Tél


...És másnap reggelre kinyíltak a jégvirágok.
Megroppant lábam alatt a tegnapi fû.
Fehér csipke az ágon, fekete varjak a dérben,
csikorog és zizeg, reccsen és surran a hideg.
Bundámba burkolózva aggódom:
Jaj, csak bele ne fagyjanak az érzések a szívekbe!
Érzem, hogy forró a vérem, vöröse ellenpontja
e fekete-fehér világnak. De nem látható.
Aki szembejön velem, vajon sejti-e,
hogy õt is szeretem?
Fuvolaszó hajlítgatja az ágat, arcomra zúzmara hull.
Ó, boldog gyermekkor!
Szánkózások és korcsolyapályák hangjait
hozza a szél a szomszéd múlt idõbõl...
Lesz-e még igazi telünk?
A ködbõl lassan felkúszik
a sápadt, erõtlen napsugár.
Cipõm talpa alatt megmozdulnak
az elsõ kíváncsi hóvirágok...



Jégvirágok

Ablakomra szállt a pára,
mely reggelre megfagyott.

Boldogság és annak madara

Nem biztos, hogy kék
Nem biztos, hogy madár.
Nem biztos, hogy boldogság.
De felröppen az égben, s folytatja útját a levegõben,
és a legnagyobb hiányérzet legapróbb kielégülése
is képes megteremteni ezt a
-csupán pillanatokban mérhetõ-szárnyalásra késztetõ állapotot.
A tibeti mesék között bukkanhatunk hasonlóra.
"az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni"
A boldogság madara énekel, hangjaival teremteni tud.
Eljutni hozzá, meghallani dalát-ehhez minden kínok kínját járva vezet az út.
A megpróbáltatásoktól való félelem, a megalkuvás gyávasága,
az emberi akarat s az ezt tápláló hit
feladása maga a halál,
mert süketté lesz az ember.
Nem hallhatja meg a madár énekét.
Mert a madarat nem kívül kell keresni,
repülni nem lehet az égben,
dalt hallani,
megérezni
a boldogság ritmusát nem lehet
-csak legbelül igazán.
Csak egy-egy pillanatra halljuk,
s e boldogságtól aztán megint szomorúak leszünk,
és éppen ettõl éled mindig újra a dallam.
Nem biztos, hogy madár,
de olyan szépen tud énekelni,
hogy fáj.

Vitéz Ferenc

Tudod gyerekként,
mikor valaki arról beszélt, hogy fél a haláltól,
olyan, akirõl tudtam, hogy hívõ ember,
nem értettem, hogyan retteghet a holnaptól.
Sokáig úgy gondoltam, hogy van, aki hisz, õ soha nem fél,
és van, aki hitetlen, õ pedig folyton csak a holnapra gondol.
Mi lesz holnap?
Aztán késõbb úgy láttam, van egy kevés ember, aki bízik Istenben,
sokkal többen, akik remélik, hogy van Isten.
Az õ számukra, akik csak remélik, hogy van Isten,
az õ számukra mindegy, hogy van, vagy nincs,
mert rajtuk hit nélkül nem tud segíteni.

A gõgös pillangó

Egyszer egy pillangó nem gondolta végig,
hogy nem oly egyszerû repülni az égig.
Dalos pacsirtának a jó kedvét elvette,
s a Törékeny kis fecskét õ biz kinevette.
Nektek az elég, ha látjátok a napot?
Én látni fogom az összes csillagot!
Nekiveselkedett, s csapdosta szárnyait,
hogy valóra váltsa esztelen álmait.
Olyan gyorsan repült, ahogyan csak tudott,
s a földtõl távolodva egyre feljebb jutott.
Gõgös pillantással a rétre letekintett,
s elkacagva magát a világra legyintett.

Gyermekem?

Lehet hogy te nem ismersz engem, de én mindent tudok rólad

?Zsoltárok 139,1

Azt is tudom, hogy pontosan mikor ülsz le, és mikor állsz fel?

Zsoltárok 139,2

Minden utadat jól ismerem

?Zsoltárok 139,3

Még a hajszálaidat is mind számon tartom

?Máté 10,29-31

Mert képmásomra teremtettelek téged?

1Mózes 1,27

Anélkül hogy tudnád, bennem élsz, mozogsz, létezel

?Apostolok Cselekedetei 17,28

Az én nemzetségem vagy?

Apostolok Cselekedetei 17,28

Mielõtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek?

Jeremiás 1,4-5

Kiválasztottalak magamnak, a teremtés kezdetén?

Efezus 1,11-12

Nem véletlen születtél, életed minden napja megíratott az én könyvemben?

