?Egy ember, akinek a zene jelentette az élet összes örömét.?

Pap Attila

 

 

Máté Péter: 1947 ferbuár 4. - 1984 szeptember 9.

Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelõ, zeneszerzõ és zongorista. Közel 150 dal szerzõje és elõadója.

 

Már hatéves korától autodidakta módon tanulta a zene fortélyait, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Elsõ zenekarát 1965-ben alapította.

 

 

 

 

Balogh József: Februáros

 

Bál ideje? Február!
Csinos lányka mórikál,
a csúf ördög én vagyok,
barátnõim angyalok.
Cimborám a doktor úr,
kész macsó így orvosul!
Egy túlsúlyos hópehely
nem rop táncot senkivel.
Vajon ki õ? Nem tudom.
Ott csücsül egy bús majom!
Focistából tíz akad,
egy híjam s kész a csapat.
Hófehérke nagy talány,
kissé fiús hóleány.
Amott fura maskara,
hallgatag? áll, nincs szava,
mezõn riaszt madarat,
így a földben mag marad?

 

Jönnek-mennek jelmezek,
elvarázsolt sok gyerek,
farsangostul áll a bál,
MÓKÁS VAGY, TE FEBRUÁR!

 

 

 

  

Magyar költõ, esszéíró, prózaíró. Született: 1930. február 3-án, Zámolyon.

 

 

Csoóri Sándor magyar költõ, esszéíró, prózaíró a nyugat-dunántúli Zámolyon született 1930. február 3-án földmûves családban. Pápán érettségizett a Református Kollégiumban. Budapesti egyetemi tanulmányait betegsége miatt abba kellett hagynia. Elõbb újságíróként dolgozott. Õszinte társadalmi problémák iránti érzékenységérõl tanúskodó, õszinte hangú verseivel 1953-ban nagy feltûnést keltett.

 

 

  

Ma van Szent Balázs napja,
Rígiektõl nekunk szokas hadua,
Czegen diakoknak jarni,
Hazankent kerölni,
Asszonyoktol [keregetni].

(feljegyezve: 1650-ben)

 

Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerû legendás Szent Balázs napja. A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.

 

 

 

 

 

 

 Mi a szeretet, mi az eredete, mitõl van ilyen hihetetlen ereje, és miért van ekkora szükségünk rá?

 

Minden embernek alapvetõ szüksége van szeretetre, él bennünk egy vágy, hogy megismerjük ezt a csodálatos érzést.
A szeretet, akár adjuk, akár kapjuk, sokkalta több annál, minthogy csak úgy, rásüssük az érzés bélyegét.

A lelkünk mélyén tudjuk, hogy a szeretet a legfontosabb és legnagyobb szükségünk.
Mi hát akkor a szeretet? Mi az, ami képes megelégíteni azt a szükségünket, aminek betöltése nélkül üresek vagyunk a lelkünkben?

 

 

 

 

 

 Február 2. a Vizes Élõhelyek Világnapja annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megõrzése érdekében a kormányok felelõsséget vállaltak a vizes élõhelyek védelméért.

 

 

Ramsari Egyezmény :"Egyezmény a nemzetközi jelentõségû vizes terrületekrõl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl"

 

Az egyezmény meghatározása: "Wetland"-nek, azaz vizes élõhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsõdleges meghatározó tényezõ.

 

 

 

 

Romániában, Nagybánya környékén az Aurul nevû ausztrál vegyes vállalat cianodis eljárást alkalmazó telephelyén, a zagytározó gátja, 2000. január 30-án, az éjszakai órákban, 25 m szélességben átszakadt, a szakadáson át, ciánnal és fémekkel erõsen szennyezett víz ömlött a földeken át a Láposba, majd a Szamosba. A gát helyreállítása több mint két napig tartott, mialatt legalább 100 ezer m3; erõsen toxikus szennyvíz szabadult el.
Az országhatárt Csengernél február 1-én a kora délutáni órákban érte el a cianid.

 

 

 

 

Alan Alexander Milne angol költõ, regényíró, drámaíró és publicista. Alan Alexander Milne 1882. január 18-án született Londonban. Apjának magániskolája volt, melynek tanára volt egy ideig H. G. Wells is, aki Milne atyai jóbarátja lett. Milne matematikát tanult a cambridge-i Trinity College-ben. Miután 1903-ban diplomázott, úgy döntött, hogy író lesz. Esszéi és versei a híres angol élclapnál, a Punchnál és a Jame's Gazette-ben jelentek meg. 1906-tól a Punch segédszerkesztõjeként dolgozott.

 

 

 

 

 

  

Harminc éve, 1978. január 30-án halt meg Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költõ, mûfordító

 

 

 

A Veszprém megyei Felsõiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla (1889-1969), elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt.Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésû gazdalány. A szülõk 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István.

 

  

 

 Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. ? Bp., 1986. dec. 14.)

 

 Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy mûkedvelõ elõadáson tûnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerzõdtette Székesfehérvárra

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélõképességgel formálta meg hõseit.