A lúcfenyők erdejében

Láttam napvilágot.

Levagtak lábamról

A szorgos munkások

Vonaton utaztunk

Több ezer fenyőfa,

Fölszabtak,gyalultak

És behoztak a gyárba.

Sok ügyes kéz által

Voltam megmunkálva,

Nem gondoltam,hogy belőlem

Hegedű lesz máma.

Sírásra itt nem volt idő

Gyorsan ment a munka

Nem hányodtam porosan

sehol a sarokban.

Fölvettem a lakkruhámat

Büszke vagyok rája.

Nem gondolok könnyesen

A tűlevelű fákra.

Kulcsot,húrt és lelket kaptam

Egy öreg munkástól.

Fiacskám,most elaludhatsz már

Csend van,lassan elpihen a város.

Míg csendben alszol én vigyázok rád,

Én,az öreg bácsi,a vén gitáros.

Halkan megpendűl egy húr a gitáron

Tündérálmot sző szép kék szemedre.

Hunyd le lassan kis szemedet

Hajtsd már álomra borzas fejedet.

Tarka réten fodsz játszani,

Kergeted majd a pillangót.

Álmodsz apádról aki érted küzd

Nrkrd éoít gondtalan világot.

Álmodsz anyádról,aki már pihen

Ott lenn,hol sötét a város.

                  BARÁTSÁGOK

                 Apró gyermekkoromat egy városszéli házban töltöttem.Utánunk már csak a végtelen mező nyúlt az erdőig,ahová vert poros mezei út vezetett.Ez jó volt nekünk.Földi  Paradicsom,hisz elcsatangoltunk és élveztük a szezon termés minden ízét.Nekem a zöldborsó ízlett a legjobban,de megkostoltuk a nyers cukorrépát és a tejeskukoricát is.Egyik sem hagyott szeretetteljes kívánságot maga után.

M A R A D J   V E L E M

                Mottó: (Az emberélet röpke dráma

                             Csak egyszer játszák

                              Nincs több előadása)

                                                              (Ismeretlen japán költő a XVI. szd.-ból)

   Abban az évben a nyár váratott magára.

                         Emlékezések hangulata kávé mellett

UTOLSÓ BESZÉLGETÉS  ANYÓSOMMAL

Szótlanúl ültünk szemben Gabival.A felszolgált kávé erős illata töltötte be a szobát.

A néma csendben egy régebbi kávézás emléke idéződött fel és játszódott le emlkékeimben.Az utolsó kávézás anyósommal.Kolozsvárra mentem és megszakítottam az utat,hogy találkozhassak vele.Már nagyon beteg volt.A téboly mindjobban hatalmába kerítette.Abban az időben a kávé mintha az utazás tartózéka lett volna,akár hidegen,vagy termoszban gőzölögve,de ott volt a táskámban a kellékek között.Nem nyúltam egész úton hozzá,pedig szinte fél éjszakát tartott az út.Úgy hallozttam,hogy javult az anyósom állapota és vittem a kávét,hogy régi időket idézve,illatos forró gőze mellett elbeszélgetünk.Előszeretettel vettem elő csomagomból a termoszt és öntöttem csészékbe a finoman gőzőlgő  kávét,

Asszonyom kisérő szeretetét.Gabi rám förmedt.:

-    Miért hoztad,mert nem szabad kávét innia.Az orvos szigorúan megtiltotta.!

           HA  KÉSIK AZ AUTÓBUSZ

           PALI egy kocsma volt a Nyárád-mentén.a falutól három kilóméternyire a nagy útelágazásban.Forgalmas hely volt.Itt pihentek meg rövid  időre a nagy távolságú buszjáratok Székelyudvarhely és Kolozsvár,Szászrégen és Szóváta,Nyárádvármerő és Marosvásárhely,

valamint Szováta és Nyárádszereda útvonaliak.Az utasok a tíz percnyi idő alatt kiszálltak,hogy megmozgassák elgémberedett végtagjaikat,cigarettáztak,falatoztak,vagy bementek a kocsmába egy korsó sör vagy féldeci tőményt legurítani.A cégtáblán nagy betükkel hírdette , hogy Falatozó,de a környék és akik átutaztak csak Palinak hívták a kocsmáros neve után.Lovasfogatok is álltak itt meg,de nekik volt erre a célra külön gazdasági udvar.aztán ott a gazdák addig iszogatták az áldomásokat és egymást köszöntőket,nem figyelve az idő múlására,hogy beesteledett és lassan kiürült az udvar is,megszünt a hangoskodás,mert záróra következett.

