Tájak, emberek és vélemények

                   Sokszor eltűnődtem azon,hogy  én bizonyára Isten mosolygós pillanatában születhettem,mert megígézett az utazás örömével.És rögtön születésem után,a háború zajában megkezdődtek utazásaim. Első nagy út a menekülés volt tehén vontatta szekérrel.Aztán a háború utáni közvetlen időben megkezdődtek a beoltások,különösen gyermekeket oltottak minden nyavalya ellen.Első oltáskor egy fiolát két gyermeknek adtak be.Hogyan került romlott szérum a készletbe,senki sem vizsgálta és ki sem derült,de a fiola melynek tartalmát nekem és egy egyidős kislánynak adtak be vészes volt.A kislány két nap után belehalt,én befeketedtem és a nagyanyám orvosi összeköttetései révén menekűltem meg a Tündérvilágtól,  ahová ártatlan gyermekek lelkei jútnak.Utóhatása az lett,hogy nagyon csenevészesen fejlődtem.De abban az időben kit érdekelt ? Étvágyam jó volt,csak nem rakodott le,nagyon sovány nyeszlett voltam.Ennek vetett véget első hosszú utazásom amire jól emlékszem..Jó magaviseletemért és kitünő tanulmányi előmenetelemért az iskola vakáció időre téli táborba küldött Tusnád-fürdőre.Persze rögtön akadtak irigyeim,mert ez abban az időben nagy kiváltság volt,mivel az ország nehézkes gazdasági helyzete miatt iskolánként csupán egy – két tanuló költségeit vállalhatta,de ezt mi akkor nem értettük.Csupán annyi maradt fenn,hogy néhány irigyem azzal fenyegetett,hogy bosszúból megdobálják a vonatot amelyik elvisz.

             A levegő változás,az éles hegyi levegő megtette hatását.Élvezetes volt az út,a tábor,a  sok kirándulás,meg a kicsapongás.Néhány társammal mivel nem tudtunk korcsolyázni,leléptünk a Csukás tavon rendezett csuszkálásról és saját elképzeléseink szerint,minden tájékozódás és felügyelet nélkűl elmentünk megmászni a Solyom sziklát.Ezzel nagyon dühbe kergettük az értünk felelős kádert,mert a szikla megmászása amúgy is veszélyes,télen még inkább.Hajszálon mulott,hogy nem értesítették helytelen magaviseletünkről az iskolánkat,csak azért mert a táborigazgató egy bele való sport tanárnő volt és megveregette vallainkat,de meghúzta a fülünket is bátorságunkért.Így mindenki megelégedéssel vehette a lapot,mármint mi és az értünk felelős tanár.

              Később felnőtt koromban hivatásomnál fogva lehetőségem adódott rengeteg utazásra,amit sosem tudtam megunni.Bejártam Moldvát,Dobrodzsát,Olténiát,s a Bánságot.Minden vidéknek meg volt a maga sajátos vonzereje,ami sarkallt a gyakori visszatérésre.Számomra kettő volt rendkivülien varázslatos:   a Duna-delta és Észak Olténia.

