Lázas éjszakában,
kicsi gyermek
óvó karodban
álmát keresi.
Féltőn dúdolod dalod,
altatod,
mesélsz neki
égbe szálló hintáról,
a tulipán cirmos csíkjáról,
repkedő pacsirtáról
mi a csillagok között dalol,
maciról, ki pákoszton
méhektől mézet kosztol,
s a kormos éjszaka
borul fölétek nyugtatón,
múlik a félsz,
együtt álmodtok,

/míg a reggel rátok

nyitja az új napot/