"Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat."

(Charlotte Bronte)

 

"Könnyû dolog azért szeretni valakit, mert tökéletes. A szeretet igazi próbája az, ha annak ellenére is tudunk szeretni valakit, hogy az illetõ az életében és cselekedeteiben távol jár attól a tökéletességtõl, amelynek a lehetõségét meglátjuk benne."
(Pir Vilayat Inayat Khan)

 

"Jézus hiába élt és halt meg, ha nem tanultuk meg tôle, hogy a szeretet örök törvénye szabályozza életünket."
(Mahatma Gandhi)

 

"Nem lámpával, hanem szívvel kell keresni az embereket, mivel csak a szeretetnek nyílnak ki a szívek."
(Peter Rosegger)

 

"Ha nem szeretek, semmi sem vagyok."
(Jean Racine)

 

"A szeretetben elérjük a legnagyobb boldogságot, ami valaha a világon lehet."
(Platon)

 

 

"Amit megõrzöl magadnak, már elvesztetted.

 

 

 

 

 Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

 

 

 

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.

 

 

 

 

 

 

 Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. ? Budapest 1971. július 31.) magyar költõ, író, mûfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerû és élvezetes fordításában ismerjük.

 

 

Mint költõ a Nyugat ?harmadik nemzedékének? egyik kitûnõsége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyû kiválósága; mint mûfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül elsõ az évszázadok magyar irodalmában.

 

 

 

 

 

 

 Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. ? Párizs, 1885. május 22.) francia költõ, regény- és drámaíró

 

 

Victor Hugo, francia költ?, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik vezéregyénisége 1802. február 26-án született Besançonban. Apja, Joseph-Léopold-Sigisbert Hugo a tábornoki rangig vitte Napóleon seregében. Anyja, Sophie Trébuchet. ?sei apai ágon földm?vesek és iparosok, anyai ágon tengerészek és ügyvédek voltak.

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=_3iXmSJXoFY

 

Sebestyén Márta: Tavasz Tavasz

 

 

 

 

 

 

 Jékely Zoltán: Koratavasz

A hóvirág hagymája mostan
titokzatos hatalmat érez,
s remegve, könnyekig hatottan
ér el a vén föld felszínéhez.

Ki ott jár, apró motozást hall:
épp most búvik ki a világra!
S tele a szív csodálkozással:
ily nagy tojásból ily piciny madárka!

 

 

 

 

 

Wass Albert: Rügyek

 

Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot sugott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!

 

 

 Karl Friedrich May , Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. ? Radebeul, 1912. március 30.) minden idõk legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértõje az amerikai vadnyugatnak.

 

Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölõ fia; Az inka öröksége címû regényei, melyekbõl nagy sikerû filmek is készültek.

 

May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt.

 

 

 

 

  

Ha ezt a verset olvasom, mindig nagyon meghat, olyan kedvesen szívszorító, olyan ártatlanul szép!

 

 

 

Kaffka Margit: Emberke
(Rámnyitja az ajtót)

 

 

 

 

Anyám, - már itthon vagy? Haá, - lábujjhegyen szöktél be megint?
- Hát ki köszönt a fiának? Anyu elfelejtett köszönni. Na, szép!
Hol pislogsz a sötétben? A kályha mellett ülsz - odatalálok!
Megvagy! Te buksi-bagoly!... Mért olyan sütõs-meleg a tenyered neked?
Öledbemászhatok?...

 

 

 

Tanácsok nőknek

 

 

 

 

 

 

Óbecsei István: Szeressétek az öregeket

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. ? Debrecen, 1828. február 23.) költõ,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje.

 

 

 

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P.

 

 

 

 AZ ADAKOZÓ FA

Volt egyszer egy réges-régi, fenséges fa, a melynek ágai szinte az eget súrolták. Amikor virágba borúlt, különféle színû, alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül, amikor pedig gyümölcsöt hozott, messze földrõl felkeresték a madarak .Ágai kitárt karokkal üdvözölték a szelet, és aki csak látta, elámult fenséges szépségén.
És volt egy kisfiú is, aki mindennap ott játszadozott a fa alatt, míg nem az õsöreg fa valósággal beleszeretett a gyermekbe.

 

 

 

 

?Pacsírtaszót hallok megint?

 

Igazi tavaszhirdetõ, mert csakugyan az elsõ költözködõ madár, mely itt-ott néha már február közepén feltünik, általában pedig, az országos középnap szerint: márcz. 2-3-án. Elõfordul, hogy gyenge teleken vagy a délibb megyékben egyesek el sem távoznak tõlünk.

Nemsokára megérkezése után a kiengedõ idõ fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják sziveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezõre, alig szabadulhatunk meg attól a hatástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk.