Moldva is bövölködik a csodálatosan szép természeti tájakban,de itt fennállt egy sorompó ami taszított,túl közel volt a történelmi Etelköz, melynek valamikori léte a történelmi századok,ezredek homályába vész,de ami maradt,ami kialakult az emberekben történelmi századok folyamán és napjainkban is él,azt úgy hívják,hogy nemzetgyülölet. Moldva mondhatni a legsovinisztább vidéke az országnak,leszámítva Nagyszebent és környékét. Tanult emberek tisztában vannak azzal,hogy a mese szerű dakológia,melynek félretájékoztatása értelmében,ide menekültek a szabad dákok, az csak tündér mese.Azt sosem hangoztatják,hogy első telepesei a népvándórlás népcsoprtjaiból szakadtak le,és mivel közel volt Etelköz a magyarok nagycsaládja is részt vett.Visszavezethető ez az összes ősrégi települések neveiből is,melyet idők során valamikori magyar elnevezésből románosítottak,a fővárosuk Jászvásár (Iasi), Szűcsvára (Suceava), Onfalva (Onesti), Acsúd (Adjud) és nem is beszélve a valamikori moldovai csángók központjáról amelynek nevét egy valamikor ideszármazott székely mészárosról kapta : Bakó (Bacau) Folytathatnám,de nincs nagy értelme.Erdélyből a legnagyobb kijárat a Gyímes-völgye,amit mi székelyesen Csángliának hívunk,mert itt a magyar csángók legnagyobb telepűlése..Később az idők folyamán garázdaságért elűzött gyimesi csángok  töltötték fel az Uz-völgyét is és ez lett a masidik nagy kijárás Moldva felé.A gyímes-völgye a Keleti-Kárpátok leg vadregényesebb átjárója az égbenyúló hegyeivel,a rengeteg erdővel és innen ered a nemzeti csángó folyó,a Tatros..A magasan haladó sínekről kinézve a vonatból az emberek majdhogynem bogaraknak látszódnak,de jól kivehető a gondos háztályi gazdálkodás,a rendezettség és főleg a tisztaság,ami jellemzi a vidéket. Ezen az úton történt az évszázadok folyamán a legtöbb menekülés Moldvába.

          A csángokkal sokan foglalkoztak különböző nézetek szerint.Voltak akik a magyar gyökereket igyekeztek felfedezni és bizonyítani,mások pedig a beolvasztást erőltetve és azt bizonygatva,hogy Moldva ősrégi dák föld és a kontinuitás elmélet szerint az itt élő csángók is románok.Azt ők is tudták,hogy neveik románosításában bába szerepet játszott a mindenkori román állam és a Jászvásárban székelő romai katolikus janicsár püspök,aki szintén magyar csángó volt,de így nyalt be a román államnak,hogy kényszerítette a templomaikban a román nyelv használatát,csak úgy volt szabad imádkozni és énekelni is.Mikor kérték az anyanyelv használatát,rájuk mordult,hogy a magyar nyelv az ördög nyelve,csak nem akarjátok azt bevinni szent templomaitokba ?! Ilyen „szent” kijelentés után nem kell elcsodálkozni azon,hogy Marosvásárhelyt a román fasizmus ideje alatt épült ortodox katedrálisban az ördög   székely népviselben van kiábrázolva.

              A csángokkal kapcsolatosan Petru Groza egykori miniszterelnök feljegyzése tetszett.

Egy kínai hivatalos látogatása során elkerült az Ujgur tartományba és azt nyilatkozta ,úgy érezte magát mintha a gyímesi csángók között lenne.Pedig az ujgurok nem is dákok.

             Erdélyből több alkalommal történt tömeges menekülés Moldvába.Egyik ilyen nevezetes hullám a tizenötödik században a nagy székely felkelések alkalmából került a feljegyzések sorába. Stefan cel Mare (Nagy István) akkori vajda letelepedési engedélyt és földet biztosított a menekülteknek. Ezt köszönték meg a hálás székelyek azzal,hogy egy hatalmas köoszlopot állitottak megemlékezésűl és magyar nyelven tisztelték a vajda kegyes gesztusát. Az emlékmű évszázadokon át állta az idő viszontagságait és hírdette a vajda jótékonyságát,csupán a húszadik század vége felé egy fiatal agronomust zavart,hogy szántáskor ki kell kerülni és igy nagy darab terület megmunkálatlanúl marad. Kiemeltette és a sánc szélére vontatták,hogy majd elszállitják.A faluközösség sem volt rest,mivel sajátuknak tekintették az ősök hagyatékát,feljelentették a mérnököt bizonyítva,hogy meggondolatlan nemzetgyülöletből tette,mert ha értette volna a magyar szöveget,nem folyamodik ilyen aljas meggondolatlanságra. A pert megnyerték és a Müemlékvédelmi Tanács centiméternyi pontossággal helyeztette vissza eredeti helyére.

