Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Zsóka blogja, megemlékezés

network.hu

 

Balassi Bálint a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja. A Mátyás udvarában virágzó reneszánsz fénye elveszett a török dúlta idõkben, a 3 részre szakadt Magyarországon. Bor

nemisza Péter volt a nevelõje, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere. Valószínûleg õ keltette fel a költõi hajlandóságot is Balassiban.

A magyar nyelvû költészet elsõ kiemelkedõ alakja, a magyar irodalom elsõ klasszikusa.

?A haza és a szerelem élménye õbenne fakasztotta fel elõször a magyar líra forrását? ? írta róla Klaniczay Tibor.

Címkék: ballassi bálint irodalom megemlékezés versek

Utolsó hozzászólás

Halhóber István üzente 5 éve

Köszönöm.

Tovább 

network.hu

 

 

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. ? Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, ?a nagy mesemondó?.

 

Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdõvidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Elsõ iskoláit Kisbaconban járta, késõbb azonban már Székelyudvarhelyen készült egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképzõ köröknek.

Címkék: Irodalom megemlékezés mese

Tovább 

network.huSimon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. - Budapest, 1975. július 7.) magyar költõ, mûfordító, esszéíró, szerkesztõ.

 

 

Szegényparaszti családban született a Veszprém megyei Bazsin a hajdan Zala megyéhez tartozó kis faluban.. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt. Elemi iskolába szülõfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. Ekkor befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett.

Címkék: Irodalom Simon István megemlékezés versek

Tovább 

network.hu

 

 

Pécsett született, 1916. november 21-én, s 1995. szeptember 13-án, súlyos betegség után, ugyanott hunyt el. Szülõvárosát egyhuzamban fél évnél hosszabb idõre soha nem hagyta el.

 

Édesapja Csorba György MÁV betûíró, édesanyja Borsódi Mária. Nagy családban élt: kilenc testvér közül õ volt a nyolcadik. A szegénység az 1950-es évek végéig meghatározó élmény volt életében.

 

Iskoláit Pécsett végezte: 1935-ben a jezsuita Pius Gimnáziumban érettségizett, 1939-ben államtudományi diplomát és doktorátust szerzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi Karán.

Címkék: Csorba Győző Irodalom megemlékezés

Tovább 

 

 

network.hu

 

1946. szeptember 5. ? 1991. november 24.

 

Farrokh Bulsara néven született a zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülõk gyermekeként. Szülei, Bomi és Jer Bulsara azért vándoroltak ki Zanzibárba, hogy apja pénztáros maradhasson a Brit Gyarmati Hivatalban. Nõvérét Kashmirának hívják.

Tanulmányait a Bombay melletti panchgani (Satara) St. Peter's boarding school-ban kezdte, és itt lépett elõször nyilvánosság elé a The Hectics nevû együttesben.

Címkék: freddie mercury megemlékezés zene

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 6 éve

Zsóka gyönyörű munkát végeztél,nagyon tetszik ez az összeállítás.Nagyon szeretjük hallgatni a számait

Tovább 

network.hu

 

Heltai Jenõ (Budapest, 1871. augusztus 11. ? Budapest, 1957. szeptember3.): író, költõ, újságíró, Herzl Tivadar meghatározó cionista politikus, publicista és író unokatestvére.

 

A hivatalos ismertetõ szerint "életmûvének egy része széles körökben népszerû olvasmány". Hát ezen van mit csodálkozni. Az Osiris kiadta kétezerben a 111 címû detektívregényét, elõtte és mögötte néma csend  ha jól látom. Nem könnyû népszerû olvasmánynak nevezni azt, ami nincs.

Címkék: Heltai Jenő Irodalom megemlékezés

Tovább 

network.hu

 

 

A költõ/ részlet

Elõttem köd, helyettem senki, semmi,
Köröttem fény, utánam néma csönd -
És mégis minden nélkülem lesz és volt
És semmi nem történik általam.
 
Karinthy Frigyes  

 

 

Karinthy Frigyes Ernõ (Budapest, 1887. június 25. ? Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költõ, mûfordító.

 

Édesapja Karinthi József (1846?1921) mûvelt tisztviselõ, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.

