Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Zsóka blogja - 2008. március

 

 

 

 

 network.hu


1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lõrinc vasúti fékezõ és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülõházát a költõ sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülõváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.


 

Õsei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezetõ. Tehát igen szerény módból küzdötte fel magát rendkívüli mûveltségéig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke.

Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitûnt az iskola önképzõkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét.
1903-ban néhány hónappal az érettségije elõtt kizárták a gimnáziumból.

Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként.
Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Örülök ennek a cikknek,mert régóta "gyüjtjük" a családommal a Kosztolányival kapcsolatos irásokat,stb.-t.A menyem apai nagymamája Kosztolányi-lány volt,Kosztolányi unokatestvére és a menyem,Galambosné Halmos Erika régóta keresi a családtagokat,rokonokat,aki még él,vagy létezik,vagy valami köze volt a Kosztolányi családhoz.Ha valaki segitene abban,hogy hova fordulhat a menyem a kereséssel kapcsolatban,kérem irja meg nekem és én továbbitom a menyemnek,aki New York-ban él.

Tovább 

 

Komáromi János:
Hazám

Ha azt mondom, Hazám...
... mit mondok akkor?
Mondom az ég sosem volt kékjét,
füvek édesen zöld illatát.
Mondom a levegõ anyatej ízét,
földek szülõi bánatát.
Elmondom a kalászok rengetegében
megbúvó búzavirágot.
Elmondom a hólepel alól
csontvázként kibukkanó akácot.

Ha azt kiáltom, Hazám...
... mit kiáltok akkor?
Kiáltom harcokban megfáradt
nomád népek nyugalmát.
Kiáltom bezúduló még vad
hadak pusztító dúlását.
Kikiáltom a szabadságunkért
életüket adók néma sikolyát.

Címkék: vers

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. ? Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

 

Apja közjegyzõ volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán. 1914-ben kitört az elsõ világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1919. március 26-án született 1919. március 26-án született
Zsoldos Imre trombitamûvész és zenekarvezetõ.



Pályafutását az ötvenes években hangszeres elõadóként kezdte, olyan népszerû szórakozóhelyeken, mint a Moulin Rouge, vagy a Palais De Dance. 1948-ban került a Magyar Rádióba, ahol a Magyar Rádió Tánczenekarának tagja lett, majd késõbb megalapította a Stúdió 11 zenekart. Felesége, Sárosi Katalin énekesnõ volt
A 70-es évek végétõl mint trombita, ének, hegedû, piccoló, éneklõfûrész elõadómûvész, szólista aratta sikereit.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 


Márai Sándor: Az emberi érzékenységrõl

Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élõk világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor õ úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensõségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvûen is.

Címkék: Márai idézetek

Tovább 

 

 network.hu

 

Egy idõsödõ asszony imája

 

 

Uram, jobban tudod, mint én magam, hogy öregszem, és hogy egy nap tényleg öreg leszek. Õrizz meg attól, hogy bõbeszédû legyek, különösen is attól a szörnyû szokástól, hogy azt gondoljam, mindig mindenhez hozzá kell szólnom.

 

Ments fel az alól, hogy én akarjam mindenki ügyét eligazítani. Tegyél meggondolttá, de ne mélabússá; segítõkésszé, de ne parancsolgatóvá. Mérhetetlen bölcsességem miatt úgy látszik, kár, hogy nem használhatom azt egészen, de Te tudod, Uram, hogy a legvégén szükségem lesz néhány barátra.

Címkék: gondolatok

Tovább 

 

 

 

 

Nagypénteken a keresztények arra az áldozatra emlékeznek, ami által hitük szerint a Megváltás valósággá lett: Jézus Krisztus az emberek iránt való személyes szeretetbõl az életét adta, hogy reményt adjon az örök életre.

 

 

Az elsõ keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (Nagypéntek és Nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották, egész napos szigorú böjtölésben, Jézus szavainak szellemében. Nagypéntek két szempontból is szigorú böjti nap: egyrészt az emberiség bûnei tették szükségessé, hogy Isten a végsõkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlensége legmélyén a szenvedésbõl és a halálból is részt vállaljon.

Címkék: nagypéntek ünnep

Tovább 

network.hu

 

 

 

 Nagycsütörtök
a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínûleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Az ott lévõ kenyér és bor felett mondta el fontos mondatait: "Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ez az én vérem, amelyet értetek és sokakért kiontok a bûnök bocsánatára". Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát.

Címkék: jeles napok

Utolsó hozzászólás

Varróné Juhász Judit üzente 10 éve

Köszönöm szépen Zsókám! Nagyon szép lett a nagycsütörtöki megemlékezésed. A kislányommal mi is voltunk a nagycsütörtöki szentmisén, én olvastam az olvasmányt. :)
Puszillak!

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. ? Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.

 

Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petõfivel együtt.

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családból származott.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a F?városi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 network.hu

 Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)

 

 

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

 



network.hu

 

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.

Címkék: húsvét locsolóversek ünnep

Utolsó hozzászólás

Tar László üzente 6 éve

http://www.locsolovers.hu/

Tovább 

 

 network.hu

 

 

 

 

 Bíró András:


Ez a húsvét


Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák õket,
oly sebesen, gyorsan nõnek.


Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövõt fonnak.


Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.


Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Címkék: versek ünnep

Tovább 

network.hu

  

 

 

 

Weöres Sándor: Tavaszköszöntõ

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltûnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szõkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

 


network.hu

 

 


Március 18. Sándor napja

Végre megjött Sándor, az elsõ meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fûzõdõ hiedelmet így fogalmazza meg: ?Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.? Sándor napján kezdenek fújni a böjti szelek.

Címkék: jeles napok

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

 Reviczky Gyula:


Jézus Pilátus elõtt
(Munkácsy képe)


Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez õ! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekbõl meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.

 

 

 network.hu

 

 

Bartal Klári:


A Megváltó és a nép


Mártíromságtól fénylik orcád,
Vagyonod csak az égi ország,
De köntösödre sorsot vetnek
És ácsolják már a kereszted.

Címkék: húsvét versek ünnep

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 

Anyaság :) 

 

 

 

 

 

network.hu

 


"Szóval próbáltam hozzáférni,
láttam, hallja, ám aligha érti.
Könyvet néztem, mit ír felõle.
De tudatlan maradtam belõle.
Hej, adnék én arany karperecet,
csak érteném ezt a gyereket!
Nem kell arany-szólt vissza Õ -
inkább játssz velem, buta szülõ!

 

network.hu

 

 

 

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Õk az élet önmaga iránti vágyakozásának
fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belõletek.

Címkék: anyaság gyemekek versek

Tovább 

 

 

 

 ?Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.?

 

 

Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)

 

 

 

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

 

 


 network.hu

 

 

 

A nagy nap krónikája


Az elõzõ napi terveknek megfelelõen reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház elsõ emeletén, ahol Petõfi Sándor és felesége bérelt szobát, õ maga, a költõ, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendõkrõl.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 

 Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban. Apja, a nem túlságosan tehet?s Hermann Einstein, matematika iránti hajlamának továbbápolásáról anyagi okokból volt kénytelen lemondani, s lett bel?le keresked?. Anyja, Pauline Koch, már vagyonosabb családból származott, a Koch papa meg is engedhette magának, hogy zenei tehetséggel megáldott leányát taníttassa. Albert mindössze egyéves volt, amikor az Einstein család Münchenbe költözött.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 Húsvéti ételeink

 

 

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegû étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserû salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsõszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelõ napjukon pedig a zsidók a pusztába bûnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthetõ, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik õt ?az ószövetségi elõképekre támaszkodva.

Címkék: húsvét receptek

Tovább 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 A húsvét

 

 

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.

Címkék: húsvét ünnepek

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 Várnai Zseni: Kis botló táltosok

 

 

 

 

És elindultok vele egy sugaras reggel,
És felkapjátok õt és tipegve mentek, mentek,
És viszitek õt az elsõ, elsõ útra,
Kicsinyke lábak, botló táltosok...
A nagy világ majd rátok mosolyog,
A föld, a fû, a fa, virág nevet:
Egy bukdácsoló, induló gyerek;
A karja tárt, a szeme nyitva: szép!



Botlik, kacag, és újra botlik: lép!
Vigyázzatok kis táltosparipák!
Mert gidres-gödrös, gáncsos a világ,
Vigyázzatok!

Címkék: versek

Tovább 

 

 

 

 

 

VÁRNAI ZSENI

Így álmodom...így képzelem...

 

 

 

Ha egyszerre csak, mint egy ábrát,
letörölné a fekete táblát
az Alkotó
mûvészkeze
s valami újat kezdene,
de úgy, hogy égszín lenne a tábla
s csodás világot tervezne rája
a Teremtõ
mûvészkeze...
új Édenkertet festene!



Letörölné a régi rosszat,
varázsolna szebbet és jobbat
a legnagyobb
mûvész keze...
egészen újat festene!
Oly csodaszépet, hol a lények
békességben, boldogan élnek,
nincs félelem
csak értelem...

Címkék: versek

Tovább 

network.hu

 

 Európában a sorsjátékok elsõ leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék. Ezekben a játékokban a magyar keresztény zarándokok is részt vehettek útjuk során. Az 1504-ben a Zürichi Fõtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták, az 50 aranyforintos fõdíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el.

Címkék: első

Utolsó hozzászólás

Varróné Juhász Judit üzente 10 éve

Köszönöm Zsókám, hogy elolvashattam. Érdekes! Szép estét neked! Puszi!

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

  1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

 

 

Kodály: Háry János - Intermezzo

 

 

 

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

network.hu

 

 

 

  

Különleges nõnapi tárlatvezetés, pasikkal!

Kizárólag nõknek, férfiaktól - így lehetne röviden összefoglalni, mit kínál a Magyar Nemzeti Múzeum a hölgy látogatóknak március 8-án. A múzeum két idõszaki kiállítása - a Hölgyek palettával és a Rejtett ritkaságaink 4. - szorosan kapcsolódik a hölgyekhez. Ez adta az ötletet, hogy a Nõnapon férfi tárlatvezetõk kalauzolják a látogatókat a különleges mûalkotások között.

 

 

Különleges tárlatvezetés hölgyeknek.

Címkék: jeles nap megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes,
Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

 


 

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

Címkék: megemlékezés zene

Utolsó hozzászólás

fazekas ilona üzente 9 éve

Nekem is kedvencem.Köszönöm.

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 Simándy József
(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu