Európában a sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék. Ezekben a játékokban a magyar keresztény zarándokok is részt vehettek útjuk során. Az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták, az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el.

A XV.-XVI. századi alkalmi sorsjátékok többsége igazolta, hogy a sorsjáték is lehet rentábilis, feltéve, hogy több folyik be a sorsjegyek eladásából, mint amennyi a nyeremények összértéke. A tárgysorsjátékok népszerűsége fokozatosan csökkent, mert sokan olyasmit nyertek, amire nem volt szükségük és csak áron alul tudtak rajta túladni. Hosszú távon sikeressé azok a sorsjátékok váltak, amelyeken a nyeremények többsége pénzből állt.

A sorsjátékok Magyarországon vásárok, búcsúk és ehhez hasonló alkalmakkor a XVI. században tűntek fel. Később egyes városainkban már állandóbb jellegű, a városi hatóságok ellenőrzése alatt működő játékoknak is van nyoma. Az árukisorsolások 1670 körül Magyarországon is elterjedtek. Ezeken a nyeremények porcelán-és tüköráruk, amik főleg osztrák termékek voltak.

Az 5/90-es lottójáték bevezetésére Magyarországon már 1763-ban sor került, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját - mely eredetileg csak az örökös tartományokra szólt - Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. Az első játékokat Budán és Pozsonyban tartották. A számsorsjáték fogadási tétjeinek átvételére az ország különböző helyein gyűjtödéket szerveztek

Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény negyvenegynéhány esztendő alatt 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.

Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről. A pénzügyminiszter 4/1957. számú (január 17.) rendeletében bízta meg az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó megszervezésével.

Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3, 30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára.

A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20.-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.

Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3, 30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.

Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje volt. Általában havi egy nyereménysorsolást tartottak. A kb. 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A legtöbb öröklakást, 60-at, 1958-ban sorsoltak ki, a legtöbb gépkocsit, 56-ot, 1964-ben és a legtöbb családi házat, 43-at, 1974-ben. 1991. 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat és bevezetették a teljes halmozódást

855 ezer forintott fizetett az első öttalálatos – 1957. 6. játékhét (özvegy Ring Sándorné nevéhez fűzödik, aki családi számokkal játszott, maga és gyermekei életkorának megjátszásával ért el ötöst; a nyertes számok: 23, 26, 33, 37, 66) – Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Így jött divatba a családi számok megjátszása. Ring néni 91 éves korában halt meg.

Az 1 milliós "álomhatárt" viszonylag hamar, 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni, 5 millió forintos nyereményt pedig először 1986-ban fizettek ki.

10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára. Az eddigi rekordnyereményt 2003 novemberében érték el, amikor 5 milliárd 92 millió forintot ért az egyetlen öttalálatos szelvény.