Balassi Bálint a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja. A Mátyás udvarában virágzó reneszánsz fénye elveszett a török dúlta idõkben, a 3 részre szakadt Magyarországon. Bor

nemisza Péter volt a nevelõje, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere. Valószínûleg õ keltette fel a költõi hajlandóságot is Balassiban.

A magyar nyelvû költészet elsõ kiemelkedõ alakja, a magyar irodalom elsõ klasszikusa.

?A haza és a szerelem élménye õbenne fakasztotta fel elõször a magyar líra forrását? ? írta róla Klaniczay Tibor.

 

 

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. ? Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, ?a nagy mesemondó?.

 

Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdõvidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Elsõ iskoláit Kisbaconban járta, késõbb azonban már Székelyudvarhelyen készült egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképzõ köröknek.

Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. - Budapest, 1975. július 7.) magyar költõ, mûfordító, esszéíró, szerkesztõ.

 

 

Szegényparaszti családban született a Veszprém megyei Bazsin a hajdan Zala megyéhez tartozó kis faluban.. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt. Elemi iskolába szülõfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. Ekkor befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett.

 

 

 

1946. szeptember 5. ? 1991. november 24.

 

Farrokh Bulsara néven született a zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülõk gyermekeként. Szülei, Bomi és Jer Bulsara azért vándoroltak ki Zanzibárba, hogy apja pénztáros maradhasson a Brit Gyarmati Hivatalban. Nõvérét Kashmirának hívják.

Tanulmányait a Bombay melletti panchgani (Satara) St. Peter's boarding school-ban kezdte, és itt lépett elõször nyilvánosság elé a The Hectics nevû együttesben.

 

Heltai Jenõ (Budapest, 1871. augusztus 11. ? Budapest, 1957. szeptember3.): író, költõ, újságíró, Herzl Tivadar meghatározó cionista politikus, publicista és író unokatestvére.

 

A hivatalos ismertetõ szerint "életmûvének egy része széles körökben népszerû olvasmány". Hát ezen van mit csodálkozni. Az Osiris kiadta kétezerben a 111 címû detektívregényét, elõtte és mögötte néma csend  ha jól látom. Nem könnyû népszerû olvasmánynak nevezni azt, ami nincs.

 

 

 

 

 

 

 

 Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. ? 2006. április 20.) Kossuth-díjas költõ.

 

 

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

 

 

 

 

 

 

 (született Ziegler Géza) (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költõ. Az 1890-es években Göre Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak mutatott görbe tükröt.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvõ Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, pl.

 

"Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erõs gyötrelmet tûrt a szivében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét."

Az Odüsszeia kezdõ hexameterjei bizonyára ismerõsek, de nemcsak ez az idézet emlékeztethet Homéroszra, hanem nagyhírû fordítója, Devecseri Gábor is, akinek neve mára már teljesen összeforrt az antik irodalommal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934 . február 8.) író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbelei makai".

 

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

 

 

 

 

 

 

 

Jean de La Fontaine (Château-Thierry (Champagne), 1621. július 8. ? Párizs, 1695. április 13.) francia író és költõ

 

 

1621 nyarán egy jómódú hivatalnokcsaládban született La Fontaine, az állatmeséirõl ismertté vált francia költõ. A Chateau-Thierry-ben felnõtt La Fontaine-t a szülei papi iskolába íratták, azonban a fiúnak nem tetszett az egyházi életforma, így jogi tanulmányokba kezdett, de hamar otthagyta iskoláit és szülõvárosában élt apai örökségébõl.

 

 

 

 

1900. június 29-én látja meg a napvilágot, majd 44 évvel késõbb egy tikkasztóan nyári napon, július 31.-én örökre eltûnik a térképrõl.

 

 

Antoine Marie Roger de Saint-Exupéry gróf Lyonban született, egy régi vidéki nemesi család harmadik gyermekeként.

Miután az elõkészítõ iskolában megbukott a záróvizsgán, az École des Beaux-Arts-ra iratkozott be, hogy építészetet tanuljon. 1921-ben megkezdte katonai szolgálatát, és Strassburgba küldték pilótakiképzésre.

