Amikor két ember tekintetét a szerelem olvasztja egybe...Nem látsz senkit és semmit, egyszerûen csak vagy és befogadod a csodát... Nézed a másikat, és meg sem bírsz szólalni, nem tudsz gondolkodni. De nincs is szükség szavakra, mert az így töltött pillanat minden beszédnél õszintébb és tartalmasabb...
Csodáltosnak látod minden porcikáját, az érintését pedig annyira kívánod, hogy még a torkod is összeszorul...
S noha teste minden apró ívét, szíve minden érzését, szelleme legkisebb rezdülését is fel akarod fedezni, eszedbe sem jut birtokolni...