AZ INTERNET SODRÁSÁBAN

Elek nagyon szabadkozott az ellen,hogy lányai számítógéppel ajándékozzák meg.Hiábavaló volt minden érv, ő nem tágított.. Pedig a lányai értésére adták,hogy mennyire előnyös. Elsősorban sokkal hamarabb informálódik minden hírről amit a tévé, rádió vagy újság hoz. Aztán meg nyitott könyv a világra: tudomány, technika, művészet, irodalom, sport minden legmesszemenőbb ismeretekkel és tudósításokkal kecsegteti.Végül a lányok nem várva beleegyezését a születésnapjára megvették a számítógépet, be is szereltették,hogy mikor apjuk hazaérkezik a rokonlátogatásból érje  meglepetés.

     AZ     ELSŐ NAGY DURRANÁS

                       Már két órája utaztak az éjjeli órákban.A vagon tele volt.Amolyan lengyel tipusú vagon amelyben nincsenek fülkék csak magasított háttámaszok.Közel ültek az ajtóhoz,hogy a kislányt bármikor ki lehessen vinni friss levegőre.Nuni, az anyós és vele szemben a lánya,Anna,mellette Mihály a férj és ölében a három éves Dóra.Majdnem minden beszédtéma kimerült.Elhatalmasodott a fáradtság.

                           ZSAZSÁRÓL   MINDEN    KIDERŰL  

    Zsazsa fajtiszta cocker spaniel volt.Egy éves korában került hozzánk.A nagyobbik lányom ajándéka volt a húgának születésnapjára. Koromfekete, hosszú hullámosszörű, nagyfülü jószág volt. Már első perctől annyira tudta szerettetni magát,ahogy szembe ült és csodálkozó csillogó szemmel nézett ránk.J öttével új szabályok léptek érvénybe.Az eddigi rendszabályt, hogy a kutyának kinn a helye,áthúztuk,Zsazsa első perctől élvezte a családtagi státust.

  ZSAZSA   MARAD

    Egy nyári késő délután néma csendjében rohan be az udvarról az unokám és adja hírűl,hogy a kapuban mocorgást hallott és nyüszítést,menjünk gyorsan és nézzük meg mi az.   Kinyitottuk a kaput és egy gömbölyű,hosszú fülü,fekete kis gombóc kutyakölyök ugrándozott és igyekezett bejönni.Valaki nem rég hagyhatta szándékosan itt.A gyereknek annyira megtetszett ahogy kérdően csillogó szemekkel nézett rá,azonnal ölbe kapta és rohant az anyjához,hogy a kis kutya direkt hozzánk jött,hogy fogadjuk be. Persze nem kellett sok bíztatás,mert mindannyian bolondulásig szeretjük az állatokat.A kis kutyákat pláne.Így a kutyus maradt.Hosszúszörű kocker spaniel volt.Azonnal következett a fürösztés,melynél a gyermek feltétlenűl asszisztált,majd elvitték beoltatni és féregteleníteni az állatorvoshoz..

                               A  TALÁLKOZÓ

Amikor tudomást szerzett a meghívóról az izgalom elhatalmasodott rajta.Találkozóra hívták a falu ősi templomába mindazokat akik ott születtek és valamilyen okbólelszármaztak.De a gyülekezet,a közösség szeretettel gondol minden hozzátartozójára akit itt kereszteltek  és konfirmáltak az ősi templom falai között.Most is mint minden időben amig dolgozott és kiszállásra kellett mennie már napokkal azelőtt útitervet készített,hogy minden karikacsapás szerü gördüllékenységgel történjen.Foglalkoztatta az útvonal,a csatlakozások és föleg az,hogy idegenbe reggel érkezzen.Volt-e benne valami féle ráció,arra nem gondolt,de ezt szerette,így tervezte.

