A sors sötétlő árnya  2

Reggel sokáig lustálkodtak, emlegették a bál egy-egy mozzanatát. Igaz Péter csak szemlélő volt a söröskorsó mellől, de rájött, hogy időnként Günther kikről beszél. Csupán Ludwig bácsi zavarta volna meg, amikor ellátta a jószágokat, de ők tették, hogy mélyen alusznak. Vasárnap volt, lehetett Délben Péter meggyőződött a szász gasztronómia finomságairól. Tele merte a tálát a régeni tyúkhúsos káposztalevessel, már csak azért is mert szülőföldje nevét viselte, eddig nem hallott róla, de nagyon finom volt. A főétel Besztercei würstpaprikasch volt és a sort a már a tegnap kóstolt szász lepény zárta.

        A szülők örvendtek a látogatásnak, az ismeretségnek és kívántak kitartó további barátságot. Hívták, hogy látogasson el hozzájuk télen is, vegyen részt egy igazi szász disznóvágáson. Günther elkísérte egy darabon. Örült, hogy ennyire kiadósan elbeszélgettek, mert Bittlernél nem adódik erre alkalom. Péter amint elhagyta a falut, egy a város felé haladó lovas fogat felvette és sokkal hamarabb hazaérkezett. Útközben azon tűnődött, hogy most már neki is kötelessége viszonozni a meghívást, de a Günterékéhez mérten az ö gazdaságuk eléggé szegényes, és milyen programot szervezhetne, mert a srác szinte mindent jobban ismer, mint ö a városban. Egyben biztos volt, az édesanyja tündökölni fog az ö magyaros konyhájával és szakács művészetével.

         Fontolóra vette az esti beszélgetést, Günther baráti tanácsait és elhatározta, hogy hozzákezd élete rendezéséhez. Ideje felnőtté válni és úgy is gondolkozni, nem lehet annyira pipogya, alamuszi.. Első sorban Jucival kell jobban összejönnie, hiszen eddig is eléggé közvetlennek tűnt minden beszélgetésük. Mindig megtalálják a közös témát. Juci már akkor is tetszett neki, amikor táncolni tanultak. Melegséget érzett tangózás közben, amikor szorosabban magához húzta, egymáshoz simultak, csak nem tudta felfogni, hogy az valóban az izgalom kezdete. De most gondolatban le tudta vetkőztetni a Günther elbeszélései alapján . Milyen szerencsés Günther, villant át az agyán, miért is nem akad neki is amolyan Magdi, a forró vérű cigánylány. De csillapította eszmefuttatását, türelemmel, mindent a maga idejében.

        Délután a szülők leléptek, egyedül maradt. Elnyúlt az ágyon és azon tűnődött, mi lenne, ha kipróbálná a maszturbálást. Kezdett vetkőzni, már készenlétben volt a kezdésre, amikor az ablakon át az utcáról hahotázást hallott. Hirtelen kinézett és Juci sétált el Ildikóval. Pillanatok alatt öltözködött és utánuk sietett. Ildikó lelépett, megértette a helyzetet, és különben is már közelgett a találka ideje Zolival. Kettesben sétáltak tovább, aztán Péter törte meg a csendet.

-Lenne kedved moziba menni?

-Igen, de előtte egy nagy fagyit kérek.

-Meg lesz!

A sétatéri cukrászda teraszára ültek. Nem volt csak egy-két lézengő. Az egyik sarokba húzódva Juci rákezdett a beszámolójára. Elmondta, hogy Ildikó nagyon összejött Zolival. Zoli a telep megtestesült szép és rossz fiúja. Van, aki felnéz rá, de sokan elkerülik pimasz durvaságáért. Ildikóval szórakozik, nagyon egymásba vannak esve, ezért a csajt is ajnározzák és ezért egy fejjel magasabbnak, érzi magát a többinél. Zoli állítólag bandát toboroz, és bunyózni szeretnének. Először a cigányokat akarja távol tartani a teleptől, utána minden idegen srácot, aki bemerészkedik szórakozni a telepre. Juci Ildikóval jóban vannak, barátkoznak, így sok információt elmond, de nem mindent. Azt is tudja, de nem tőle, hogy már rendszeresen szexel Zolival.

