos, hogy a szoptatós kismamák elegendõ folyadékot fogyasszanak.

A csecsemõ naponta 8-12 alkalommal szopik, így akár 12 pohár (kb. 3 liter) folyadékra van szükség csak annak a mennyiségnek a pótlására, amit a csecsemõ elfogyaszt. Ajánlott egy pohár (250 ml) folyadék fogyasztása minden egyes szoptatás vagy gépi fejés után. Ha szomjasnak érezzük magunkat, az már a kiszáradás elsõ jele is lehet. A folyadékháztartás állapotát a vizelet ellenõrzésével lehet megbecsülni.

A szoptatás idõszaka

 

A szoptatás nem egyszerûen csak a csecsemõ etetése. A szoptatás komfort- és biztonságérzetet ad a csecsemõnek, illetve lehetõséget ad az anya és gyermeke közötti különleges kapcsolat kialakítására. A szoptatás a csecsemõtáplálás optimális módja egészen hat hónapos korig. A szoptatással akár napi 500 extra kalóriát is elégethetünk, a testmozgást lassan és fokozatosan már szoptatás alatt is el lehet kezdeni. 


Milyen elõnyökkel jár a szoptatás a babánk számára?

Anyák újszülöttel és kisdeddel - Miért éri meg mozogni?




Nincs alkalmasabb idõ elsajátítani egy egészséges és aktív életformát, mint leendõ édesanyaként / kismamaként, hiszen saját és a családunk egészséges jövõje is ezen múlik.

Kezdjük fiatalon!

A gyermekek fejlõdése nagymértékben a szülõk hozzáállásán és cselekedetein múlik. A gyermekkor a legfontosabb idõszak az élethosszig tartó testmozgás, az egészséges étrend és az egyéb egészséges viselkedésminták elsajátítására.

Hogyan lendüljünk formába?

Tegyük fel magunknak a következõ kérdéseket:

Elgondolkodtál-e már azon, hogy változtass jelenlegi étkezési és testmozgási szokásaidon?

Amit nem értünk, azon nem tudunk változtatni. Figyeld étkezési és testmozgási szokásaidat egy héten át! Ez segít majd abban, hogy felderítsd azokat a pontokat, amin változtatni kell.

Szeretnél hosszú távú ? nem átmeneti ? változtatásokat az étrendedben és testmozgási szokásaidban?

Rövid távon is lehet súlyt leadni drasztikus módszerekkel, de így nem lehet hosszú távon élni.

Határozzuk meg az optimális testtömegünket!




Sokan hordunk a testünkön több zsírt, mint ami egészséges lenne. Ez a többletzsír növeli a szívbetegség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát.


A túlsúlyhoz vezetõ tényezõk:

 

• Kevesebb, mint napi 15 perc mozgás.
• Rendszeres csipegetés nagy energiatartalmú élelmiszerekbõl (pl. sütik, chips).
• Rendszertelen étkezés, kihagyott étkezések és gyakori csipegetés.
• Több mint napi 2 óra tévézés.
• Túl sokáig tartó ülõ munka (pl.

A sportos aktív élet

 

 és a valóság...

Életmód statisztikák - a felnõttek egészségére vonatkozó csupasz adatok:

• A felnõtt lakosság fele túlsúlyos vagy elhízott. (OÉTI)

• A nõk 8 százaléka, a férfiak 7 százaléka cukorbeteg, három év alatt arányuk másfélszeresére emelkedett. (OÉTI)
• Minden harmadik nõ, és minden negyedik férfi gondolja azt, hogy semmit, vagy csak keveset tehet az egészségéért. (OÉTI)
• A szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, valamint az elhízás fõ oka a mozgáshiányos életmód.

Miért legyünk aktív szülõk?


A mai gyermekek fizikai és társadalmi környezete nagymértékben eltér a korábbi generációkétól. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy az egészséges életmód hangsúlyozása ellenére sok gyermek fizikailag inaktív és nem megfelelõen táplálkozik.

