MÁR KÉSŐ 3

-         Hol járunk – hirtelen ébredve kérdezte Zorámt.

-         Már jól benn vagyunk Németországban. Nagyon beborult, jól kell figyelni az utat

-         Miért nem költöttél fel?

-         Mert nem éreztem fáradtnak magam, és hagytam, hogy pihenj. Különben ajánlottak egy újfajta energia italt és biztosan az tart annyira éberen. Ha gondolod, van még belőle.

-         Majd később. Most húzz félre, hogy cseréljünk.

MÁR KÉSŐ! 2

Senki nem zavarta őket tánc közben. Később Kira tekintetével végigpásztázta a gyülekezetet és látta, hogy a szülei már elmentek. A harmadik tánc után megkérdezte Florin, hogy lenne-e kedve sétálni, és elindultak a Duna irányába. Csendes csillagos nyár este volt, lustán hömpölygött a Duna, és néha egy-egy hal felugrott és csobbant a vízben. A partot szomorúfűzek és nyárfák szegélyezték. Leültek és csendben nézték a vízben tükröződő csillagokat.

MÁR KÉSŐ…

_  Mit mondott a török? – kérdezte Florin

_Semmi különöset, hisz tudja, hogy mi jól hajtunk - veregette meg Florin vállát Zorán, az albán. – A szállítmány útra kész, irány Portugália és onnan Hollandia.

   Jól összebarátkoztak, hisz mindkettőjüket a munka hajtotta, a minél több pénzkeresés. Ezzel tisztában volt Ahmed Yldrin is a török nagyvállalkozó, szállítási tulajdonos. Tíz éve itt szervezte vállalkozását Helsinkitől délre egy kis városban.

 A RÉGI HÁZ

A régi ház csenddel körülvéve áll egymagában a városszéli cigánytelep kezdetén, amit köznyelven Pokol-hegynek neveznek, Meg van annak is a történelmi magyarázata, de most ne keveredjünk a múltban. A házat magas betonkerítés övezi, nem lehet átlátni rajta.  Ablakai betáblázva sötétlenek, melyeket sűrűn beszőtt a pókháló. Az udvart belepte a dudva, és akác, meg ecetfa cserje sűrűn, áthatolhatatlanul.. A felkelő nap arany sugara megcsillan a reggeli sűrű harmaton és a pókhálók tömkelegén, melyekbe szerencsétlenül járt legyek ficánkolnak és zümmögnek.

A KÁVÉ ÍZE 2

   Jelentős szerepe volt a településen és a környéken az apámék lakodalma. Első házasságkötés távol a hazától. Persze hamar híre ment az eseménynek, mert a faluk eléggé közel voltak egymáshoz, és mindenkiben kíváncsiságot érlelt, nem tudtak minket kategorizálni, hová sorolni. Sokan jöttek csodát látni, s ettől vérszemet kapva a csángók kitettek magukért, hogy valóban látványos legyen a menyegző. Amint a templomból kijöttek kezdetét vette az otthoni csújjogtatások, szinte egymás szavába kiabálva fokozták a zűrzavart.

A KÁVÉ ÍZE

 A reggeli zápor elhúzott nyugat felé, helyet adva a földtől égig magasodó csendnek. Keleten a felkelő nap sugarai amint fényesedtek bearanyozták az eget, majd hullámzott a külváros jellegzetes hangulata és illata. Az ébredező háziállatok ürülék szaga keveredett a virágillattal és a megázott por frissességével és belengte a külvárost. Senkinek nem volt szokatlan a jellegzetes szag, mert itt éltek, azt érezték nap, mint nap. Az épület sem tűnt volna ki az általánosságból, ha nem itt működött volna a városszéli kávéház, amit mindenki csak ekként ismert. Bizonyára, amikor épült nevén szólítottak, mert akkor a török vendégmunkások találkozó helye volt.