Batta György:

Egy mondat a szeretetrõl

Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak a Bibliában rögzült Isten szavában,
Nemcsak jó anyák mosolyában
Megannyi mozdulatában,
Lelkük minden zugában
Ott szeretet van
Nemcsak bölcs vének tanácsában
Az évek ne a keserûséget teremjék benned - a mérget -
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
És nemcsak abban, ahogy mindegyik gondolatban
Másokért dobban a költõ-szív szakadatlan
Ahogy az anya is ott lüktet végig a magzatban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak mikor az ujjak mell-kupolákra simulnak
S forró szerelmi vágyban tüzesedve a lázban
Hevülnek vörösre gyúlva akár az ûrhajó burka
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
S fönnmarad holtodiglan
Nem számít, hogy a vágytól feszülõ kupolából
Marad csak roskadt sátor az idõ viharától
S már nem az ujjak - dermedt pillantások
Simulnak enyészõ testmezõkre
Mik eltûnnek örökre
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak az estben aláhulló pehelyben
E máris tökéletesben, mert arányaiban
Jövendõ világok váza - és remekben,
Mert simulásában, arcodra hullásában,
Ahogyan gyöngéden megérint az éjben -
Abban szeretet van
S hol szeretet van, puska nem dörren,
Vér nem fröccsen, nem sújt tudatlan ököl sem váratlan,
Edényeit a vér nem hagyja el a testben,
Kering erekben, nem buzog sebekben,
Torkolattüzek ibolyákban égnek csak, szelíd lángban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Szamócafej a vércsepp - igézve nézed
Láthatsz fûszálat, áldott sörényes fákat,
Tornyokat, kupolákat, de sehol katonákat
Hol szeretet van,
Nem baj, hogy más vagy
Más a honod, a templomod, s nyelvedben,
Lélek-emelte versedben másként
Zendülnek az igék, csendülnek rím-harangok
Hogy mongolos az arcod - szabad
Hogy a szavak hozzád vonuljanak
Mint hegybõl a nyáj
És senkinek se fáj, hogy bennük még
Véreid rakta, Szent István-látta
Tüzek parázslanak, Mátyás felhõi gomolyganak,
Budai paripák fújnak, holtakért gyertyák gyúlnak -
Ott nem félsz
Élsz csillagfénnyel a szemedben
Nem gyûlöletben, hisz tudják:
Tüdõ halványlik, szívmoraj hallik,
Oxigéntüzek égnek benned is, piros-kékek
S lám, arcodon is közös a bélyeg
A halál-sütötte enyészet
Nézheted, mint állat bõrén a jelet
Hol szeretet van,
Elpusztíthatatlan
Úri áradatból, az idõfolyamból
Arany szemcséit kimoshatod,
S a világot belõlük összerakod,
Mint ködbõl a tornyok, felhõbõl az ormok
Ember s táj elõragyog
Megláthatod minden keservek könnyét
Fájdalmak fekete gyöngyét mert
Minden mi kín, a lélek-fény útjain
Hozzád is átszáll
Veled is munkál - fáj
Bárhol a zsarnok: égetnek szenvedõ arcok
Szemükbol a kiáltás roncsoló sugárzás
Fenyõtû hördül törten füst-fojtva a völgyben
Zengõ kövekbõl hallik
Vizeken halál iramlik
Rémülten hordod kozmikus sorsod
Mint a bogár ahogyan löki-viszi a folyam
Sodorja hullt falevélen -
Nincs menekvés földön-égen?

Fõiskolás színészjelöltként, mezítlábas parasztgyerekként ismerte meg az ország.
Mintha Fazekas Mihály személyesen küldte volna Ludas Matyiját. Imádták. Rajongott érte Dajka, Gobbi, Vámos, Kiss Manyi. 27 évesen ment el, mindössze tíz évet töltött a pályán, így napjainknak c
sak a megfakult filmszalagok õrizték meg legendás alakját. Õ színháztörténetünk legnagyobb adósa, mert elmenekült, pedig Shakespeare-t, Csehovot, Ibsent kellett volna játszania...

 BATTHYÁNY LAJOS (Pozsony, 1807. február 10. ? Pest, 1849. október 6.)

az elsõ felelõs magyar miniszterelnök

Édesapja gróf Batthyány József, édesanyja Skerlecz Borbála volt. Apja korán meghalt, ezután a családi birtokon házitanító tanította, késõbb anyja Bécsbe küldte a Klinkowström-féle nevelõintézetbe, amelyet 16 évesen fejezett be. Ezután kadétként Olaszországba ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Ekkor komoly tanulmányokba kezdett, Zágrábban jogot hallgatott, s ott e tárgyból sikeres vizsgát tett.

Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezõvásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-tõl a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-tõl a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-tõl 1963-ig, 1967-tõl 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház mûvésze.

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerüsége alig 15 esztendõre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is mint minden ilyen jellegû ünnepnek megvannak a követõi és az ellenzõi is.

Valentin kultusza a II. századra vezethetõ vissza, ekkor élt Valentin.

Dosztojevszkij 1821.

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. - Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus.

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

A társadalom legaljáról jött: egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó.

Havas utak, hazai tájak,
száncsengõ hangja, régi dal?
megbúvik szíved rejtekében,
s még ma is újra felkavar?

Most mintha fejre állna a világ:
õszbõl tavaszba fordul át.
Becsap a régi kalendárium!
Havat a szem csak képeken lát.

Pihenni vágyó fák kérgét feszíti
az incselgõen langyos napsugár.
Nyugalmat várna erdõ, kert, gyümölcsös?
Adj nékik havas paplant , Február!

Kamarás Klára

Isten megnyomja a tavasz-gombot

Isten megnyomja a tavasz-gombot,
s a régi verkli pattogva beindul,
a rigó kiköpi a téli szutykot,
csõrt csücsörít, s fütyül bolondul.

Nagy tekintélyû, maradi hajlandóságú nemesi família kitagadott fia volt. Apja konzervatív, Gyõr megyei közéleti férfi; bátyja, Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerûbb, de hasonlóképpen a nemesi múlt ábrándjaiban élõ költõje. Károly nyolc gyermek közül a legifjabb, Sándornál tizenhat évvel fiatalabb.