Címkék: Irodalom Karinthy Frigyes megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. ? 2006. április 20.) Kossuth-díjas költõ.

 

 

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

Címkék: Bella István Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 

 (született Ziegler Géza) (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költõ. Az 1890-es években Göre Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak mutatott görbe tükröt.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvõ Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, pl.

Címkék: Gárdonyi Irodalom megemlékezés

Tovább 

 


"Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erõs gyötrelmet tûrt a szivében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét."

Az Odüsszeia kezdõ hexameterjei bizonyára ismerõsek, de nemcsak ez az idézet emlékeztethet Homéroszra, hanem nagyhírû fordítója, Devecseri Gábor is, akinek neve mára már teljesen összeforrt az antik irodalommal.

Címkék: Devecseri Gábor Irodalom megemlékezés versek

Utolsó hozzászólás

Mohácsiné Zsóka üzente 5 éve

Kedves Éva!

Sajnos nem tudok ebben Neked segíteni.

Üdv: Zsóka

Tovább 

 

 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

(Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934 . február 8.) író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbelei makai".

 

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

Címkék: Irodalom Móra Ferenc megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

Jean de La Fontaine (Château-Thierry (Champagne), 1621. július 8. ? Párizs, 1695. április 13.) francia író és költõ

 

 

1621 nyarán egy jómódú hivatalnokcsaládban született La Fontaine, az állatmeséirõl ismertté vált francia költõ. A Chateau-Thierry-ben felnõtt La Fontaine-t a szülei papi iskolába íratták, azonban a fiúnak nem tetszett az egyházi életforma, így jogi tanulmányokba kezdett, de hamar otthagyta iskoláit és szülõvárosában élt apai örökségébõl.

Címkék: Irodalom megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

1900. június 29-én látja meg a napvilágot, majd 44 évvel késõbb egy tikkasztóan nyári napon, július 31.-én örökre eltûnik a térképrõl.

 

 

Antoine Marie Roger de Saint-Exupéry gróf Lyonban született, egy régi vidéki nemesi család harmadik gyermekeként.

Miután az elõkészítõ iskolában megbukott a záróvizsgán, az École des Beaux-Arts-ra iratkozott be, hogy építészetet tanuljon. 1921-ben megkezdte katonai szolgálatát, és Strassburgba küldték pilótakiképzésre.

Címkék: Saint-Exupery idézetek megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 

 

 

1880 Június 27, megszületett Helen Keller az egyetlen vak-süket-néma írónõ, aktivista, elõadó.

 

 

 

Helen Keller 1880-ban született Tuscumbiában, egy észak-alabamai kisvárosban. Születésekor egészséges volt, de tizenkilenc hónapos korában súlyos beteg lett. Orvosai ?heveny gyomortáji és agyi vértolulást? állapítottak meg nála, ami valószínûleg skarlát vagy agyhártyagyulladás lehetett. A betegség nem tartott sokáig, de siketség és vakság lett a következménye.

Címkék: Irodalom idézetek megemlékezés versek

Tovább 

 

network.hu

 

 
Karinthy Frigyes Ernõ (Budapest, 1887. június 25. ? Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költõ, mûfordító.

 

 

Anyjának korai elvesztése, az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlõdése meghatározó gyermekkori élménye. Testvérei, Etelka és Elza festõnövendék, Emília rendkívüli nyelvtehetség. Apja mûvelt tisztviselõ, Karinthy költõ és filozófus baráti kör, képzõmûvészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett

 

 Érettségi után humán mûveltsége ellenére a természettudomány izgatta, ezért elõbb fizika-matematika szakos bölcsész lett, majd orvostanhallgató.

Címkék: Irodalom idézetek megemlékezés versek

Tovább 

network.hu

 

network.hu

 

 

 

Darvas Iván (szül. Darvas Szilárd, Beje (ma Szlovákia), 1925. június 14. ? Budapest, 2007. június 3) magyar színmûvész.

 

 

Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákiában található Belyén. Nevét a korban azonos néven dolgozó humoristára való tekintettel változtatta meg Ivánra. 1926-tól családjával Prágában élt, majd 1939-ben került a fõvárosba. 1943-ban beiratkozott a Színiakadémiára (48-tól Színmûvészeti Fõiskola), ahonnan egy évvel késõbb eltanácsolták.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

network.hu

"Megtettem mindent, amit megtehettem,
Kinek tartoztam, mindent megfizettem,
Elengedem mindenki tartozását.
Felejtsd el arcom romló földi mását".

