Szám marta
csók-éhes ajkad,
bőrömet
lázzal szántotta ujjad,
körmöd vájt bele
véres barázdát,
lángra gyújtottuk
a csendes éjszakát,
egyetlen izzó testben
éltünk,
megsemmisültünk,
az idő megállt,
a pillanat örök,
maradj így Kedvesem,
könyörgök,
forró tested
szorítsam,
míg van erő
a karomban,
sikolyod halljam,
míg létezik hang
a világban.