A BAMBUSZÁLLVÁNY

A háború után nehezen indult az élet. Ólomlábakon járt az idő amig lassanként hazatalált a falu régi lakossága.

Ki menekülésből, ki a frontról jött , esetleg csak a híre érkezett, hogy orosz vagy amerikai fogságba esett. Az elnéptelenedett falu elhagyottnak vélt házaiban kezdtek meghúzódni a hegyekből alámerészkedő betolakodók és ismeretlen helyekről ide kallódott cigányok. Az értelmes össze fogás következtében szinte minden egyes házért meg kellett küzdeni és kiebrudalni a betolakodókat.

                                                 A   P R É D I K Á C I  Ó

Mennyire másabb a templom néma csendje,mint a sírí  csend.Belépsz,szinte lábujjhegyen közeledsz a padhoz,pedig senki sincs benn,de beléd rögződött az elővigyázatosság,óvakodsz attól hogy valakit megzavarj elmélkedésében.Helyet foglalsz.Körülvesz a néma csend,a békés néma csend és áthat a templom különös illata,az a megmagyarázhatatlan,amit csak itt érzel.A költő ezt nevezi  Isten szagnak.Gondolataidba merülve ülsz,probálod meghatározni jöveteled célját,mit kell tárnod az Úr elé,örömet,bánatot,mindent ami Tőle jött és amiért hálával,köszönettel tartozol.Fellapozod utolsó heted eseményeit,de vigyázz,nem szabad takargatnod semmit,mert még kisiskolás korodban tanultad:”Isten szeme mindent lát”

Próbálkozol,de nehezen megy.Sok tettedért pironkodsz.Amikor a koldus kért és nem adtál,háborogtál,hogy miért nem dolgozik,pedig az Úr azt mondta,ha egy elesetten segítsz,rajtam segítsz.Nekem adsz.De minden megbánás ellenére ezek már visszacsinálhatatlanok,csak bánkodni tudsz felette,s örülhetsz,ha feloldozást kapsz.Nem

a pap,Isten az aki megbocsátAztán elkavarognak gondolataid,összekuszálodnak az emlékek útvesztői,régebbi döbbenetek sorakoznak és néha vigasztal,hogy tudsz emlékezni.Gondolat-

Foszlányok suhannak át lelkeden,váltakozva kigyulnak mint a csillagok de nyomban ki is

hunynak.Emelt lélekkel,lángolón kezdel imádkozni,de alig hogy belekezdtél elkalandozol vissza a múltba,hisz olyan csend vanLelkiszemeid előtt megjelenik Regina,a volt szomszédasszony aki nemrég halt meg Tel-Avivban.Megrázó volt a hír,de megnyugtató,hogy nem láttad holtan.Így emlékeidben örökké él.Évtizedeken át voltatok szoros barátságban.A

Három gyermeket,a három testvért őszintén szerette és foglalkozott veletek.A kép zavaros.Az is lehet,hogy a nagy szeretet amit kimutatott gyötrelmes szomorúságból eredt,hiszen veletek egykoru három gyermekét veszítette el Auschwitzben.Átélte a zsidokra mért átok összes borzalmát.Bizony sokaknak közülük akik életben maradtak az a fájóbb,hogy mindenre kell emlékezzenek.Nem felejtődhet az embertelen körülmény,évtízedek után is a hangos zajra riadtan ébrednek,kísért az SS veszély a mértéktelen túlkapás.Sok visszaemlékezést,naplót

Olvastam azok tollából akik átélték a földi gyehennát,de Reginától sohsem érdeklődtem,nem akartam fájó sebeket feltépni.

                    BEMUTATÓ   UTÁN

Nem tudhatom hányan nézték meg a Nyírő József Madéfalvi veszedelemről készült  filmet,mert az inkább filmre alkalmas.De az Imets Dénes Veszedelem című színművét nagyon sokan. Ez is egy fajta madéfalvi veszedelem. A szindarabot az Írószövetség Külön Díjával tüntették ki a kommunista diktatúra teljében,de a hat magyar szinház közűl egy sem vállalta színre vinni.A darabot pedig be kell mutatni annak a népnek, annak a közösségnek akiről és akiknek szól.