 

 

 

Dsida Jenõ romániai magyar költõ. Dsida-versek olvasásakor felmerülhet, hogy ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet talán nem is létezik. E költemények ugyan nem akarnak irányt mutatni, tömegeket helyes történelmi útra vezérelni, mert "csak" a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok megírásának, a formatökély mesterjátékosa volt.

Címkék: megemlékezés versek

Tovább 

network.hu

 

 

Várnai Zseni (Nagyvázsony, 1890. május 25. ? Budapest, 1981. október 16.) költõ, Peterdi Andor író felesége Peterdi Mária írónõ anyja.

Apja szegény sokgyermekes szabómester, s családjával a jobb megélhetés reményében Budapestre költözött. Várnai Zseni középiskolai tanulmányait már Budapesten folytatta, majd 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselõként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal..

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

  

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. ? Abda, 1944. november 9.) magyar költõ, a modern magyar líra kiemelkedõ képviselõje.

 

 

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881?1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874?1921) kereskedelmi utazó volt.

Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót-város mûveltséget szeretõ kispolgárságából indult útjára.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. - Budapest, 1981. április 23.) József Attila- és Kossuth-díjas magyar költõ, prózaíró.



1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor gyermekeként. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-tõl Szatmárnémetiben dolgozott.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

network.hu

 

 Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

 

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

network.hu

 

 

 Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 network.hu

 

 Németh László
Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.

Címkék: Irodalom megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu


Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsõrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931).
Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete elsõ 9 évét töltötte szülõhelyén.

1921-ben érettségizett.
1918-1919-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.
1920. december 22-én jelent meg elsõ verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

network.hu

 

 

A vers néma. Adj neki hangot!
A vers könyvben halott.
Keltsd életre! Mi a szavalás?
A vers föltámasztása papírsírjából."
(Kosztolányi Dezsõ)

 

 

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

 

 

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban, a Gát utca 3 szám alatt. Apja József Áron, bánáti szappanfõzõ munkás volt, anyja Põcze Borbála, szabadszállási születésû, a Kiskunságból Pestre került parasztlányból lett mosónõ.

Címkék: megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 

Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is idõszerû és minden magyar példaképe kell legyen a haza elõmozdításának ügyében.


 

gróf Széchenyi István, (1791. szeptember 21., Bécs ? 1860. április 8, Döbling),kétségtelenül a 19. század egyik legjelentõsebb magyar politikai személyisége volt. Nem véletlen, hogy éppen politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte öt a 19. század pátoszával, a ?legnagyobb magyar"-nak, akinek hatása századokra fog kihatni.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 Juhász Gyula (12439 bytes)

 

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. ? Szeged, 1937. április 6) költõ, tanár

 

Juhász Illés (1853?1902) posta- és távirdafõtiszt és felesége, Kálló Matild (1862?1953) elsõ gyermekeként született.

 

1893-1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg elsõ versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius címû versét közölte a Budapesti Napló. 1899. augusztus 26. ? 1900. május 5. között piarista novícius Vácott.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 

 network.hu


1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lõrinc vasúti fékezõ és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülõházát a költõ sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülõváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.


 

Õsei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezetõ. Tehát igen szerény módból küzdötte fel magát rendkívüli mûveltségéig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke.

Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitûnt az iskola önképzõkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét.
1903-ban néhány hónappal az érettségije elõtt kizárták a gimnáziumból.

Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként.
Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni.

Címkék: Irodalom megemlékezés versek

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Örülök ennek a cikknek,mert régóta "gyüjtjük" a családommal a Kosztolányival kapcsolatos irásokat,stb.-t.A menyem apai nagymamája Kosztolányi-lány volt,Kosztolányi unokatestvére és a menyem,Galambosné Halmos Erika régóta keresi a családtagokat,rokonokat,aki még él,vagy létezik,vagy valami köze volt a Kosztolányi családhoz.Ha valaki segitene abban,hogy hova fordulhat a menyem a kereséssel kapcsolatban,kérem irja meg nekem és én továbbitom a menyemnek,aki New York-ban él.