Zsoltárok 139,16

Én határoztam el születésed pontos idejét, és azt is, hogy hol fogsz élni?

Apostolok Cselekedetei 17,26

Csodálatosan teremtettelek meg?

Zsoltárok 139,14

Én formáltalak anyád méhében?

Zsoltárok 139,13

Én hoztalak a világra születésed napján?

Zsoltárok 71,6

Hamisan képviseltek azok, akik nem ismernek engem?

János 8,41-44

Nem zárkóztam el toled és nem vagyok haragtartó, hanem teljes szeretettel tekintek rád?

1János 4,16

Vágyom arra, hogy szeretetemmel elhalmozzalak?

1János 3,1

Csupán azért, mert a gyermekem vagy és én Atyád vagyok?

1János 3,1

Többet adok neked, mint valaha földi apádtól kaphatnál?

Máté 7,11

Mert én vagyok a tökéletes Apa?

Máté 5,48

Minden jó ajándék számodra, amelyet elfogadsz, az én kezembõl ered?

Jakab 1,17

Mert gondoskodom rólad és megadok mindent, amire szükséged van?

Máté 6,31-33

A jövõdre vonatkozó terveim mindig reménnyel vannak teli?

Jeremiás 29,11

Mert örök szeretettel szeretlek téged?

Jeremiás 31,3

Annyiszor gondolok rád, mint ahány homokszem van a tengerparton?

Zsoltárok 139,17-18

Örvendek neked hangosan énekelve?

Zofóniás 3,17

Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled?Jeremiás 32,40

Mert az én kincsem vagy?

2Mózes 19,5

Teljes szívemmel és lelkemmel vágyok arra, hogy örök életet adjak neked?

Jeremiás 32,41

Hatalmas és csodálatos dolgokat akarok mutatni neked?Jeremiás 33,3

Megtalálsz, ha teljes szíveddel keresel engem?

5Mózes 4,29

Gyönyörködj bennem és megadom szíved kérését?

Zsoltárok 37,4

Hiszen a jónak akarása is az én ajándékom benned?

Filippi 2,13

Mindent megteszek érted, sokkal boségesebben, mint ahogy azt el tudnád képzelni?

Efezus 3,20

Én vagyok a leghûségesebb bátorítód?

2Thesszalonika 2,16-17

Atyád vagyok, aki minden nyomorúságodban megvígasztal?

2Korinthus 1,3-4

Ha a szíved összetört, akkor közel vagyok hozzád?

Zsoltárok 34,19

Mint ahogy a pásztor karjára veszi a bárányát, aképpen hordozlak szívemen téged?

Ézsaiás 40,11

Egy nap minden könnyet letörlök a szemeidrõl?

Jelenések 21,3-4

És megszabadítlak földi fájdalmaidtól?

Jelenések 21,3-4

Atyád vagyok, és fiamként szeretlek, mint ahogyan Jézust szeretem?

János 17,23

Mert Jézusban láthatod, hogy mennyire szeretlek?

János 17,26

Õ az én tökéletes képmásam?

Zsidókhoz 1,3

Azért küldtem el Fiamat, hogy bebizonyítsa, veled vagyok és nem ellened?

Róma 8,31

És elmondja, hogy nem rovom fel vétkeidet?

2Korinthus 5,18-19

Jézus azért halt meg, hogy egymással megbékéltessünk?

 2Korinthus 5,18-19

Az Õ halála volt a szeretetemnek legmélyebb kifejezése?

1János 4,10

Feladtam mindent amit szerettem, azért hogy megnyerjem a te szeretetedet?

Róma 8,32

Ha befogadod fiamat, Jézust, úgy engem fogadsz be?

1János 2,23

És soha, semmi nem választhat el téged az én szeretetemtõl?

Róma 8,38-39

Gyere haza, és a legnagyobb ünnepséget rendezem a tiszteletedre,amelyet a mennyország valaha is látott?

Lukács 15,7

Én mindig Atya voltam, és mindig Atya leszek?

Efezus 3,14-15

Az én kérdésem ez: Akarsz-e az én a gyermekem lenni??

János 1,12-13

Várok rád?

Lukács 15,11-32

 Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor indult, erõs volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Mért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.

Anyám, - már itthon vagy? Haá, - lábujjhegyen szöktél be megint?
- Hát ki köszönt a fiának? Anyu elfelejtett köszönni. Na, szép!
Hol pislogsz a sötétben? A kályha mellett ülsz - odatalálok!
Megvagy! Te buksi-bagoly!... Mért olyan sütõs-meleg a tenyered neked?
Öledbemászhatok?...