 

 

 

 

 

 

 

1880 Június 27, megszületett Helen Keller az egyetlen vak-süket-néma írónõ, aktivista, elõadó.

 

 

 

Helen Keller 1880-ban született Tuscumbiában, egy észak-alabamai kisvárosban. Születésekor egészséges volt, de tizenkilenc hónapos korában súlyos beteg lett. Orvosai ?heveny gyomortáji és agyi vértolulást? állapítottak meg nála, ami valószínûleg skarlát vagy agyhártyagyulladás lehetett. A betegség nem tartott sokáig, de siketség és vakság lett a következménye.

 

 

 
Karinthy Frigyes Ernõ (Budapest, 1887. június 25. ? Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költõ, mûfordító.

 

 

Anyjának korai elvesztése, az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlõdése meghatározó gyermekkori élménye. Testvérei, Etelka és Elza festõnövendék, Emília rendkívüli nyelvtehetség. Apja mûvelt tisztviselõ, Karinthy költõ és filozófus baráti kör, képzõmûvészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett

 

 Érettségi után humán mûveltsége ellenére a természettudomány izgatta, ezért elõbb fizika-matematika szakos bölcsész lett, majd orvostanhallgató.

 

 

 

 

Darvas Iván (szül. Darvas Szilárd, Beje (ma Szlovákia), 1925. június 14. ? Budapest, 2007. június 3) magyar színmûvész.

 

 

Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákiában található Belyén. Nevét a korban azonos néven dolgozó humoristára való tekintettel változtatta meg Ivánra. 1926-tól családjával Prágában élt, majd 1939-ben került a fõvárosba. 1943-ban beiratkozott a Színiakadémiára (48-tól Színmûvészeti Fõiskola), ahonnan egy évvel késõbb eltanácsolták.

"Megtettem mindent, amit megtehettem,
Kinek tartoztam, mindent megfizettem,
Elengedem mindenki tartozását.
Felejtsd el arcom romló földi mását".

 

 

 

Dsida Jenõ romániai magyar költõ. Dsida-versek olvasásakor felmerülhet, hogy ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet talán nem is létezik. E költemények ugyan nem akarnak irányt mutatni, tömegeket helyes történelmi útra vezérelni, mert "csak" a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok megírásának, a formatökély mesterjátékosa volt.

 

 

Várnai Zseni (Nagyvázsony, 1890. május 25. ? Budapest, 1981. október 16.) költõ, Peterdi Andor író felesége Peterdi Mária írónõ anyja.

Apja szegény sokgyermekes szabómester, s családjával a jobb megélhetés reményében Budapestre költözött. Várnai Zseni középiskolai tanulmányait már Budapesten folytatta, majd 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselõként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal..

 

 

 

 

 

 

  

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. ? Abda, 1944. november 9.) magyar költõ, a modern magyar líra kiemelkedõ képviselõje.

 

 

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881?1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874?1921) kereskedelmi utazó volt.

Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót-város mûveltséget szeretõ kispolgárságából indult útjára.

 

 

 

 

 

 Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. - Budapest, 1981. április 23.) József Attila- és Kossuth-díjas magyar költõ, prózaíró.



1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor gyermekeként. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-tõl Szatmárnémetiben dolgozott.

 

 Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

 

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

 

 

 Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

 

 

 

 Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.

 

 

 

Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsõrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931).
Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete elsõ 9 évét töltötte szülõhelyén.

1921-ben érettségizett.
1918-1919-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.
1920. december 22-én jelent meg elsõ verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

 

 

 

A vers néma. Adj neki hangot!
A vers könyvben halott.
Keltsd életre! Mi a szavalás?
A vers föltámasztása papírsírjából."
(Kosztolányi Dezsõ)

 

 

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

 

 

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban, a Gát utca 3 szám alatt. Apja József Áron, bánáti szappanfõzõ munkás volt, anyja Põcze Borbála, szabadszállási születésû, a Kiskunságból Pestre került parasztlányból lett mosónõ.

 

 

 

 

 

 

Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is idõszerû és minden magyar példaképe kell legyen a haza elõmozdításának ügyében.