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. ? Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

 

Apja közjegyzõ volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán. 1914-ben kitört az elsõ világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1919. március 26-án született 1919. március 26-án született
Zsoldos Imre trombitamûvész és zenekarvezetõ.



Pályafutását az ötvenes években hangszeres elõadóként kezdte, olyan népszerû szórakozóhelyeken, mint a Moulin Rouge, vagy a Palais De Dance. 1948-ban került a Magyar Rádióba, ahol a Magyar Rádió Tánczenekarának tagja lett, majd késõbb megalapította a Stúdió 11 zenekart. Felesége, Sárosi Katalin énekesnõ volt
A 70-es évek végétõl mint trombita, ének, hegedû, piccoló, éneklõfûrész elõadómûvész, szólista aratta sikereit.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. ? Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.

 

Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petõfivel együtt.

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családból származott.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a F?városi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 ?Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.?

 

 

Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)

 

 

 

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

 

 


 network.hu

 

 

 

A nagy nap krónikája


Az elõzõ napi terveknek megfelelõen reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház elsõ emeletén, ahol Petõfi Sándor és felesége bérelt szobát, õ maga, a költõ, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendõkrõl.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 

 Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban. Apja, a nem túlságosan tehet?s Hermann Einstein, matematika iránti hajlamának továbbápolásáról anyagi okokból volt kénytelen lemondani, s lett bel?le keresked?. Anyja, Pauline Koch, már vagyonosabb családból származott, a Koch papa meg is engedhette magának, hogy zenei tehetséggel megáldott leányát taníttassa. Albert mindössze egyéves volt, amikor az Einstein család Münchenbe költözött.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

  1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

 

 

Kodály: Háry János - Intermezzo

 

 

 

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

network.hu

 

 

 

  

Különleges nõnapi tárlatvezetés, pasikkal!

Kizárólag nõknek, férfiaktól - így lehetne röviden összefoglalni, mit kínál a Magyar Nemzeti Múzeum a hölgy látogatóknak március 8-án. A múzeum két idõszaki kiállítása - a Hölgyek palettával és a Rejtett ritkaságaink 4. - szorosan kapcsolódik a hölgyekhez. Ez adta az ötletet, hogy a Nõnapon férfi tárlatvezetõk kalauzolják a látogatókat a különleges mûalkotások között.

 

 

Különleges tárlatvezetés hölgyeknek.

Címkék: jeles nap megemlékezés versek

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes,
Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

 


 

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

Címkék: megemlékezés zene

Utolsó hozzászólás

fazekas ilona üzente 5 éve

Nekem is kedvencem.Köszönöm.

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 Simándy József
(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

 

 

 

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Rné Magdi üzente 6 éve

Örülök ,hogy meg emlékeztél a
híres színészről.
Nagyon szerettem.

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. ? Budapest 1971. július 31.) magyar költõ, író, mûfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerû és élvezetes fordításában ismerjük.

 

 

Mint költõ a Nyugat ?harmadik nemzedékének? egyik kitûnõsége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyû kiválósága; mint mûfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül elsõ az évszázadok magyar irodalmában.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 network.hu

 

 Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. ? Párizs, 1885. május 22.) francia költõ, regény- és drámaíró

 

 

Victor Hugo, francia költ?, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik vezéregyénisége 1802. február 26-án született Besançonban. Apja, Joseph-Léopold-Sigisbert Hugo a tábornoki rangig vitte Napóleon seregében. Anyja, Sophie Trébuchet. ?sei apai ágon földm?vesek és iparosok, anyai ágon tengerészek és ügyvédek voltak.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

network.hu

 

 

 Karl Friedrich May , Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. ? Radebeul, 1912. március 30.) minden idõk legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértõje az amerikai vadnyugatnak.

 

Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölõ fia; Az inka öröksége címû regényei, melyekbõl nagy sikerû filmek is készültek.


 


May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. ? Debrecen, 1828. február 23.) költõ,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje.