           A mesterségesen szított nemzetgyülölet leállíthatatlan és terjed nem csak a magyarok ellen,de talán még fokozottabb a zsidó ellenesség.Nagyon sok zsidó élt Moldvában,különösen Jászvásárban tömörűltek,hiszen itt létesítették a híres Zsidó Szinházat és nagyon sok zsinagógát még a tizenhatodik századtól kezdődöen.Antonescu tábornok fekete lelkére szárad az is,hogy amig Európát nem járta be a német zsidó írtás,őméltósága a moldvai zsidóság nagyrészét az ukrajnaiakkal együtt végeztette ki Ogyesszában.Aztán a „hálás” kommunista kor a szinházukbol Egyetemi Kultúrházat varázsolt,s templomaik nagy részét a panelépitkezés letarolta.

              A legvadregényesebb kijárat Erdélyből a Fogarasi-havasok és a Szebeni-hegység találkozásánal keletkezett szoros melyen keresztül az Olt veszi útját Olténiába a Duna felé.

Alagútak,völgyhídak és völgykatlanok egymásutánján halad a vasútvonal,követi az Olt folyását aztán a Déli- Szubkárpátokra kiérve kiszélesedik a táj, az Olt és messze belátni a nagy román rónaságot.Az Olt partján egymást követik a különböző gyógyfürdők,kezelő helyek és az első nagy iparváros Ramnicu – Valcea.Ide kötődtek kereskedelmi kapcsolataim.De hiába nyüzsgő oltyán város ember áradattal,mindössze két szállódája volt és azokba képtelenség volt helyet kapni.Az egyik turista kirendeltségü,és azok sűrűn és tömegesen váltják egymást,a másik a pártbizottságé és oda csak aktivistákat fogadtak.De azért volt egy nagyszerű szükség megoldás is.A turisztikai hivatal tartott fenn magánszemélyektől bérelt szobákat és símábban folyt az elszállásolás.Persze a recepció irányitotta az igénylőket.Igy kerültem én is a mosolygós hölgy javaslatára egy város központu bérelt szobába.nem messze a szállódától.

Szerettem az oltyánokat,kedvesen buta ragaszkodó nép tele vendégszeretettel és sosem rejtik véka alá naivságukat.Ha észreveszik hogy valaki idegen,mint a kínaiak mosolyognak,követik és igyekeznek szóba elegyedni.Az erdélyieket mindig is szerették.Érdekes megfigyelésre  tettem szert.Városunk neves bútorgyára konyhabutoraival elözönlötte az országot.Mindenűtt keresett cikk volt,már jó minősége folytán is.Csak a székely emberben tombol a nemzetszín és minden adódó alkalommal érvényesíteni szeretné.Igy történt meg,hogy a tervezésnél a préseltlap burkolatát magashőfokon hengerelt műfurnirral végezték és arra ügyeltek,hogy a szín kombináció érvényesűljön.Igy a sima lapfelületek fehérek lettek,a kredenc hátsó falának látható része zöld és az összes élfurnír piros.Nagyszebenből jött a legdurvább reklamáció,mert ott igazi rrománok élnek,az árut vissza is küldték,viszont Olténia átvette és nem győztek eleget tenni az ilyen szín kombináció kivitelezésében.Később tudtam meg,hogy náluk a női népviseleti motivumok hasonlítanak a matyóéhoz,fehér kendervászon alapon piros és halványkék virágok zöld levéllel.

           Elfogadtam a recepciós lány ajánlatát,aki azonnal értesítette a tulajdonost,hogy szálló vendéget küld.Szivélyesen fogadtak,különösen amikor megtudták,hogy erdélyi vagyok és magyar.Azonnal rendezték a helyzetet,hogy a szoba nincs kitakarítva,de átadja a fia szobáját és biztos benne,hogy ott is jól fogom érezni magam.Bementem és bontottam a csomagom,hogy legyen minden kéznél,pizsama,tisztálkodási eszközök.Alig szedelőzködtem beszólt a háziasszony,hogy ha nem sért meg,a férje óhaja,hogy fogadjam el a vacsora meghívásukat.