 

gróf Széchenyi István, (1791. szeptember 21., Bécs ? 1860. április 8, Döbling),kétségtelenül a 19. század egyik legjelentõsebb magyar politikai személyisége volt. Nem véletlen, hogy éppen politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte öt a 19. század pátoszával, a ?legnagyobb magyar"-nak, akinek hatása századokra fog kihatni.

 

 

 

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. ? Szeged, 1937. április 6) költõ, tanár

 

Juhász Illés (1853?1902) posta- és távirdafõtiszt és felesége, Kálló Matild (1862?1953) elsõ gyermekeként született.

 

1893-1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg elsõ versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius címû versét közölte a Budapesti Napló. 1899. augusztus 26. ? 1900. május 5. között piarista novícius Vácott.

 

 

 

 

 

1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lõrinc vasúti fékezõ és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülõházát a költõ sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülõváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.

 

Õsei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezetõ. Tehát igen szerény módból küzdötte fel magát rendkívüli mûveltségéig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke.

Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitûnt az iskola önképzõkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét.
1903-ban néhány hónappal az érettségije elõtt kizárták a gimnáziumból.

Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként.
Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni.

 

 

 

 

 

 Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. ? Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

 

Apja közjegyzõ volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán. 1914-ben kitört az elsõ világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1919. március 26-án született 1919. március 26-án született
Zsoldos Imre trombitamûvész és zenekarvezetõ.

Pályafutását az ötvenes években hangszeres elõadóként kezdte, olyan népszerû szórakozóhelyeken, mint a Moulin Rouge, vagy a Palais De Dance. 1948-ban került a Magyar Rádióba, ahol a Magyar Rádió Tánczenekarának tagja lett, majd késõbb megalapította a Stúdió 11 zenekart. Felesége, Sárosi Katalin énekesnõ volt
A 70-es évek végétõl mint trombita, ének, hegedû, piccoló, éneklõfûrész elõadómûvész, szólista aratta sikereit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. ? Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.

 

Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petõfivel együtt.

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családból származott.

 

 

 

 

 

 Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a F?városi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

 

 

 

 ?Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.?

 

 

Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)

 

 

 

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

 

 

 

 

 

 

A nagy nap krónikája

Az elõzõ napi terveknek megfelelõen reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház elsõ emeletén, ahol Petõfi Sándor és felesége bérelt szobát, õ maga, a költõ, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendõkrõl.

 

 

 

 

 

 

 Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban. Apja, a nem túlságosan tehet?s Hermann Einstein, matematika iránti hajlamának továbbápolásáról anyagi okokból volt kénytelen lemondani, s lett bel?le keresked?. Anyja, Pauline Koch, már vagyonosabb családból származott, a Koch papa meg is engedhette magának, hogy zenei tehetséggel megáldott leányát taníttassa. Albert mindössze egyéves volt, amikor az Einstein család Münchenbe költözött.

 

 

 

 

 

  1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

 

 

Kodály: Háry János - Intermezzo

 

 

 

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

 

 

 

 

 

  

Különleges nõnapi tárlatvezetés, pasikkal!

Kizárólag nõknek, férfiaktól - így lehetne röviden összefoglalni, mit kínál a Magyar Nemzeti Múzeum a hölgy látogatóknak március 8-án. A múzeum két idõszaki kiállítása - a Hölgyek palettával és a Rejtett ritkaságaink 4. - szorosan kapcsolódik a hölgyekhez. Ez adta az ötletet, hogy a Nõnapon férfi tárlatvezetõk kalauzolják a látogatókat a különleges mûalkotások között.

 

 

Különleges tárlatvezetés hölgyeknek.

 

 

 

 

 Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

 

 

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

 

 

 

 

 Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

 

 

 

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.

 

 

 

 

 

 

 Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. ? Budapest 1971. július 31.) magyar költõ, író, mûfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerû és élvezetes fordításában ismerjük.

 

 

Mint költõ a Nyugat ?harmadik nemzedékének? egyik kitûnõsége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyû kiválósága; mint mûfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül elsõ az évszázadok magyar irodalmában.