      Elindultak a moziba. Péter félénken, de megfogta a Juci kezét, és úgy andalogtak.

-Te mivel foglalkozol újabban?

-A fene tudja. – Vonta meg a vállát Juci. – Az ősöm nem akar tovább iskolába engedni. Azt mondja, hogy minek az? A lány úgyis férjhez megy, s akkor lesz, amit tegyen, nem kell húrbolja a munkaelosztó kilincsét.

- Ez eléggé béna, de jellemző gondolkodás.

-Ne félj, kijátszódtam vele! – kuncogott Juci - Tudta nélkül beiratkoztam magántanulónak s csak a vizsgákra, kell jelentkeznem.

A mozi teremben sokan voltak, de túlnyomóan tinédzserek. Nagy része a nyalakodással volt elfoglalva, nem követték a filmet. Péter is szorongatta, simogatta a Juci kezét, majd a lány az egyik ujjával belekapart a srác tenyerébe. Rögtön megértette a jelt. Gyengéden átölelte a vállát és csókolni kezdte. Senkit nem zavart, senki sem pisszegett, hogy nem látja a filmet.

A későbbiekben Péter is bátrabb lett, több mindennel próbálkozott, mert látta, hogy Juci nem ellenkezik. Gyakran visszatért a kérdés, hogy ez lenne a szerelem? Néha eltűnődött azon, mi lenne, ha a vetkőztetés nem csak gondolatban lenne. De fegyelmezte magát és kivárt.

       Zoltánt ismerte. Nagyobb volt nála és más iskolába járt. Annyit tudott róla, hogy a Lendület sport klubban próbálkozott karátéval is meg birkózással, de nem sportolóhoz illő viselkedése miatt eltanácsolták. Úgy tűnik, rá inkább a betyár élet szabott. A kötekedés és erőfitogtatás.. Fellengzős, rámenős megjelenésével hat mindenkire és férfias szépségével és alkatával van ahol sikereket ér el.

       Zoltán kereste meg Pétert. Sétálni hívta, és dugiban ajánlotta, hogy egy városszéli kocsmában egy sör mellett jobban el lehet dumcsizni, ahol nem ismernek, és nem kell ötpercenként köszönni valakinek.

-Hiába, ez a te sorsod – jegyezte meg mosolyogva Péter. Zoli kihúzta magát és délcegen lépkedett tovább, mint akit tényleg nagynak tart a telep.

A kis kocsmába érkezve senki nem volt, a teraszi asztalnál foglaltak helyet,hogy ha mégis betéved valaki,ne hallhassa beszélgetésüket.

- Barátom – hajolt Péterhez Zoli – Jucitól mindent tudok rólad. Ha már a csajok annyira elválaszthatatlanok, miért ne jönnék mi is jobban össze? Én most készülök szervezni egy bunyózó bandát, s jó lenne, ha te is közénk állnál, hisz alkatilag vagy olyan, mint én.

   Péternek nem volt ínyére ez a fennkölt mérlegelés. Felemelte a poharat és mélyet húzott a sörből.

-Nos, nincs válasz? A szervezés folyamatban van.- sürgette Zoli.

-Figyelj, én sosem voltam bunyós típus. Nem is szeretem a kötekedést, de azért lehetünk kapcsolatban.

-Hallom Bittlernél dolgozol, nagyon is segítségemre lehetsz.

-Nocsak! Mit kell tennem?

-Én lerajzolom neked, hogyan néz ki és készítesz öt darab bokszgyűrűt. Nem sürgős, de úgy fabrikáld, hogy ne lássa senki, ne legyenek tanúk. Lehet akár ónból, akár alumíniumból, ahol fizetni kell állom.

-S ebből mi hasznom lesz?

-Biztonságban leszel, közénk tartózol, mint barátot mindig megvédünk. Ha randalírozni nem is jössz velünk, de túrázni, kirándulni a társunk vagy.

-Lehet szó róla.

Egy hónap elteltével Péter átadta Zoltánnak az öt gyűrűt. Tetszett a kidolgozás, nagy volt az elégedettség. Simán ment a készítés, mert mindenütt akadt segítőkész haver, s így kilopták nagy titokban a műhelyből. Senki sem kérdezett és Péter nem nyilatkozott. Ezzel kezdődött el a nagy zuhanása.