 

 

 

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. ? San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, újságíró

 

 

 

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az elsõ világháború után. Öccse, Radványi Géza, a késõbbi neves filmrendezõ a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fõvárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 "Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfõbb boldogság és minden jó" ? (Kopernikusz)

 


A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruñban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen elõször emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelõen

 

1473.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 A Zsuzsanna héber eredetû bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb nõi név volt.

 


Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdõzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettõ vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Hara Zsanna üzente 1 éve

Az előbbi írásomat még kiegészíteném egy érdekes olvasmánnyal...

http://hu.metapedia.org/wiki/Zsuzsanna

Ahol a szerző szerint a héber Sosanna nevet olvashatjuk magyarul is...Zsuzsanna az élet egyik legfontosabb elemének - a sónak - mint az egészséges élet megtartójának a védőszentje. Nekem nagyon teszik ez a magyarázat....

ANNA - Szent Anna aki Szűz Mária édesanyja, akiről olvasható, hogy pártus hercegnő volt . A pártus pedig szkíta nép volt, Mezopotámiától észak- keletre éltek.

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni, Caprese, 1475. március 6. ? Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a mûvészettörténet legnagyobb alakjainak

 

 

Szülei elszegényedett nemesemberek voltak, apja, Domenico, Michelangelo születésekor Lodovico di Lionardo di Simoni Caprese és Chiusi della Verna podestája volt. Amikor a család Firenzébe költözött, Michelangelo jelentkezett Domenico Ghirlandaio festõ mûhelyébe, tanulónak.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 network.hu

 

 

 Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. ? Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a ?Nagy Magyar Mesemondó?, az MTA tagja.

 

 

1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.

 

Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária gyermekeként kisbirtokos nemesi családban született mint Jókay Móricz (az y-t i-re késõbb a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 network.hu

  

Ragyog és tündöklik Juliannának napjára:
Ragyogjon életed gyönyörû virága,
Sose hervadjon zöld citrusnak ága,
Inkább virágozzon életeknek fája,
Akkor is, ha eljön életed határa,
Végyen fel az Úr maga jobb karjára,
Helyeztessen ottan égi palotára,
A bárány Úr Jézus víg lakodalmára;
Szívesen kívánom.
(Székelyhidi névnapi köszöntõ)

 

 

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar nõi nevek között. Õ a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának.

Címkék: megemlékezés vers

Tovább 

 

 network.hu

 

 Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. ? Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festõ

 


Munkácsy mélyrõl küzdötte fel magát, az asztalos legénybõl híres festõ lett, aki hatalmas méretû vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerõje. Tanulmányozta és nagy mûgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

 

 Kellemes orgánumú, vonzó külsejû színész Budapesten született 1936. Február 14.-én.




Édesapja görög katolikus pap volt. A templom varázsa, a misék koreográfiája keltette fel benne az érdeklõdést a színház iránt, mert ezen a téren e kettõ igen hasonlít egymáshoz. Mielõtt azonban véglegesen a világot jelentõ deszkákat választotta volna az élet számos területén kipróbálta magát. Volt segédkántor, dolgozott kifutófiúként a Bástya Ktsz-ben, anyagmozgatóként a Hídépítõknél és csillés is volt egy föld alatti építkezésen.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12. - Budapest, 1957. június 20.) színész



 

 

Fõiskolás színészjelöltként, mezítlábas parasztgyerekként ismerte meg az ország.
Mintha Fazekas Mihály személyesen küldte volna Ludas Matyiját. Imádták. Rajongott érte Dajka, Gobbi, Vámos, Kiss Manyi. 27 évesen ment el, mindössze tíz évet töltött a pályán, így napjainknak c
sak a megfakult filmszalagok õrizték meg legendás alakját. Õ színháztörténetünk legnagyobb adósa, mert elmenekült, pedig Shakespeare-t, Csehovot, Ibsent kellett volna játszania...

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Köszönöm a remek összeállítást, nagyon szeretem a filmjeit.

Tovább 

 

 network.hu

 

 BATTHYÁNY LAJOS (Pozsony, 1807. február 10. ? Pest, 1849. október 6.)