 

 

 

 

 

 

 Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. ? Párizs, 1885. május 22.) francia költõ, regény- és drámaíró

 

 

Victor Hugo, francia költ?, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik vezéregyénisége 1802. február 26-án született Besançonban. Apja, Joseph-Léopold-Sigisbert Hugo a tábornoki rangig vitte Napóleon seregében. Anyja, Sophie Trébuchet. ?sei apai ágon földm?vesek és iparosok, anyai ágon tengerészek és ügyvédek voltak.

 

 

 Karl Friedrich May , Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. ? Radebeul, 1912. március 30.) minden idõk legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértõje az amerikai vadnyugatnak.

 

Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölõ fia; Az inka öröksége címû regényei, melyekbõl nagy sikerû filmek is készültek.

 

May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. ? Debrecen, 1828. február 23.) költõ,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje.

 

 

 

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P.

 

 

 

 

 

 

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. ? San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, újságíró

 

 

 

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az elsõ világháború után. Öccse, Radványi Géza, a késõbbi neves filmrendezõ a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fõvárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál.

 

 

 

 

 "Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfõbb boldogság és minden jó" ? (Kopernikusz)

 

A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruñban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen elõször emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelõen

 

1473.

 

 

 

 

 

 A Zsuzsanna héber eredetû bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb nõi név volt.

 

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdõzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettõ vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval.

 

 

 

 

 

 

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni, Caprese, 1475. március 6. ? Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a mûvészettörténet legnagyobb alakjainak

 

 

Szülei elszegényedett nemesemberek voltak, apja, Domenico, Michelangelo születésekor Lodovico di Lionardo di Simoni Caprese és Chiusi della Verna podestája volt. Amikor a család Firenzébe költözött, Michelangelo jelentkezett Domenico Ghirlandaio festõ mûhelyébe, tanulónak.

 

 

 

 

 Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. ? Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a ?Nagy Magyar Mesemondó?, az MTA tagja.

 

 

1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.

 

Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária gyermekeként kisbirtokos nemesi családban született mint Jókay Móricz (az y-t i-re késõbb a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

 

 

  

Ragyog és tündöklik Juliannának napjára:
Ragyogjon életed gyönyörû virága,
Sose hervadjon zöld citrusnak ága,
Inkább virágozzon életeknek fája,
Akkor is, ha eljön életed határa,
Végyen fel az Úr maga jobb karjára,
Helyeztessen ottan égi palotára,
A bárány Úr Jézus víg lakodalmára;
Szívesen kívánom.
(Székelyhidi névnapi köszöntõ)

 

 

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar nõi nevek között. Õ a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának.

 

 

 

 Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. ? Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festõ

 

Munkácsy mélyrõl küzdötte fel magát, az asztalos legénybõl híres festõ lett, aki hatalmas méretû vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerõje. Tanulmányozta és nagy mûgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

 

 

 

 

 

 

 

 Kellemes orgánumú, vonzó külsejû színész Budapesten született 1936. Február 14.-én.

Édesapja görög katolikus pap volt. A templom varázsa, a misék koreográfiája keltette fel benne az érdeklõdést a színház iránt, mert ezen a téren e kettõ igen hasonlít egymáshoz. Mielõtt azonban véglegesen a világot jelentõ deszkákat választotta volna az élet számos területén kipróbálta magát. Volt segédkántor, dolgozott kifutófiúként a Bástya Ktsz-ben, anyagmozgatóként a Hídépítõknél és csillés is volt egy föld alatti építkezésen.

 

 

 

 

 

 

 Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12. - Budapest, 1957. június 20.) színész

 

 

Fõiskolás színészjelöltként, mezítlábas parasztgyerekként ismerte meg az ország.
Mintha Fazekas Mihály személyesen küldte volna Ludas Matyiját. Imádták. Rajongott érte Dajka, Gobbi, Vámos, Kiss Manyi. 27 évesen ment el, mindössze tíz évet töltött a pályán, így napjainknak c
sak a megfakult filmszalagok õrizték meg legendás alakját. Õ színháztörténetünk legnagyobb adósa, mert elmenekült, pedig Shakespeare-t, Csehovot, Ibsent kellett volna játszania...

 

 

 

 BATTHYÁNY LAJOS (Pozsony, 1807. február 10. ? Pest, 1849. október 6.)