Az Egészségügyi Minisztérium és a Tisztifõorvosi Hivatal 2004-ben lezajlott gyermek-egészségügyi szûrõprogramjának eredményei szerint:
   

 

• A vizsgálatsorozatban résztvevõ kiskorúak háromnegyede ortopédia gondokkal, egytizedük túlsúllyal, harmaduk pedig látásbeli nehézségekkel küszködik.

Mit tehetünk gyermekeink egészségesebb táplálkozásáért?

Gyermekeink egészsége érdekében mi, a szülõk tehetjük a legtöbbet!

Néhány alapelv, amely segít átgondolni, hogyan tudunk pozitív változásokat elérni:

• Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendõ mennyiségek!
• Segítsünk gyermekünknek megérteni, hogy nincs jó vagy rossz étel. Ismertessük meg minél többféle élelmiszerrel és étellel! Mutassunk jó példát, próbáljunk ki újdonságokat!
• A zsiradékok mennyiségére és minõségére is ügyelni kell!

Táplálkozási és életmód tanácsok a szoptatás idõszakára



Az anyatejes táplálás minden szempontból optimális a baba számára, ezért amíg csak teheti, szoptasson az anya. A baba 6 hónapos koráig ezt mindenképpen ajánlják a szakemberek.       Az anyatej termelõdését, optimális összetételét, valamint saját egészségének megóvását, megfelelõ tápanyag-ellátottságát a szoptató anya életmódja, táplálkozása jelentõsen befolyásolja. A baba számára ideális táplálás a szoptatás, ilyenkor az elsõdleges, így nem helyes, ha ez idõ alatt akarja az esetlegesen fennálló súlytöbbletet csökkenteni az anyuka.

Élelmiszerhigiéne

 A várandós anyák bizonyos fertõzésekkel szemben sokkal fogékonyabbak. A biztonságos táplálék azt jelenti, hogy kevés az esélye annak, hogy az étel elfogyasztása révén valamilyen betegséget kapjunk.Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen feltétele a baktériumoktól, vírusoktól és vegyi szennyezõanyagoktól mentes étel, élelmiszer. A termelõk, az élelmiszer ­feldolgozók, a piacok, az élelmiszerboltok kötelesek az élelmiszert a lehetõ legbiztonságosabb módon feldolgozni és tárolni.

Az édesítõszerekrõl

 

 

 

 

A mesterséges édesítõszerek két fõ csoportra oszthatók, vannak energiamentes fajták, és olyanok is, amelyek szolgáltatnak energiát, de kevesebbet, mint a cukor. Az egyes édesítõszerekkel kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre, várandósság alatti fogyasztásukkal kapcsolatban.
 

?         Aszpartám (E951): A fenilalanin és az aszparaginsav nevû aminosavak alkotják, és kis mennyiségben tartalmaz még metanolt is.

Az energia- és tápanyagigény jellemzõi a várandósság folyamán

 

 

A fogamzás elõttihez képest több energiára van szüksége a várandós anyukának a magzat, a méh, a méhlepény (placenta) és az emlõ szöveteinek növekedéséhez, az új szövetek alapanyagcseréjéhez és az anyai zsírraktározáshoz. Az energia-és tápanyagigény minden esetben egyéni, amelyet a fogamzást közvetlenül megelõzõ tápláltsági állapot, az életkor, éghajlati viszonyok és a korábbi, illetve erre az idõszakra jellemzõ fizikai aktivitásmértéke határoz meg.

Élettani változások és a súlygyarapodás mértéke a várandósság folyamán

 

A várandósság folyamán bizonyos élettani változások zajlanak le, amelyekkel összefüggésben megváltozik az anya szervezetének mûködése, közérzete, energia-és tápanyagigénye, táplálkozása.

Belsõ szervek

Több szervrendszer mûködését érinthetik ezek a változások. Így pl. az emésztõrendszert, a keringési rendszert, a hormonális-, légzõ-, kiválasztó-, vérképzõ-, csontrendszert illetve az anyagcserét, amely változások a várandósság alatt fellépõ panaszok, kísérõ jelenségek okai lehetnek.