 

az elsõ felelõs magyar miniszterelnök

 

Édesapja gróf Batthyány József, édesanyja Skerlecz Borbála volt. Apja korán meghalt, ezután a családi birtokon házitanító tanította, késõbb anyja Bécsbe küldte a Klinkowström-féle nevelõintézetbe, amelyet 16 évesen fejezett be. Ezután kadétként Olaszországba ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Ekkor komoly tanulmányokba kezdett, Zágrábban jogot hallgatott, s ott e tárgyból sikeres vizsgát tett.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 "Nekem a játék nehéz ajándék, sose lesz vége,
most is csak játszok, s látod, könnyel fizetek érte"

(Nagy László: Rege a tûzrõl és jácintról)

 

 

Bessenyei Ferenc (Hódmezõvásárhely, 1919. február 10. ? Lajosmizse,2004. december 27.)

Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezõvásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-tõl a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-tõl a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-tõl 1963-ig, 1967-tõl 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház mûvésze.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Pergel Zsuzsa üzente 5 éve

Köszi, nagyon szép az anyag. Különös aktualitást ad neki, hogy 2009. február 10-én Bessenyei Ferenc 90 éves lenne. Remélem sokan emlékeznek Rá. Bizonyos, hogy akik látták színpadon, vagy olyan szerencsések, hogy ismerhették személyesen, soha nem felejtik el.

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 Bálint - /Valentin- nap február 14.

 

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerüsége alig 15 esztendõre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is mint minden ilyen jellegû ünnepnek megvannak a követõi és az ellenzõi is.

 

network.hu

 

Valentin kultusza a II. századra vezethetõ vissza, ekkor élt Valentin.

Címkék: megemlékezés szerelem szeretet vers

Utolsó hozzászólás

Bernáth Ilona üzente 6 éve

...köszönöm...

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 Az 59 éves korában-1881. febr. 9-én- elhunyt zseniális orosz író, elbeszélõ FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ regényeiben az emberi lelket kereste, annak belsõ konfliktusait és ellentmondásait, romlásait és rettegéseit igyekezett kideríteni. Mûvei gyakran bûnügyiregény-elemeket tartalmaznak, ám a bûncselekmény csupán kiindulás, a tettes indítékának felkutatására szolgál, mint pl. a "Bûn és bûnhõdés"-ben (1866).

 

Dosztojevszkij 1821.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 6 éve

köszönöm a megemlékezést

Tovább 

 

 network.hu

 

 


Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. - Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus.




Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Nagy Anna üzente 6 éve

MULADI TÁROGATÓK

A muladi halászok ma is híresek a dalos kedvükről, a muzsikás lelkükről. Szép holdas estéken még a hálót is citeraszó mellett vetik meg. Azért is szoktak a muladi emberrel a Tisza mentén így tréfálkozni:

- Könnyű nektek, muladi halászok, ti muzsikaszóval fogjátok a halat!

A muladi ember nem haragszik meg az ilyen ártatlan incselkedésért. Inkább egy kis kérdéssel felel rá:

- Bizony, a régi muladi halászok különb emberek voltak. Azok labancot fogtak a muzsikájuk szavával.

Ennek pedig fele se tréfa ám. A kuruc világban a muladi halászok voltak a Rákóczi tárogatósai. Sokan voltak, egész század kitelt belőlük, s a fejedelem mellől soha el nem maradtak.

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. ? Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a Viktoriánus-kor legnagyobb írója, és az angol nyelv minden idõk legkiválóbb mûvelõje. Írásainak népszerûségét mutatja, hogy napjainkig minden mûve folyamatosan kapható.

 


A társadalom legaljáról jött: egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó.

A korai évei szépen, jómódban teltek, sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Nagy Anna üzente 6 éve

Szeretem a regényeit.Lehet,hogy újra előveszem és elolvasom.
Köszönöm,hogy ráirányítottad a figyelmemet.

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 


Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költõ, szerkesztõ, festõ (Tét, 1788. február 5. ? Pest, 1830. november 21.) költõ, drámaíró, festõ


Nagy tekintélyû, maradi hajlandóságú nemesi família kitagadott fia volt. Apja konzervatív, Gyõr megyei közéleti férfi; bátyja, Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerûbb, de hasonlóképpen a nemesi múlt ábrándjaiban élõ költõje. Károly nyolc gyermek közül a legifjabb, Sándornál tizenhat évvel fiatalabb.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 

    network.hu

 

 

 ?Egy ember, akinek a zene jelentette az élet összes örömét.?