 

az elsõ felelõs magyar miniszterelnök

 

Édesapja gróf Batthyány József, édesanyja Skerlecz Borbála volt. Apja korán meghalt, ezután a családi birtokon házitanító tanította, késõbb anyja Bécsbe küldte a Klinkowström-féle nevelõintézetbe, amelyet 16 évesen fejezett be. Ezután kadétként Olaszországba ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Ekkor komoly tanulmányokba kezdett, Zágrábban jogot hallgatott, s ott e tárgyból sikeres vizsgát tett.

 

 

 

 

 "Nekem a játék nehéz ajándék, sose lesz vége,
most is csak játszok, s látod, könnyel fizetek érte"

(Nagy László: Rege a tûzrõl és jácintról)

 

 

Bessenyei Ferenc (Hódmezõvásárhely, 1919. február 10. ? Lajosmizse,2004. december 27.)

Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezõvásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-tõl a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-tõl a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-tõl 1963-ig, 1967-tõl 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház mûvésze.

 

 

 

 

 

 Bálint - /Valentin- nap február 14.

 

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerüsége alig 15 esztendõre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is mint minden ilyen jellegû ünnepnek megvannak a követõi és az ellenzõi is.

 

 

Valentin kultusza a II. századra vezethetõ vissza, ekkor élt Valentin.

 

 

 

 

 Az 59 éves korában-1881. febr. 9-én- elhunyt zseniális orosz író, elbeszélõ FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ regényeiben az emberi lelket kereste, annak belsõ konfliktusait és ellentmondásait, romlásait és rettegéseit igyekezett kideríteni. Mûvei gyakran bûnügyiregény-elemeket tartalmaznak, ám a bûncselekmény csupán kiindulás, a tettes indítékának felkutatására szolgál, mint pl. a "Bûn és bûnhõdés"-ben (1866).

 

Dosztojevszkij 1821.

 

 

 

 

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. - Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus.

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

 

 

 

 

 Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. ? Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a Viktoriánus-kor legnagyobb írója, és az angol nyelv minden idõk legkiválóbb mûvelõje. Írásainak népszerûségét mutatja, hogy napjainkig minden mûve folyamatosan kapható.

 

A társadalom legaljáról jött: egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó.

A korai évei szépen, jómódban teltek, sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette.

 

 

 

 

 

Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költõ, szerkesztõ, festõ (Tét, 1788. február 5. ? Pest, 1830. november 21.) költõ, drámaíró, festõ

Nagy tekintélyû, maradi hajlandóságú nemesi família kitagadott fia volt. Apja konzervatív, Gyõr megyei közéleti férfi; bátyja, Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerûbb, de hasonlóképpen a nemesi múlt ábrándjaiban élõ költõje. Károly nyolc gyermek közül a legifjabb, Sándornál tizenhat évvel fiatalabb.

 

 

 

 

    

 

 

 ?Egy ember, akinek a zene jelentette az élet összes örömét.?

Pap Attila

 

 

Máté Péter: 1947 ferbuár 4. - 1984 szeptember 9.

Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelõ, zeneszerzõ és zongorista. Közel 150 dal szerzõje és elõadója.

 

Már hatéves korától autodidakta módon tanulta a zene fortélyait, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Elsõ zenekarát 1965-ben alapította.

 

 

 

 

 

 Február 2. a Vizes Élõhelyek Világnapja annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megõrzése érdekében a kormányok felelõsséget vállaltak a vizes élõhelyek védelméért.

 

 

Ramsari Egyezmény :"Egyezmény a nemzetközi jelentõségû vizes terrületekrõl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl"

 

Az egyezmény meghatározása: "Wetland"-nek, azaz vizes élõhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsõdleges meghatározó tényezõ.

 

 

 

 

Romániában, Nagybánya környékén az Aurul nevû ausztrál vegyes vállalat cianodis eljárást alkalmazó telephelyén, a zagytározó gátja, 2000. január 30-án, az éjszakai órákban, 25 m szélességben átszakadt, a szakadáson át, ciánnal és fémekkel erõsen szennyezett víz ömlött a földeken át a Láposba, majd a Szamosba. A gát helyreállítása több mint két napig tartott, mialatt legalább 100 ezer m3; erõsen toxikus szennyvíz szabadult el.
Az országhatárt Csengernél február 1-én a kora délutáni órákban érte el a cianid.