 

 

 

 

 

 

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. ? San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, újságíró

 

 

 

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az elsõ világháború után. Öccse, Radványi Géza, a késõbbi neves filmrendezõ a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fõvárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál.

 

 Hogyan rontsd el gyermeked jövőjét?



Link

 

 

 

 Tiszta szívbõl

 

 

Egy napon, egy fiatal megállt egy nagy város központjában és mondogatni kezdte a járókelõknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon. Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte és mindenki az õ csodálatos szívét bámulta.

Semmi hibája nem volt az õ szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott... Az ifjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dicsérgette önmagát.

 

 

 

 

 "Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfõbb boldogság és minden jó" ? (Kopernikusz)

 

A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruñban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen elõször emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelõen

 

1473.

 

 

 

 

 

 A Zsuzsanna héber eredetû bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb nõi név volt.

 

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdõzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettõ vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval.

 

 

 

 

 

 

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni, Caprese, 1475. március 6. ? Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a mûvészettörténet legnagyobb alakjainak

 

 

Szülei elszegényedett nemesemberek voltak, apja, Domenico, Michelangelo születésekor Lodovico di Lionardo di Simoni Caprese és Chiusi della Verna podestája volt. Amikor a család Firenzébe költözött, Michelangelo jelentkezett Domenico Ghirlandaio festõ mûhelyébe, tanulónak.

 

 

 

 

 Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. ? Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a ?Nagy Magyar Mesemondó?, az MTA tagja.

 

 

1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.

 

Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária gyermekeként kisbirtokos nemesi családban született mint Jókay Móricz (az y-t i-re késõbb a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

 

 

  

Ragyog és tündöklik Juliannának napjára:
Ragyogjon életed gyönyörû virága,
Sose hervadjon zöld citrusnak ága,
Inkább virágozzon életeknek fája,
Akkor is, ha eljön életed határa,
Végyen fel az Úr maga jobb karjára,
Helyeztessen ottan égi palotára,
A bárány Úr Jézus víg lakodalmára;
Szívesen kívánom.
(Székelyhidi névnapi köszöntõ)

 

 

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar nõi nevek között. Õ a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának.

 

 

 

 Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. ? Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festõ

 

Munkácsy mélyrõl küzdötte fel magát, az asztalos legénybõl híres festõ lett, aki hatalmas méretû vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerõje. Tanulmányozta és nagy mûgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

 

 

 

 

 

 

 

 Kellemes orgánumú, vonzó külsejû színész Budapesten született 1936. Február 14.-én.

Édesapja görög katolikus pap volt. A templom varázsa, a misék koreográfiája keltette fel benne az érdeklõdést a színház iránt, mert ezen a téren e kettõ igen hasonlít egymáshoz. Mielõtt azonban véglegesen a világot jelentõ deszkákat választotta volna az élet számos területén kipróbálta magát. Volt segédkántor, dolgozott kifutófiúként a Bástya Ktsz-ben, anyagmozgatóként a Hídépítõknél és csillés is volt egy föld alatti építkezésen.

 

 

 Batta György:

Egy mondat a szeretetrõl

 

Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak a Bibliában rögzült Isten szavában,
Nemcsak jó anyák mosolyában
Megannyi mozdulatában,
Lelkük minden zugában
Ott szeretet van
Nemcsak bölcs vének tanácsában
Az évek ne a keserûséget teremjék benned - a mérget -
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
És nemcsak abban, ahogy mindegyik gondolatban
Másokért dobban a költõ-szív szakadatlan
Ahogy az anya is ott lüktet végig a magzatban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak mikor az ujjak mell-kupolákra simulnak
S forró szerelmi vágyban tüzesedve a lázban
Hevülnek vörösre gyúlva akár az ûrhajó burka
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
S fönnmarad holtodiglan
Nem számít, hogy a vágytól feszülõ kupolából
Marad csak roskadt sátor az idõ viharától
S már nem az ujjak - dermedt pillantások
Simulnak enyészõ testmezõkre
Mik eltûnnek örökre
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak az estben aláhulló pehelyben
E máris tökéletesben, mert arányaiban
Jövendõ világok váza - és remekben,
Mert simulásában, arcodra hullásában,
Ahogyan gyöngéden megérint az éjben -
Abban szeretet van
S hol szeretet van, puska nem dörren,
Vér nem fröccsen, nem sújt tudatlan ököl sem váratlan,
Edényeit a vér nem hagyja el a testben,
Kering erekben, nem buzog sebekben,
Torkolattüzek ibolyákban égnek csak, szelíd lángban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Szamócafej a vércsepp - igézve nézed
Láthatsz fûszálat, áldott sörényes fákat,
Tornyokat, kupolákat, de sehol katonákat
Hol szeretet van,
Nem baj, hogy más vagy
Más a honod, a templomod, s nyelvedben,
Lélek-emelte versedben másként
Zendülnek az igék, csendülnek rím-harangok
Hogy mongolos az arcod - szabad
Hogy a szavak hozzád vonuljanak
Mint hegybõl a nyáj
És senkinek se fáj, hogy bennük még
Véreid rakta, Szent István-látta
Tüzek parázslanak, Mátyás felhõi gomolyganak,
Budai paripák fújnak, holtakért gyertyák gyúlnak -
Ott nem félsz
Élsz csillagfénnyel a szemedben
Nem gyûlöletben, hisz tudják:
Tüdõ halványlik, szívmoraj hallik,
Oxigéntüzek égnek benned is, piros-kékek
S lám, arcodon is közös a bélyeg
A halál-sütötte enyészet
Nézheted, mint állat bõrén a jelet
Hol szeretet van,
Elpusztíthatatlan
Úri áradatból, az idõfolyamból
Arany szemcséit kimoshatod,
S a világot belõlük összerakod,
Mint ködbõl a tornyok, felhõbõl az ormok
Ember s táj elõragyog
Megláthatod minden keservek könnyét
Fájdalmak fekete gyöngyét mert
Minden mi kín, a lélek-fény útjain
Hozzád is átszáll
Veled is munkál - fáj
Bárhol a zsarnok: égetnek szenvedõ arcok
Szemükbol a kiáltás roncsoló sugárzás
Fenyõtû hördül törten füst-fojtva a völgyben
Zengõ kövekbõl hallik
Vizeken halál iramlik
Rémülten hordod kozmikus sorsod
Mint a bogár ahogyan löki-viszi a folyam
Sodorja hullt falevélen -
Nincs menekvés földön-égen?

 

 

 

 

 

 

 Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12. - Budapest, 1957. június 20.) színész

 

 

Fõiskolás színészjelöltként, mezítlábas parasztgyerekként ismerte meg az ország.
Mintha Fazekas Mihály személyesen küldte volna Ludas Matyiját. Imádták. Rajongott érte Dajka, Gobbi, Vámos, Kiss Manyi. 27 évesen ment el, mindössze tíz évet töltött a pályán, így napjainknak c
sak a megfakult filmszalagok õrizték meg legendás alakját. Õ színháztörténetünk legnagyobb adósa, mert elmenekült, pedig Shakespeare-t, Csehovot, Ibsent kellett volna játszania...

 

 

 

 BATTHYÁNY LAJOS (Pozsony, 1807. február 10. ? Pest, 1849. október 6.)

 

az elsõ felelõs magyar miniszterelnök

 

Édesapja gróf Batthyány József, édesanyja Skerlecz Borbála volt. Apja korán meghalt, ezután a családi birtokon házitanító tanította, késõbb anyja Bécsbe küldte a Klinkowström-féle nevelõintézetbe, amelyet 16 évesen fejezett be. Ezután kadétként Olaszországba ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Ekkor komoly tanulmányokba kezdett, Zágrábban jogot hallgatott, s ott e tárgyból sikeres vizsgát tett.

 

 

 

 

 "Nekem a játék nehéz ajándék, sose lesz vége,
most is csak játszok, s látod, könnyel fizetek érte"

(Nagy László: Rege a tûzrõl és jácintról)

 

 

Bessenyei Ferenc (Hódmezõvásárhely, 1919. február 10. ? Lajosmizse,2004. december 27.)

Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezõvásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-tõl a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-tõl a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-tõl 1963-ig, 1967-tõl 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház mûvésze.

 

 

 

 

 

 Bálint - /Valentin- nap február 14.

 

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerüsége alig 15 esztendõre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is mint minden ilyen jellegû ünnepnek megvannak a követõi és az ellenzõi is.

 

 

Valentin kultusza a II. századra vezethetõ vissza, ekkor élt Valentin.

 

 

 

 

 Az 59 éves korában-1881. febr. 9-én- elhunyt zseniális orosz író, elbeszélõ FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ regényeiben az emberi lelket kereste, annak belsõ konfliktusait és ellentmondásait, romlásait és rettegéseit igyekezett kideríteni. Mûvei gyakran bûnügyiregény-elemeket tartalmaznak, ám a bûncselekmény csupán kiindulás, a tettes indítékának felkutatására szolgál, mint pl. a "Bûn és bûnhõdés"-ben (1866).

 

Dosztojevszkij 1821.

 

 

 

 

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. - Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus.

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

 

 

 

 

 Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. ? Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a Viktoriánus-kor legnagyobb írója, és az angol nyelv minden idõk legkiválóbb mûvelõje. Írásainak népszerûségét mutatja, hogy napjainkig minden mûve folyamatosan kapható.

 

A társadalom legaljáról jött: egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó.