Gyakorlati tippek várandósoknak

 

 

 

Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendõ mennyiségek

Az egészséges táplálkozás egyetlen étel, vagy élelmiszer tilalmát sem jelenti. Bármilyen táplálék része lehet a helyes étrendnek, ha a mértékletességet betartva, azokat megfelelõ mennyiségben, gyakorisággal és arányban fogyasztjuk.

Változatosság az élelmiszerek kiválasztása és az ételek elkészítése terén

Minél többféle élelmiszerbõl állítsuk össze az étrendünket.

Táplálkozási tanácsok várandós anyáknak

 

 

 

Egy új élet útnak indítása nagy felelõsség. A gyermeket tervezõ anyának mind lelkileg, mind testileg fel kell készülnie a terhességre. Ideális esetben a várandósságot megelõzi a fogamzásra való felkészülés, mely a tervezett terhességet elõtt legkésõbb három hónappal kezdõdik.

Ezen idõszak alatt, ha szükséges, és eddig még nem tették meg, a szülõknek változtatniuk kell életmódjukon, el kell hagyni a káros szenvedélyeket, olyan étrendet ajánlott kialakítani, amely a születendõ gyermek számára az optimális feltételeket biztosítja.   Az életmódbeli és étrendi változtatások nem kizárólag az édesanyát érinthetik, bár kétségtelen, hogy az õ állapota befolyásolja döntõen a magzat fejlõdését.

Mit tehetünk az étrend kisebb sótartalma érdekében?

• A megszokott fûszereken kívül a különbözõ fûszernövények széleskörû felhasználásával, változatosabbá tehetjük ételeinket, és a különféle ízesítési eljárások alkalmazásával csökkenthetõ az ételkészítéshez felhasznált só mennyisége.
  
• A készételek után sózását, és a friss zöldségfélék sózását tanácsos elhagyni.
  
• Ételkészítés közben óvatosan, kóstolás mellett ajánlatos sózni.
  
• Törekedjünk a zöldségek valódi ízének megismerésére!

Gyakorlati tanácsok a kíméletes és zsírszegény ételkészítéshez 

 

Az ajánlott konyhatechnológia jellemzõi:
 

• kíméletes a táplálékokban lévõ értékes vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz
• nem igényel túlzott mennyiségû hozzáadott zsiradékot
• egészségre ártalmas anyagok nem keletkeznek
• a megszokottnál kevesebb konyhasó kerül felhasználásra
• kifogástalan élvezeti értéket biztosít  

 

Gyakorlati tanácsok

• A kíméletes ételkészítési eljárások közül ajánlatos a párolás, ami egyesíti a fõzés és a sütés elõnyös tulajdonságait, gazdagabb ízhatás, magasabb tápérték érhetõ el alkalmazásával.

A vitaminok szerepe, és forrásai 

• A-vitamin (retinol): növekedésben, csont,-fog-, hám-, kötõszövet fejlõdésében, bõr és nyálkahártya-, immunrendszer-és retina (szem ideghártya) mûködésében, Forrásai: tej, tejtermékek, vaj, margarin, hús, máj, vese, halmáj, tojássárgája
• Karotin (A-vitamin elõanyaga): antioxidáns hatás, Forrásai: sötétzöld, mélysárga, piros zöldségek és gyümölcsök (pl.: paradicsom, pritaminpaprika, endíviasaláta, mángold, paraj, zöldpetrezselyem, rebarbara, sóska, sütõtök, feketegyökér, kajszibarack, sárgadinnye) 
• D-vitamin (kalciferol): csontképzõdésben, fogak épségének megõrzésében, segíti a Ca és a P beépülését a csontba, Forrásai: halak, halmáj olaj, kaviár, tej, tejtermékek, máj, tojás, margarin
• E-vitamin: antioxidáns hatás, növekedésben, sebgyógyulásban, a sejtmembrán-, izomzat-, szív ­és érrendszer-, bõr egészségének védelmében, termékenységben, Forrásai:  olajos magvak, hüvelyesek, növényi olajok, búzacsíra 
• K-vitamin (fillokinon): csontképzésben, véralvadásban (az anyatejbe nem választódik ki, így a kizárólag anyatejjel táplált csecsemõ számára bevitellel kell biztosítani az újszülöttkori vérzéses betegségek megelõzése céljából), Forrásai: paraj, paradicsom, borsó, brokkoli, káposzta, fejes saláta, tejtermékek, máj  

• C-vitamin: (aszkorbinsav): antioxidáns hatás, immunrendszer mûködésében, növekedésben, szöveti regenerációban, sejtvédõ hatás, sebgyógyulásban, hormonképzõ- désben, segíti a vas-, cink ? és réz felszívódását, Forrásai: citrusfélék, kivi, fekete ribizli, piros ribizli, csipkebogyó, szamóca, málna, eper, egres, cukordinnye, zöldpetrezselyem, zöldpaprika, paradicsom, burgonya, káposzta, karalábé, kelbimbó, karfiol, sóska, brokkoli  

• Folsav: vérképzésben, emésztõrendszer és szájnyálkahártya épségének megõrzésében, enzimmûködés serkentése, sejtosztódás elõsegítése, magzatvédõ hatás, fejlõdési rendellenességek kivédése, Forrásai: máj, élesztõ, tojássárgája, teljes õrlésû gabonafélék, sárgarépa, paraj, brokkoli, zöldborsó, avokádó, olajos magvak, narancs, banán, sárgabarack  
• B1-vitamin (tiamin): szénhidrátok lebontásában, idegrendszer energiaellátásában, Forrásai: Teljes kiõrlésû gabonafélék, élesztõ, hántolatlan rizs, olajos magvak, száraz hüvelyesek, brokkoli, kelbimbó, sóska, tej és tejtermékek, sertéshús, belsõség
• B2-vitamin (riboflavin): szénhidrát-, fehérje-és zsíranyagcserében, nyálkahártya épségének biztosításában, Forrásai: fehérje-és tej, tejtermékek, tojás, hús, hal, máj,  gabonafélék, hüvelyes, élesztõ, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök nagy része 
• B6-vitamin (piridoxin): Enzimek mûködésében, fehérje-és zsíranyagcserében, vérképzésben, idegrendszeri mûködésben Forrásai: belsõség, hal, marhahús, tej, tejtermékek, tojás, élesztõ, teljes õrlésû gabonafélék, búzacsíra, száraz hüvelyesek, szója, brokkoli, káposzta, olajos magvak, földimogyoró, csonthéjasok, dinnyefélék
• Niacin: szénhidrát-, zsír-és fehérje anyagcserében, Forrásai: hús, hal, máj, tojás, teljes õrlésû gabonafélék, élesztõ, hüvelyesek, olajos magvak, avokádó, datolya, füge, szilva
• B12-vitamin (kobalamin): szénhidrát anyagcserében, ideg- és emésztõrendszer mûködésének biztosításásban, vörösvértestképzésben, Forrásai:  tej, sajt, hús, hal, tojás, belsõség
• Biotin (H-vitamin): enzimalkotó, a fehérje-, zsír- és szénhidrátanyagcserében , haj- és szõrzetnövekedésben fontos, Forrásai: ­hús, tojássárga, belsõség, teljes õrlésû gabonafélék, élesztõ, dió  
• Pantoténsav: enzimalkotó a szénhidrát és zsíranyagcserében, sebgyógyulásban, bõr és haj épségének biztosításában, szteroid hormonok-, koleszterin és vérfestékek elõállításában, Forrásai: máj, vese, hús, élesztõ, tojás,teljes õrlésû gabonafélék, száraz hüvelyesek   Forrás: www.oeti.hu

Fõbb tápanyagok - Mi is az a koleszterin, fehérje, szénhidrát...??

Fehérjék

Nagy molekulájú, nitrogéntartalmú vegyületek, amelyek aminosavakból épülnek fel. A fehérjék eltérõ biológiai értékûek lehetnek, amelyet az esszenciális aminosavak mennyisége, és a szervezeten belüli hasznosulás határoz meg.

A sejtek fontos építõanyagai, enzimek, hormonok, immunanyagok alkotó elemei, kolloid tulajdonságaik miatt jelentõsek a víz megkötésében, szállításában, és más tápanyagok szállításában, valamint energiaforrásként is hasznosulhatnak.

Az élelmiszer adalékanyagokról

A termékek címkéjén az összetevõk között megtaláljuk az E-számokkal is jelzett, az elõállítás során felhasznált adalékanyagokat.

Az ?E-számok? Európa országaiban egységes jelöléssel rendelkezõ adalékanyagok, amelyek azért is kapták ezt a jelölést, hogy az arra érzékeny, allergiás fogyasztók a címkérõl minden körülmények között leolvashassák, ha számukra veszélyes anyagot tartalmaz az élelmiszer. Az adalékanyagokat az élelmiszer tulajdonságainak kedvezõ irányba történõ befolyásolására alkalmazzák.

Mire figyeljünk oda vásárláskor?

 

 

Elsõdleges szempont, hogy jó minõségû, biztonsággal elfogyasztható élelmiszereket vásároljunk.

Ennek érdekében tanácsos az alábbi szempontokat figyelembe venni az áru kiválasztásakor.

• A termék minõségét részben a külseje alapján, ránézésre ítélhetjük meg. Mindig friss, ép zöldségfélét, gyümölcsöt válasszunk, csomagolt termékek esetén gyõzõdjünk meg a csomagolás épségérõl.
  
• Fontos szempont, hogy a terméket az üzletben megfelelõ körülmények között legyen tárolva.

A bioélelmiszerekrõl

 

 

 

A bio-, illetve organikus élelmiszer ellenõrzött ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelõen elõállított termék, amely rendelkezik az ellenõrzõ-tanúsító szervezet tanúsítványával és a termékcímkéjén megtalálható az ellenõrzõ szervezettõl származó jelölés.

A jelölésben megtalálható:

• a szervezet neve,
• a HU-ÖKO-01, vagy a HU-ÖKO-02 kódszáma,
• az ?Ellenõrzött ökológiai gazdálkodásból? vagy ?Ellenõrizte: (kódszám) felirat.

Mit kell tudnunk a folyadékfogyasztásról?


 

 

 

A szervezet zavartalan mûködéséhez a folyadékfelvétel (ételek, italok útján) és a folyadékleadás (vizelet-, székletürítés, párolgás, légzés) egyensúlyára van szükség.

Ezt az egyensúlyi állapotot egyéb tényezõk is befolyásolják, például a fizikai aktivitás, éghajlat, külsõ hõmérséklet, szaunázás, láz, hasmenés és a hányás. Ha felborul a folyadékháztartás egyensúlya, csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítõképesség.

Édességek és cukor

 

 

Mit kell tudnunk az édességekrõl és a cukrokról?
  

 

Az édes ízt szinte mindenki szereti, azonban a sütemények, édességek közös jellemzõje a magas szénhidrát tartalom, de többségük magas zsírtartalommal is rendelkezik.
Az édességekben lévõ cukor azon kívül, hogy energiát szolgáltat, semmilyen más értékes tápanyagot nem tartalmaz, ezért a cukrot ?üres? energiának is szoktuk nevezni. A megfelelõ tápanyag ellátottság érdekében fokozottan ügyelni kell a mértékletességre a cukortartalmú ételek, italok fogyasztásában. 

 

Tanácsok a mindennapi étrendbe való beillesztéshez:

?   Ételeket, italokat kismértékben édesítsük cukorral vagy mézzel, de számos közülük édesítés nélkül, natúr formában is élvezhetõ (pl.

Só és sózás

 

A sóra szüksége van a szervezetnek, de túlzott bevitele növeli bizonyos megbetegedések kialakulásának kockázatát, fokozhatja a csontokból a kalciumvesztést, így növelve a csontritkulás kialakulásának kockázatát, illetve hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Túlzott bevitele különösen kedvezõtlen ? fõleg a vizenyõ kialakulására hajlamos kismamák esetében ?, ha hiányos kálium és magnézium bevitellel társul.

 

Az egészség megõrzése szempontjából naponta 2-3 g nátrium bevitelére lenne szükség, amelyet 5-6 g konyhasó fogyasztásával tudunk fedezni.

Zsiradékok (állati eredetû zsírok és növényi olajok)

 

Mit kell tudnunk a zsiradékokról?

Megfelelõ mennyiségû, és minõségû zsiradékra a szervezetnek szüksége van, hiszen többek között nélkülözhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, a hormonok képzéséhez, hozzájárul a testhõmérséklet állandó szinten tartásához, és energiát biztosít a szervezet számára.

 

A zsiradékhoz egyrészt a fõzéshez, szendvicskészítéshez használatos, illetve az élelmiszerekben lévõ ?látható? és ?rejtett? zsiradékok formájában jutunk hozzá.

Mit kell tudnunk a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról?

  

A zöldségfélék, gyümölcsök bõséges fogyasztása az egészséges táplálkozás gerincét képezik. A zöldség-és fõzelékfélék, valamint a gyümölcsök többsége a hüvelyesek kivételével, energiaszegény és magas víztartalommal rendelkezik. A zöldségféléknek és gyümölcsöknek elenyészõ a zsiradék és fehérje tartalma. Többségüknek a szénhidrát tartalma is alacsony, a burgonya, kukorica, zöldborsó, banán és a szõlõ kivételével.

Húsok, húskészítmények, halak, tojás

 

 

Mit kell tudnunk a húsokról, a halakról és a tojásról?

Táplálkozásunkban a húsféléknek jelentõs szerepük van, értékes fehérje-és egyes vitamin és ásványi anyag tartalmuk miatt. Fehérjébõl 100 g húsféle átlagosan 20 grammot tartalmaz. A különbözõ húsoknak fajtától és húsrésztõl függõen eltérõ lehet a zsírtartalmuk(1-40 g/ 100 g).

 

 

 Egészséges, vegyes táplálkozás esetén a napi B12 -vitamin szükséglet mintegy 70%-át húsokkal és húskészítményekkel tudjuk fedezni.

Mit kell tudnunk a tejtermékekrõl?

 

A tej és a tejtermékek alapvetõ fontosságúak az egészséges táplálkozásban, különösen a fejlõdésben lévõ gyermekek, várandós-szoptató anyukák számára.

Jelentõs forrásai a magas biológiai értékû, könnyen emészthetõ fehérjéknek, amelyeknek közel felét táplálkozás élettanilag nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavak alkotják. Ezekhez az aminosavakhoz csak a táplálékaink útján tudunk hozzájutni.

 

 

Megfelelõ mennyiségû fogyasztása hozzájárul a szervezet napi B2-, B6-, B12-, A-vitamin, cink, magnézium, kalcium igényének fedezéséhez.

Mit kell tudnunk a gabonafélékrõl?

A gabonafélék és gabonaalapú termékek, más néven cereáliák az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen alkotóelemei.

Fontos összetett szénhidrát, élelmi rostforrásaink, és egyes ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaznak. Ilyen szempontból közülük is értékesebbek a teljes értékû gabonafélék. Ide tartoznak a teljes õrlésû lisztbõl készült barna-, korpás-, magokkal dúsított kenyérfélék, pékáruk, a gabonapelyhek, a teljes gabonaszemet tartalmazó õrlemények, natúr gabonapelyhek, müzlik, zabkorpa, hajdina, köles stb.