 

 

 

 

 

  

Harminc éve, 1978. január 30-án halt meg Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költõ, mûfordító

 

 

 

A Veszprém megyei Felsõiszkázon született. Édesapja, Nagy Béla (1889-1969), elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt.Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésû gazdalány. A szülõk 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István.

 

  

 

 Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. ? Bp., 1986. dec. 14.)

 

 Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy mûkedvelõ elõadáson tûnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerzõdtette Székesfehérvárra

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélõképességgel formálta meg hõseit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Debrecen, 1773. november 17. ? Debrecen, 1805. január 28.) költõ.

 

Csokonai a magyar irodalom egyik legjelentõsebb költõje. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyûgözõ tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetõen egyaránt. Ugyanakkor jelentõségét, éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban azonban rövidesen elfoglalta méltó helyét

 

Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773.

 

 

 

 

 

 

 

1919 Január 27. (89 éve történt)

Meghalt Ady Endre költõ, újságíró.

Az erdélyi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja Ady Lõrinc (1851?1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858?1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos.

 

Ady 6 ujjal született ezért kiválasztottnak, táltosnak tartotta magát. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította, majd a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt.

 

 

 

 Kern András (Budapest, 1948. január 28 ? ) színmûvész, rendezõ, író, énekes, humorista

 

 

Kern elõször az 1962-es Ki mit tud-on tûnt fel paródia-számával. Három évvel késõbb 1965-ben (még mindig csak tizenhét éves volt!) egyik barátjával forgatott amatõrfilmje, a Mi lesz? elnyerte a XIII. országos amatõrfilm-fesztivál fõdíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán, majd a Vígszínházhoz szerzõdött. Jelenleg is a társulat tagja.

 

 

 

 Fekete István (Gölle, 1900. január 25. - Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb mûvelõje. Vuk, Bogáncs, a Tüskevár megálmodójaként ismerjük és csak kevesen tudják róla, hogy civil foglalkozása is volt. Vadászati elõadóként dolgozott a Földmûvelésügyi Minisztériumban, majd a Mezõgazdasági Múzeumban volt tudományos kutató.

 

 

 1783 január 23-án Grenoble-ban megszületett Marie-Henri Beyle (ismert álnevén Stendhal) francia regényíró.

 

 

Jómódú, királyhû polgárcsaládból származott, õt azonban már gyermekkori lázongásai szembefordították családja konzervatív nézeteivel, a jakobinusokhoz vonzódott.

 

1799-ben Párizsba költözött. Rokoni segítséggel Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett az olaszországi gyõztes hadjáratban, a milánói bevonulás élete legnagyobb élménye volt, de elkísérte a császárt Oroszországba is.

 

 

 

 

 

 A Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja

 

"Nagyság és szerencse: két egészen különbözõ dolog, s mégis a sokaság e kettõt rendszerint összetéveszti."

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

1823. január 22-én Kölcsey Ferencbõl egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet megmaradásáért Istenhez intézett fohász. 1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty 13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez A két összegzõ mû, mely a történelmi múlt, a jelen és a jövõ képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú évekig versenyben állt egymással.

 

 

 

 200 éve született Vörösmarty Mihály

"... óh halld s vedd szívre magyar nép:
Legszentebb vallás a haza s emberiség"

 

1800 December 1. Kápolnásnyéken megszületett Vörösmarty Mihály költõ és drámaíró, akinek fõ mûvei a "Szózat" címû hazafias költemény, a "Zalán futása" címû eposz, a "Csongor és Tünde" mesedráma, valamint a "Vén cigány", amely öregkori remekmûve volt.

A nemzeti romantika egyik kiemelkedõ alakja a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

Mindenszentek és a halottak napja november 1-2-a,

a halottakra való emlékezés ünnepe. Az egyház az I századtól november elejét szentelte a halottak ünnepére.
Minden olyan szentnek az ünnepe akikrõl a naptár nem emlékezik meg. Ezen a napon az egyház tanítása szerint az élõ és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása. A virágborította sírok mellett rokonok, ismerõsök, barátok gyertyát gyújtanak és emlékeznek.