Óbecsei István: Szeressétek az öregeket

?Pacsírtaszót hallok megint?

Igazi tavaszhirdetõ, mert csakugyan az elsõ költözködõ madár, mely itt-ott néha már február közepén feltünik, általában pedig, az országos középnap szerint: márcz. 2-3-án. Elõfordul, hogy gyenge teleken vagy a délibb megyékben egyesek el sem távoznak tõlünk.

Nemsokára megérkezése után a kiengedõ idõ fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják sziveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezõre, alig szabadulhatunk meg attól a hatástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk.

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar nõi nevek között. Õ a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának.

 Batta György:

Egy mondat a szeretetrõl

Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak a Bibliában rögzült Isten szavában,
Nemcsak jó anyák mosolyában
Megannyi mozdulatában,
Lelkük minden zugában
Ott szeretet van
Nemcsak bölcs vének tanácsában
Az évek ne a keserûséget teremjék benned - a mérget -
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
És nemcsak abban, ahogy mindegyik gondolatban
Másokért dobban a költõ-szív szakadatlan
Ahogy az anya is ott lüktet végig a magzatban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak mikor az ujjak mell-kupolákra simulnak
S forró szerelmi vágyban tüzesedve a lázban
Hevülnek vörösre gyúlva akár az ûrhajó burka
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
S fönnmarad holtodiglan
Nem számít, hogy a vágytól feszülõ kupolából
Marad csak roskadt sátor az idõ viharától
S már nem az ujjak - dermedt pillantások
Simulnak enyészõ testmezõkre
Mik eltûnnek örökre
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak az estben aláhulló pehelyben
E máris tökéletesben, mert arányaiban
Jövendõ világok váza - és remekben,
Mert simulásában, arcodra hullásában,
Ahogyan gyöngéden megérint az éjben -
Abban szeretet van
S hol szeretet van, puska nem dörren,
Vér nem fröccsen, nem sújt tudatlan ököl sem váratlan,
Edényeit a vér nem hagyja el a testben,
Kering erekben, nem buzog sebekben,
Torkolattüzek ibolyákban égnek csak, szelíd lángban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Szamócafej a vércsepp - igézve nézed
Láthatsz fûszálat, áldott sörényes fákat,
Tornyokat, kupolákat, de sehol katonákat
Hol szeretet van,
Nem baj, hogy más vagy
Más a honod, a templomod, s nyelvedben,
Lélek-emelte versedben másként
Zendülnek az igék, csendülnek rím-harangok
Hogy mongolos az arcod - szabad
Hogy a szavak hozzád vonuljanak
Mint hegybõl a nyáj
És senkinek se fáj, hogy bennük még
Véreid rakta, Szent István-látta
Tüzek parázslanak, Mátyás felhõi gomolyganak,
Budai paripák fújnak, holtakért gyertyák gyúlnak -
Ott nem félsz
Élsz csillagfénnyel a szemedben
Nem gyûlöletben, hisz tudják:
Tüdõ halványlik, szívmoraj hallik,
Oxigéntüzek égnek benned is, piros-kékek
S lám, arcodon is közös a bélyeg
A halál-sütötte enyészet
Nézheted, mint állat bõrén a jelet
Hol szeretet van,
Elpusztíthatatlan
Úri áradatból, az idõfolyamból
Arany szemcséit kimoshatod,
S a világot belõlük összerakod,
Mint ködbõl a tornyok, felhõbõl az ormok
Ember s táj elõragyog
Megláthatod minden keservek könnyét
Fájdalmak fekete gyöngyét mert
Minden mi kín, a lélek-fény útjain
Hozzád is átszáll
Veled is munkál - fáj
Bárhol a zsarnok: égetnek szenvedõ arcok
Szemükbol a kiáltás roncsoló sugárzás
Fenyõtû hördül törten füst-fojtva a völgyben
Zengõ kövekbõl hallik
Vizeken halál iramlik
Rémülten hordod kozmikus sorsod
Mint a bogár ahogyan löki-viszi a folyam
Sodorja hullt falevélen -
Nincs menekvés földön-égen?

Hazánkban Bálint napját manapság egyre többen csak Valentin napként emlegetik. Ezen a napon - amelyet még a szerelmesek napjának is neveznek világszerte - megajándékozzák szeretteiket az emberek. Magyarországi népszerüsége alig 15 esztendõre tekint vissza. Természetesen a Valentin napnak is mint minden ilyen jellegû ünnepnek megvannak a követõi és az ellenzõi is.

Valentin kultusza a II. századra vezethetõ vissza, ekkor élt Valentin.