Pap Attila

 

 

Máté Péter: 1947 ferbuár 4. - 1984 szeptember 9.

Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelõ, zeneszerzõ és zongorista. Közel 150 dal szerzõje és elõadója.

 

Már hatéves korától autodidakta módon tanulta a zene fortélyait, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Elsõ zenekarát 1965-ben alapította.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

 Február 2. a Vizes Élõhelyek Világnapja annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megõrzése érdekében a kormányok felelõsséget vállaltak a vizes élõhelyek védelméért.

 

 

Ramsari Egyezmény :"Egyezmény a nemzetközi jelentõségû vizes terrületekrõl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl"

 

Az egyezmény meghatározása: "Wetland"-nek, azaz vizes élõhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsõdleges meghatározó tényezõ.

Címkék: megemlékezés

Tovább 

 

 network.hu

 

 

Romániában, Nagybánya környékén az Aurul nevû ausztrál vegyes vállalat cianodis eljárást alkalmazó telephelyén, a zagytározó gátja, 2000. január 30-án, az éjszakai órákban, 25 m szélességben átszakadt, a szakadáson át, ciánnal és fémekkel erõsen szennyezett víz ömlött a földeken át a Láposba, majd a Szamosba. A gát helyreállítása több mint két napig tartott, mialatt legalább 100 ezer m3; erõsen toxikus szennyvíz szabadult el.
Az országhatárt Csengernél február 1-én a kora délutáni órákban érte el a cianid.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Szávai Xénia üzente 6 éve

Nagyon kedves dolgok az emléknapok, de önmagukban semmit nem érnek...Mindenkinek a lelkiismerete alapján kell eldöntenie, hogy vajon ő mennyit tesz a természet védelméért! Úgy igazán. Mennyit szennyezi a levegőt, mennyire ész nélkül fogyaszt, vásárol, termel szeméthegyeket otthon, füstöl, autózik nem figyel oda, jókat nevet a természetvédőkön stb. - mert nem ám az UFÓK szennyeznek, hanem mi emberek. "Erre nincs időm." - mondják. Most pl. a legaktuálisabb téma lehetne Budapest levegője...néhány hülyének nézett természetvédőn kívül senkit nem érdekel, de csak addig amíg nem lesz baj, mert akkor meg elkezdődik a pánik, sírás-rívás. De ezernyi ilyen aktuális téma van... Sajnos a legtöbb ember nem képes 1 óránál előrébb gondolkodni és ez a legnagyobb baj, csak nehogy majd csupa ilyen emléknapokból álljanak a hétköznapok.

Tovább 

 

 

 

 network.hu

 

  

Harminc éve, 1978. január 30-án halt meg Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költõ, mûfordító

 

 

 

A Veszprém megyei Felsõiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla (1889-1969), elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt.Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésû gazdalány. A szülõk 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 6 éve

Nagyon köszönöm a megemlékezést,aranyos vagy:)

Tovább 

 

network.hu

  

 

 Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. ? Bp., 1986. dec. 14.)

 

 Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy mûkedvelõ elõadáson tûnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerzõdtette Székesfehérvárra



Pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélõképességgel formálta meg hõseit.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 6 éve

Nagyon köszönöm a megemlékezést.Nagyon örültem,hogy hallhattam újra a hangját

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 

(Debrecen, 1773. november 17. ? Debrecen, 1805. január 28.) költõ.

 

Csokonai a magyar irodalom egyik legjelentõsebb költõje. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyûgözõ tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetõen egyaránt. Ugyanakkor jelentõségét, éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban azonban rövidesen elfoglalta méltó helyét

 


Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 3 éve

Üdv!

Szeretnék ajánlani egy Csokonai verseskötete, amit teljesen ingyen lehet letölteni a következő oldalról:
http://ingyenesenletolthetokonyvek.hu/konyvek/csokonai_vitez_mihaly_osszes_versei

Kellemes olvasgatást kívánok hozzá.

Tovább 

 

 

 

 

 

 network.hu

 

1919 Január 27. (89 éve történt)


Meghalt Ady Endre költõ, újságíró.

Az erdélyi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja Ady Lõrinc (1851?1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858?1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos.

