Mennyből az angyal

Mennyből az angyal - menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.

Szent Borbála (idegen nyelveken Barbara) ünnepe már a második adventi hétre, december 4-re esik. A legenda szerint Kisázsiában élt és kereszténységéért lefejezték Szent-Borbálát. Hajdan a lányok pártfogójuknak tekintették, ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, az ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Délnyugat-Magyarországon e napon tilos volt mindenféle n?i munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert elvitte a ház szerencséjét.

Barbara a bányászatnak, a jó halálnak, és sok városnak védõszentje. Jelképe a három ablakú torony, mely a Szentháromságra utal, a kehely, a pálmaág, melyet Krisztustól kap szüzessége jelképeként.

Különös nap ez a mai. Ilyenkor hívõ és hitetlen megfordul a temetõben. Sokszor fáradságot és áldozatot nem kímélve az ország más részeibõl vagy egyenesen határainkon túlról, hogy egy-egy szál virágot, gyertyát helyezzen szeretteinek sírjára.Hogy miért van ez, arra talán a legtöbben

azt mondják: mert így szokás. Tény azonban, hogy ezen a napon mindenki találkozik valahogy a halállal. Találkozik a gyermek, akinek legtöbbször csak azt a számara izgalmas és játékos eseményt veszi észre a mai napból, hogy gyertyákat kell gyújtani a síroknál.

1991-ben jelent meg az IUCN (Világ Természetvédelmi Unió), a UNEP (ENSZ környezetvédelmi programja) és a WWF (Világ Vadvédelmi Alap, nemzetközi kiadásában a ,,Földünkért: stratégia a fenntartható élethez" címet viselõ természetvédelmi az évben, október 21-én az IUCN ,,Földünkért" címmel világkampány indított, így ezen a napon azóta is arra emlékezünk, hogy az emberiség élete és környezetének sorsa alapvetõen összekapcsolódik, ami e világnap legfontosabb üzenete.

159 évvel ezelõtt, 1849. október 6-án végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az elsõ magyar felelõs kormány volt miniszterelnökét, Aradon pedig a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát.

A szabadságharc leverését súlyos megtorlás követte: az osztrák kormány bosszúért lihegett, s egyben példát akart statuálni. A leszámolás már a fegyveres harcok során elkezdõdött. Haynau, az új osztrák fõvezér hadjáratának kezdetén kiáltványban tudatta, hogy aki a magyar kormánnyal és a hadsereggel bármiféle kapcsolatban állt, büntetésre számíthat.

Az Állatok Világnapja az állatszeretetérõl ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe, azaz október 4., de világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év október 4.-én tartják. (Assisi Szent Ferenc már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élõ vagy élettelen.)

A világnapon eredetileg a vadon élõ állatok védelmére figyelmeztettek és pusztításuk ellen tiltakoztak, ma már minden védtelen élõlényre felhívják a figyelmet.

AzUNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A ZENE VILÁGNAPja rangjára. Ez a nap a zenemûvészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különbözõ kultúrák zenéinek jobb megismerését.

Életünket keresztül-kasul szövi a zene, a bölcsõtõl a sírig (vagy még azon is túl). A zene, ami az ember legõsibb kifejezési formája, eszköze, amely õsibb, mint a nyelv.

1954 óta az UNICEF kezdeményezésére szeptember 20-án tartjuk A GYERMEKEK VILÁGNAPJÁt, elsõsorban a fejlõdõ országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.

  Ima a gyermekekért

Uram, mentsd meg a gyermekeinket.

Mentsd meg értelmüket, hogy

romlottságunk ne rontsa meg õket.

 Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintõ nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.

Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború elõtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált.

 A húsvét

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.