A korai évei szépen, jómódban teltek, sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette.

 

 

 

 

 Február

 

 

Havas utak, hazai tájak,
száncsengõ hangja, régi dal?
megbúvik szíved rejtekében,
s még ma is újra felkavar?

Most mintha fejre állna a világ:
õszbõl tavaszba fordul át.
Becsap a régi kalendárium!
Havat a szem csak képeken lát.

Pihenni vágyó fák kérgét feszíti
az incselgõen langyos napsugár.
Nyugalmat várna erdõ, kert, gyümölcsös?
Adj nékik havas paplant , Február!

 

Kamarás Klára

 

Isten megnyomja a tavasz-gombot

Isten megnyomja a tavasz-gombot,
s a régi verkli pattogva beindul,
a rigó kiköpi a téli szutykot,
csõrt csücsörít, s fütyül bolondul.

 

 

 

 

 

Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költõ, szerkesztõ, festõ (Tét, 1788. február 5. ? Pest, 1830. november 21.) költõ, drámaíró, festõ

Nagy tekintélyû, maradi hajlandóságú nemesi família kitagadott fia volt. Apja konzervatív, Gyõr megyei közéleti férfi; bátyja, Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerûbb, de hasonlóképpen a nemesi múlt ábrándjaiban élõ költõje. Károly nyolc gyermek közül a legifjabb, Sándornál tizenhat évvel fiatalabb.

 

 

 

 

    

 

 

 ?Egy ember, akinek a zene jelentette az élet összes örömét.?

Pap Attila

 

 

Máté Péter: 1947 ferbuár 4. - 1984 szeptember 9.

Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelõ, zeneszerzõ és zongorista. Közel 150 dal szerzõje és elõadója.

 

Már hatéves korától autodidakta módon tanulta a zene fortélyait, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Elsõ zenekarát 1965-ben alapította.

 

 

 

 

Balogh József: Februáros

 

Bál ideje? Február!
Csinos lányka mórikál,
a csúf ördög én vagyok,
barátnõim angyalok.
Cimborám a doktor úr,
kész macsó így orvosul!
Egy túlsúlyos hópehely
nem rop táncot senkivel.
Vajon ki õ? Nem tudom.
Ott csücsül egy bús majom!
Focistából tíz akad,
egy híjam s kész a csapat.
Hófehérke nagy talány,
kissé fiús hóleány.
Amott fura maskara,
hallgatag? áll, nincs szava,
mezõn riaszt madarat,
így a földben mag marad?

 

Jönnek-mennek jelmezek,
elvarázsolt sok gyerek,
farsangostul áll a bál,
MÓKÁS VAGY, TE FEBRUÁR!

 

 

 

  

Magyar költõ, esszéíró, prózaíró. Született: 1930. február 3-án, Zámolyon.

 

 

Csoóri Sándor magyar költõ, esszéíró, prózaíró a nyugat-dunántúli Zámolyon született 1930. február 3-án földmûves családban. Pápán érettségizett a Református Kollégiumban. Budapesti egyetemi tanulmányait betegsége miatt abba kellett hagynia. Elõbb újságíróként dolgozott. Õszinte társadalmi problémák iránti érzékenységérõl tanúskodó, õszinte hangú verseivel 1953-ban nagy feltûnést keltett.

 

 

  

Ma van Szent Balázs napja,
Rígiektõl nekunk szokas hadua,
Czegen diakoknak jarni,
Hazankent kerölni,
Asszonyoktol [keregetni].

(feljegyezve: 1650-ben)

 

Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerû legendás Szent Balázs napja. A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.

 

 

 

 

 

 

 Mi a szeretet, mi az eredete, mitõl van ilyen hihetetlen ereje, és miért van ekkora szükségünk rá?

 

Minden embernek alapvetõ szüksége van szeretetre, él bennünk egy vágy, hogy megismerjük ezt a csodálatos érzést.
A szeretet, akár adjuk, akár kapjuk, sokkalta több annál, minthogy csak úgy, rásüssük az érzés bélyegét.

A lelkünk mélyén tudjuk, hogy a szeretet a legfontosabb és legnagyobb szükségünk.
Mi hát akkor a szeretet? Mi az, ami képes megelégíteni azt a szükségünket, aminek betöltése nélkül üresek vagyunk a lelkünkben?

 

 

 

 

 

 Február 2. a Vizes Élõhelyek Világnapja annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megõrzése érdekében a kormányok felelõsséget vállaltak a vizes élõhelyek védelméért.

 

 

Ramsari Egyezmény :"Egyezmény a nemzetközi jelentõségû vizes terrületekrõl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl"

 

Az egyezmény meghatározása: "Wetland"-nek, azaz vizes élõhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsõdleges meghatározó tényezõ.