Álltam kötélnek,nem utasítottam vissza,mert a hosszú út csak megtette hatását és  ismerkedés meg evés közben mélyreható beszélgetés alakult ki.Nagyon érdekelte őket Magyarórszág,a magyar viszonyok,mert abban az időben sokat és jót lehetett hallani a magyarokról és mindezt a Szabad Európa rádió jóvoltából.Úgy értesültek,hogy Budapest Európa egyik legszebb fővárosa..Ahoz képest,hogy ennyire elszigetelten távol esnek a magyarságtól jóleső furcsa érzés vett erőt rajtam és igyekeztem,hogy tiszta és őszinte képet adjak mindenről ami érdekli.

A beszélgetésbe a nagylegény is bekapcsolódott és említette,hogy Nagyváradon volt katona és  ott mindenki a magyar tévét nézte,mert a román csak három órás műsort sugárzott s abban is csak Ceausescu kalandozásait ismertették.Igy neki is valamicskét kellett tanuljon magyarul,de nehezen ment s inkább vállalta,hogy a kollégái fordítsák a szöveget.Előtte egy nem volt világos,amig mások a Himnuszt merev vigyázállásban hallgatják,sok esetben a magyarok összekulcsolják a kezüket és úgy éneklik.Megmagyaráztam,hogy a magyar himnusz egyben nemzeti ima is és azt éneklik templomokban is istentiszteletek alkalmából..

          De ha jól belemélyedünk és elgondolkozunk rajta,a himnusz az amitől ki lehet akadni.  Mert minden himnusz egy adott nemzetnek szól,azt búzdítja,annak kell pezsegtesse a vérét és  fölösleges keleteurópai szokás szerint leforditani  akár a nemzetiségek nyelvére is.A himnuszok általában a nemzeti államokkal keletkeztek,ezek szerint Európában a legrégibb talán  Marseille –i dal a német Lied der Deutschen,valamint Isten álld meg a magyart..Ezeket az illető nemzeten kivűl senki sem tudja átéléssel énekelni.A szovjetet is ismerni kellett a béketábor minden nyelvén,de bizonyára csak az Iván vérét pezsdítette..A himnuszok terén Románia a leglabilisabb,leglazább.Náluk a szél iránya változtatta a nemzeti imájukat is.Miután Hohhenzollern Ferdinandot megválasztották román királlyá és 1877 majus 10-én

átlépte a román határt,kijelentette,hogy attól a pillanattól ő román és Május 10 lett a nemzeti ünnep.Elkészült a nemzeti himnusz,egy neves moldvai költő egyik versén modosítgattak és igy született Éljen a király békében és szerencsében.Eredeti szöveg, fordítás nélkül.Aztán fordúlt a kocka,jöttek a kommunisták,ment a király a himnuszával egyűtt.Megszületett az első kommunista himnusz,Lehulltak a láncok a régi igák.. de ezt már harsogni kellett a nemzetiségiek nyelvén is két évig.Akkor jöttek rá,hogy kimaradt belőle a dicsőséges nyalás a szovjetek felé.Jött a második „ nemzeti ima” Áldunk büszke Románia szép honi föld...,ebben már szerepelt a felszabadító dícső szovjet nép is és áldottuk románul,magyarul,németül és szerbül,hogy örökké áldva legyen 1953 –tól 1965-ig.Akkor ismét változás állt be az ország életében.A kommunista vezetés eldöntötte,hogy befejezték a szociálizmus épitését,igy hazánk szociálista ország lett,ahol már a kommunizmust épitik.Ez ismét himnusz változást hozott és akkor a nemzeti soviniszta pártvezetés évszázados port vert le egy régi naciónalista nótáról melynek éneklését valamikor börtönnel büntették és az lett az új himnusz,amit már nem fordítottak,de kötelezövé tették az elsajátitását,minden hivatal, üzem,iskola,intézmény annak az eléneklésével kellett kezdje a napi tevékenységét :: Három színt ismerek a világon. Mondhatni a szinvakok indulója is lehetett volna.Az 1989-es fordulattal vége lett a kommunizmusnak is,ismét új himnusz,ismét egy valamikor tiltott soviniszta nóta: Ébredj  román évszázados álmodból. Szerencsére csak őket ébresztik,mert ez sincs lefordítva.

      Ami  a politikai hozzáállást illeti 1920-ban Erdély bekebelezése folytán királyi rendelettel  megtiltották és kiiktatták az egyházi énekeskönyvekből a Magyar Himnusz és a Szózat éneklését..Erdélyben viszont a Horthy kormányzása alatt lefordították románra a magyar himnuszt.Saját nyelvükön kellett éltessék a magyart.Hát nem bizarr? Miért csak a magyart  áldja meg az Isten,hisz nekik is két szemük ,két kezük van Ők is dolgoznak,szexelnek,hát akkor ők miért kell kimaradjanak az isteni áldásból? Ezért hangoztatom én is azt a megállapítást,hogy a nemzeti     Himnuszt csakis az érzi át akinek íródott,annak vérpezsdítő,könnyfakasztó nemzeti ima.Hiába vallja betelepedett vietnámi,kínai,akár néger,hogy a magyar himnusz hallatán pezsdűl a vére.NEM  IGAZ,CSAK ÁLTATÁS.

         Mindezeket kifejtve megigértem a fiatalembernek,hogy hazaérkezve megkeresem és elküldöm neki a román szöveget.Csillogott a szeme az örömtől.Látva azt,hogy mennyire szeretnék látni Magyarországot és ők könnyebben jútnak útlevélhez mint mi Erdélyiek,megigértem,hogy van egy rokonom Budapesten aki több mint negyven évet élt  Bukarestben,elintézem,hogy fogadja őket,mert mégis más ha valakivel szót lehet érteni és elvezeti mindenhova..

         Reggel kezdődtek a hivatalos intézkedéseim.Megkaptam minden hasznos útbaigazítást,hogy az intézmény nagyon közel van hozzájuk,gyalogosan el lehet érni és ne igényeljek taxit,mert látják hogy idegen vagyok kijátszanak velem.Tudják,hogy az erdélyiek legkeresettebb cikke a kávé,azt is bevásárolhatom a közeli útelágazásban lévő édességboltban.

Abban az időben a regát tele volt mindennel,de mi Erdélyben csak a Magyorországról csempészett kávéhoz jutottunk hozzá jó emelt áron..

         Indulásom előtt megköszöntem vendégszeretetüket és a baráti társalgást.A háziasszony kis csomagban gyümölcsöt,zöldséget és frissen őrőlt házi lisztet küldött a családnak.Hiába  szabadkoztam el kellett fogadni..

        A nagy rácsodálkozás azután ért miután hazaérkeztem.Láttam egyik szövetkezet bemutató üzletében nagyon modern szabású és szép színű nyári férfi ingeket.Tetszett de nem  vettem meg.Hazaérkezve telefonáltam,hogy a pontos helyet megjelőlve láttam az ingeket és ha nem okoz gondot szívesen venném,ha egyet utánvétellel küldenének nekem.Három nap

után megérkezett a csomag és kis cetlin tudatták,hogy az árát majd megkapják,mert szándékuk van felkeresni..

         Mindig szeretettel gondoltam rájuk és vártam,de sosem jőttek.Sok idő elteltével levelet  kaptam Budapestről a rokonomtól. „ Öcsém – írta –itt járt egy olténiai család és azt mondták te irányítottad hozzám.Köszönöm! Kedvesek voltak és tudod,olyan jó volt velük nosztalgiázni  a rég múlt időkről.Mert mégis negyven év Bukarestben szinte egy élet.