    Nemsokára a nagy öröm után, hogy Zoltán megkapta a kért „kincseket”, közölte barátjával, hogy az erdői nagytisztáson, a vadászház közelében szerveznek egy gyakorló túrát az utcai verekedésekről, de kiruccanás íze lesz, kajával, piával és csak fiúk társasága. Péter elfogadta a meghívást. Már korábban is járt arra felé kirándulni. Ismerte a vadászházat, tudta hogy régebben egy dúsgazdag szász saját szórakozására építtette, most az erdészeti hivatal birtokolja. Nem stabil építkezés, csupán megfigyelő, melynek alsó részét a vadász egyesület tatarozta és így lett inkább menedékül szolgáló, mint lakható helyiség. Lényegében a megfigyelő padlózata volt az alsó rész plafonja. Elhatározta, hogy a megfigyelőből nézi végig a bunyót, de amikor észrevette a Zoli csalafintaságát, hogy mindenkinek megtiltotta a csajozást, de ő elhozta Ildikót, sejtette, hogy itt pásztoróra is lesz beiktatva.

        Miután megérkeztek, mindenki lepakolt a házban. Péter észrevétlenül felmászott a kilátóba, senkinek sem tűnt fel, mert valójában nem volt közéjük tartózó. Ildikó a házban maradt, hogy ha szükséges főzicskéljen és előkészítsen mindent az evéshez, iváshoz. Péter felérkezve körülnézett, látta, hogy a védőfal vállmagasságig ér és kellemesen huzatos, mivel mindenirányba nyitott. A padlózaton észre vett egy pénzérme nagyságú lyukat, lehasalt és látta, hogy onnan követhető minden mozzanat a házban. Vagyis még voltak kíváncsiskodók, nem csak ő. A gyakorlat már nem is érdekelte, de nem is volt hosszas, mert biztosan Zolinak is pezsgett a vére. A társaság szétszóródott az erdőben,. Zoli figyelmeztette, hogy ne barangoljanak messze, mert amikor elkészül a terítés sípolni fog a gyülekezésre.. Miután belépett a házba bezárta az ajtót. Péter lehasalt és lélegzetvisszafojtva figyelt minden mozdulatot. Elejét vette a vetkőzés. Nyugodtan, darabonként, csókolózás közben. Az kitűnt, hogy Zoli irányít. Ott álltak egymással szemben, pucéran, mint két angyal Mert angyali szépség volt mindkettő. Nincs az a szobrász, aki tökéletesen visszaadná akár márványból is e két makulátlan testet. A Zoli rendezett izomzatát lehet márványba faragni, de finom szőrzetét, mely még jobban kihangsúlyozza férfiasságát, csak szemmel lehet érzékelni. És Ildikó, a lehelet finom törékeny alkatával csodásan domborodó mellei, karcsúsága és szép egyenletesen hosszú combjai, selymes hosszú haja, szinte rátapad, egybeolvad a testük. Vajon Platón így képzelte el az összetartozást, a két fél együttesét? Feszülten állnak és falják, habzsolják egymás csókjait, majd Ildikó karjaival gyűrűt formálva a srác teste körül fokozatosan halad lefelé, végig nyalva, csókolva a feszült bőrt. Mikor leér a szerszámig, és a szájába veszi a mustukot a Zoli testén látszik a végigvonuló remegés,az izgultság tetőfoka ,izmai még duzzadtabbak , ölbe kapja szerelmét és finoman hanyatt fekteti a heverőn. Péter még egy mozzanatot megfigyel, aztán ajzott állapotban szorongatja megmerevedett szerszámát és elfordul a lyuktól.

        Néhány nappal a nagy „hadgyakorlat” után összetalálkozott Zoli és Péter. A bandavezér megelégedését fejezte ki a gyűrűkért, és újabb kéréssel fordult barátjához.

-Lehet, hogy telhetetlennek nézel, de lenne egy utolsó kérésem. Gondolom te is egyet, értesz a tervvel. Ha már bandavezér vagyok, meg kell, legyen a csapat előtt a méltóságom. Kiváltságosabbnak kell lennem. Arra gondoltam, megkérlek, kovácsolj nekem egy görbe török kardot. Azt is lerajzolom, hisz történelmi filmekben gyakran látható. Az a jó benne, hogy nem hosszú és könnyen hordozható.- Úgy tűnt Péter mélyen elgondolkozik, vagy csak megjátszotta? Kíváncsiságból, hogy mi lesz ennek a jutalma?

-Nem leszek háládatlan, Péter. Az őseim egy hétre elutaznak valami fürdőre, így a kéró teljesen rám marad. Gondoltam ez alatt rendezhetnénk egy nagyszabású kiadós bulit, de csak szűk körben. Három használható hálószobánk van, ezért három párra gondoltam, s te lennél a tiszteletbeli első Jucival.

Péter mosolyogva fogadta és azon tűnődött, milyen jó lenne becserkészni Günthert is Haneloreval, csak ki tudja a lányt elengedik-e éjszakára. Sosem volt szószátyár, igyekezett ígéretének eleget tenni és a kovácsműhelyben intézkedett, hogy a haverjával igazi svédacélból kivitelezzék a kardot.

            Idő teltével úgy adódott, hogy ismét sörözési találkozás volt Güntherrel a sétatéri sörözőben. Péter nagyon várta a csendes, nyugodt lehetőséget, hogy aprólékosan beszámoljon barátjának, hisz annyi minden felgyülemlett az utóbbi időben. Azzal kezdte, hogy nagyon összejött Jucival, meg hogy a gyűrűknek is meg volt az eredménye. Hálából Zoli meghívta egy bunyós gyakorlatra az erdei tisztásra. Aztán felvázolta ki is a Zoli, meg, hogy a két barátnő Juci és Ildikó mennyire elválaszthatatlanok. Ez hozta közelebb Zolihoz. De a kirándulás tétje számára nem a bunyózás volt, hanem megleste Zoli és Ildikó pásztoróráját.

-Szóval kukkóltál? S az mire jó?

-Őszintén sokat segített. Végignéztem lépésről lépésre az egész folyamatot és nekem úgy jött, mint egy elméleti felkészítő. Sokat segített a Juci tökéletes megborításában.

-Nem féltél. Hogy a bandavezér észrevesz, és pokollá teszi az életed?

-Ne parázz már. Zoli nem olyan. Benne fikarcnyi szégyenérzet sincs. Ha előre szólok, és tudva mennyire szeret szerepelni, sokkal behatóbban, didaktikusabban játszódta volna meg magát. De így is jó volt. Sokat segített.

-Én elhiszem, hogy kívánod a társaságot, de válogasd meg, mert sosem tudod, mibe keveredsz. Az efféle bunyós bandák általában rosszul végzik. Ne mondd, hogy nem szóltam!- Péter jót húzott a sörből, megtörölte a száját és latolgatta, hogy miként mondja el a még égetőbbet?-

-Vigyázni fogok, Günther, és kösz, hogy figyelmeztetsz, de ennél még fontosabb is történt. Juci annyira belém esett, elvárná nap, mint nap a szexelést. Nemrég azt ajánlotta, hogy szökjünk meg, mert ő nem tud nélkülem meglenni. Éjjel, nappal szeretne velem lenni.-  Günther az idősebb bölcsességével elmosolyodott, megveregette a Péter vállát, megfricskázta az orrát .-

-Látom öregem, jól teljesítsz. Tudod, ez a kezdet, ettől nem szabad elvakulni és meggondolatlan lépést tenni. Juci, hogy ragaszkodik az együttléthez, érthető, de azt te is tudod, tisztában vagy, hogy ilyen fiatalon még nem egészséges elkötelezni magad. Nem hiába tartják őseink, hogy a komoly lépést csak a sorkatonai leszerelés után kell megtenni, mert ott sokat érik, komolyodik az ember. Ha Jucinak valóban te kellesz, megvár. Az is egészséges próbatétel, ha kivárja az időt

Ez volt utolsó komoly beszélgetése Güntherrel. Rövid idő után elvitték sorkatonának Szebenbe és sosem tért vissza. Állítólag megnősült és ott alapozta meg az életét.