"Boldogság, gyere haza, késõ van, gyere haza" - énekelte híres dalában Cserháti Zsuzsa. A szöveg banális, valamire azonban figyelmeztet: a boldogságra szükségünk van.

Boldogság -- aranymadár

Van egy közmondás, amely így hangzik: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa...

...mely azt is jelenti, hogy mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Ez a közmondás, fogalmam sincs miért, de már fiatal korom óta belém ivódott.

Kamaszlányként még egyáltalán nem értettem, mit is akar jelenteni. Maga az élet is bonyolult és nehéz volt számomra.

Boldogság és annak madara

Nem biztos, hogy kék
Nem biztos, hogy madár.
Nem biztos, hogy boldogság.
De felröppen az égben, s folytatja útját a levegõben,
és a legnagyobb hiányérzet legapróbb kielégülése
is képes megteremteni ezt a
-csupán pillanatokban mérhetõ-szárnyalásra késztetõ állapotot.
A tibeti mesék között bukkanhatunk hasonlóra.
"az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni"
A boldogság madara énekel, hangjaival teremteni tud.
Eljutni hozzá, meghallani dalát-ehhez minden kínok kínját járva vezet az út.
A megpróbáltatásoktól való félelem, a megalkuvás gyávasága,
az emberi akarat s az ezt tápláló hit
feladása maga a halál,
mert süketté lesz az ember.
Nem hallhatja meg a madár énekét.
Mert a madarat nem kívül kell keresni,
repülni nem lehet az égben,
dalt hallani,
megérezni
a boldogság ritmusát nem lehet
-csak legbelül igazán.
Csak egy-egy pillanatra halljuk,
s e boldogságtól aztán megint szomorúak leszünk,
és éppen ettõl éled mindig újra a dallam.
Nem biztos, hogy madár,
de olyan szépen tud énekelni,
hogy fáj.

Vitéz Ferenc

Közeleg a halottak napja, egyre többször gondolunk elhunyt szeretteinkre. Ezzel a bloggal szeretnék emléket állítani drága nagyszüleimnek, akik védõim és menedékeim voltak. A feltétel nélküli szeretet legigazibb arcával ismerkedtem meg általuk, csak hálával tudok gondolni rájuk. Köszönöm a sorsnak, hogy sokáig megtartotta õket nekem.

Unokám keze

Szemedben feltárul a jövõ,

A Földet is megmenteném,

Hogy a kéz a kézben sétálhassunk

Tágas mezõkön, te meg én.

BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek,
mert örömös lesz az életük.

BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.

BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon,
mert nem lesz vége szórakozásuknak.

BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.

 Hogyan fogjunk hozzá?
- A kulcs elõször az önismeret és az igazi elhatározás.
- tanuljuk meg magunkat szeretni (ha már ismerjük önmagunkat, el is kell fogadni a valóságot)
- s miután már szeretjük önmagunkat, megtanulhatunk mást, elõször családunkat, ismerõseinket szeretni
- ha már ezen a lépcsõn is átmentünk, kiterjeszthetjük szeretetünket, ellenségeinkre és mindenkire

BÁTORSÁG - FÉLELEM

Valódi mély önismeretre lelni, és megtanulni figyelni önmagunkra, s kontrollálni magukat.

 1. Csak ma boldog leszek. Hiszem, hogy Lincolnnak igaza volt: ?a legtöbb ember olyan boldog, amennyire elhatározza magát, hogy az legyen?. A boldogság belülrõl jön, nem külsõségektõl függ.

2. Csak ma megpróbálok alkalmazkodni az adott helyzethez, és nem vágyaimhoz igazítani mindent. Úgy veszem családomat, üzleti ügyeimet és szerencsémet, ahogy jön, és én alkalmazkodok hozzájuk.

3. Csak ma törõdni fogok testemmel.

Van egy közmondás, amely így hangzik: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa?

?mely azt is jelenti, hogy mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Ez a közmondás, fogalmam sincs miért, de már fiatal korom óta belém ivódott.

Kamaszlányként még egyáltalán nem értettem, mit is akar jelenteni. Maga az élet is bonyolult és nehéz volt számomra. El sem tudtam képzelni, hogy miként is tudnám befolyásolni azt, hogy boldog legyek! Kiválaszthatom a tanáraimat?