 

Ady 6 ujjal született ezért kiválasztottnak, táltosnak tartotta magát. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította, majd a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Nagy Ági üzente 6 éve

Nagyon köszönöm, ismét remek az összeállításod:-))

Tovább 

 

 network.hu

 

 Kern András (Budapest, 1948. január 28 ? ) színmûvész, rendezõ, író, énekes, humorista

 

 

Kern elõször az 1962-es Ki mit tud-on tûnt fel paródia-számával. Három évvel késõbb 1965-ben (még mindig csak tizenhét éves volt!) egyik barátjával forgatott amatõrfilmje, a Mi lesz? elnyerte a XIII. országos amatõrfilm-fesztivál fõdíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán, majd a Vígszínházhoz szerzõdött. Jelenleg is a társulat tagja.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Köszönöm, az egyik kedvencem Ő, nagyszerű színész.

Tovább 

 

 network.hu

 

 Fekete István (Gölle, 1900. január 25. - Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb mûvelõje. Vuk, Bogáncs, a Tüskevár megálmodójaként ismerjük és csak kevesen tudják róla, hogy civil foglalkozása is volt. Vadászati elõadóként dolgozott a Földmûvelésügyi Minisztériumban, majd a Mezõgazdasági Múzeumban volt tudományos kutató.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Hadar Judit üzente 2 éve

Tetszik. Nagyon jók a művei.
Hány évesen kezdte az elemi iskoláit Fekete István és miért, ebben tudnál-e segíteni?

Tovább 

 

 network.hu

 1783 január 23-án Grenoble-ban megszületett Marie-Henri Beyle (ismert álnevén Stendhal) francia regényíró.

 

 

Jómódú, királyhû polgárcsaládból származott, õt azonban már gyermekkori lázongásai szembefordították családja konzervatív nézeteivel, a jakobinusokhoz vonzódott.

 

1799-ben Párizsba költözött. Rokoni segítséggel Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett az olaszországi gyõztes hadjáratban, a milánói bevonulás élete legnagyobb élménye volt, de elkísérte a császárt Oroszországba is.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Nagy Ági üzente 6 éve

Ismét egy tartalmas összeállítás. Köszönöm:-))

Tovább 

 

 

 network.hu

 

 

 A Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja


 

"Nagyság és szerencse: két egészen különbözõ dolog, s mégis a sokaság e kettõt rendszerint összetéveszti."

Kölcsey Ferenc (1790-1838)





1823. január 22-én Kölcsey Ferencbõl egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet megmaradásáért Istenhez intézett fohász. 1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty 13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez A két összegzõ mû, mely a történelmi múlt, a jelen és a jövõ képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú évekig versenyben állt egymással.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Köszönöm!

Tovább 

 

 network.hu

 

 200 éve született Vörösmarty Mihály

"... óh halld s vedd szívre magyar nép:
Legszentebb vallás a haza s emberiség"

 

1800 December 1. Kápolnásnyéken megszületett Vörösmarty Mihály költõ és drámaíró, akinek fõ mûvei a "Szózat" címû hazafias költemény, a "Zalán futása" címû eposz, a "Csongor és Tünde" mesedráma, valamint a "Vén cigány", amely öregkori remekmûve volt.

A nemzeti romantika egyik kiemelkedõ alakja a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Mohácsiné Zsóka üzente 6 éve

Köszönöm a kiigazítást, igazad van, figyelmeten voltam. Úgy látszik a matemetika nem az erősségem. A Vén cigány nekem is az egyik kedvencem, Latinovits Zoltán előadásában egyenesen verhetetlen. Megpróbálom kijavítani a címet.

Tovább 

Mindenszentek és a halottak napja november 1-2-a,

70989_360687_normal

a halottakra való emlékezés ünnepe. Az egyház az I századtól november elejét szentelte a halottak ünnepére.
Minden olyan szentnek az ünnepe akikrõl a naptár nem emlékezik meg. Ezen a napon az egyház tanítása szerint az élõ és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása. A virágborította sírok mellett rokonok, ismerõsök, barátok gyertyát gyújtanak és emlékeznek.

Címkék: megemlékezés

Utolsó hozzászólás

Rné Magdi üzente 6 éve

Szép megemlékezés!

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu