Nyitott szemed Istenre emelted,
könyörögtél, kértél, őt félted, hitted,
s Isten elfordult, talán sok volt a dolga,
büntetni a bűnösöket első sorban,
lehet üres már kamrája, nincs mit adni,
mi hordjuk keresztjét, nekünk kell izzadni
dombmenetben a Kálvárián nap nap után,
keresztünk vonszolva a stációk meredek útján,
s ha szeret és figyel rád, hidd, hogy megsegít
és szenvedésed eltüntetni - magához szólít!