Kis türelmet...
Kis türelmet...
Mit adjak néked?
Üres kezem, /s vele zsebem/
rég szétfoszlott életem
ügyetlen férfi módra fércelem.
Talán adjam mosolyom,
rólad szóló álmom,
kezem simogató mozdulatát,
szívem utolsó dobbanását?
Adjam neked a végtelen időt,
s hozzá magam, a hű szeretőt,
adjam a lázas éjszakákat,
s hozzá pihentető édes álmokat?
Adjam a nap hajnali ébredését,
aranyló sugarának érintését,
a "nyitnikék" dalát,
a nyíló virág illatát?
Adjam a csillagok fényét,
a nyári ég végtelen kékjét,
a patak mesélő csobogását,
a tavaszi szellő simítását?
Tiéd minden, mit
egy szerelmes szív megálmodott.
Szép szerelmem,
legyen boldog a holnapod.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
S z e r e t l e k
Öleljen minket az este
a hold túlsó oldalán
Utolsó szál virág