Reggel az első kávé után az első cigarettára vágyva az
erkélyen meglepődve fedeztem fel egy apró bogarat mi a
korlátra repült. Megsajnáltam: - kicsi bogár, korán kezdted,
ezt nem fogod túlélni, még tél van, legyen szerencséd, szurkolok neked.

/Nekem jó az időérzékem? Nem túl hamar éreztem "tavaszt" valamikor régen? Szurkol valaki nekem?/