Kis türelmet...
Kis türelmet...
Felébredtem,
az éjszaka árnyait elűztem,
reggeli kávé gőzölög kezemben,
pakolgatom át a mába a tegnapom,
mit nem dobott ki a nyugtató álom,
rágyújtok az első cigarettára
/újabb szög fél-kész koporsómba/,
nem gondolkodok, csak úgy "vagyok",
s tűnődöm a holnapon
/mert mit akarok még?
mikor lassan már a végtelen időben
ember léptékkel mért véges létünk
arasznyi utunk rég megtettem,
éltem, éltünk s nyom nélkül eltűnünk/.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
K ö d l e p e l
M u l a n d ó s á g
Gyertyaláng
V a k a b l a k