ÉJSZAKAI TÖPRENGÉSEK

Időnek kellett eltelni, Kincsem, amíg hozzászoktam a körülményekhez. Először nagyon zavart az állandó formalinos fertőtlenítő szag, de nagyon tetszett a pompás tisztaság, az állandó szellőztetés. Csak a fájdalmak hagytak volna alább. De dolgozott az agy. Igyekezett elterelni az emlékezetet, hátha az által a fájdalom is csökkenne. És a csend volt a nyugtató állapot. Az est szelén suhant be simán, nesztelen és röppenő kalandozó gondolataimban egyből visszhangzott „tűzoltó leszel, katona, vadakat terelő juhász”.

Karácsonyi levél

Kedvesem!

  Valószínű, hogy a korral jár, de nekem a Karácsony mivel az év vége felé van, kissé számadást is jelent. Öregesen ilyenkor elmélyül az ember élete sodrásában,és felidéz néhány kellemes epizódot a múltból, hisz gazdag a kelléktár ebben a korban. De nem szeretnélek untatni, többnyire a Karácsonyra szorítkozom. Mert tudod, velem egyívásúak gyakran hangoztatják, bezzeg nekünk volt gyermekkorunk, utalva a mai generációra,és sejtetve, hogy ezeknek nincs.