Kis türelmet...
Karl Friedrich May , Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak.
Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölő fia; Az inka öröksége című regényei, melyekből nagy sikerű filmek is készültek.
May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt. Csak négy éves korára kapta vissza látását, miután megoperálták és kezelésben részesítették. Waldenburgban (Szászország) járt iskolába. Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. Amíg tanárkodott, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került. 1875-ben, May sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egy csapásra népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.
Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalonál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széleskörű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával.
Karl May világszemléletét tükrözve, a nem-dogmatikus keresztény érzés és érték fontos szerepet játszott műveiben. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a “nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényenkívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelenítődnek meg. May későbbi művei erősen misztikus ihletésűek, állandó szereplőjük a titokzatos öreg asszony, Marah Durimeh.Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette
Több írói álnevet is használt, például: Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautréamont, Ernst von Linden, P. van der Löwen, Emma Pollmer, Richard Plöhn, és Oberlehrer Franz Langer. Napjainkban minden írását a saját neve alatt találhatjuk meg.
Mozifilmek
(a magyar cím a zárójelben található)
Auf den Trümmern des Paradieses (-) (1920), rendező: Josef Stein (némafilm)
Die Todeskarawane (-) (1920), rendező: Josef Stein (némafilm)
Die Teufelsanbeter (-) (1921), rendező: Ertugrul Moussin-Bey (némafilm)
Durch die Wüste (-) (1936), rendező: Johannes Alexander Hübler-Kahla (az első hangosfilm)
Die Sklavenkarawane (-) (1958, rendező: Georg Marischka / Ramón Torrado (az első színes film)
Der Löwe von Babylon (-) (1959), rendező: Johannes Kai (= Hanns Wiedmann) / Ramón Torrado
Der Schatz im Silbersee (Az Ezüst-tó kincse) (1962), rendező: Dr. Harald Reinl
Winnetou 1. Teil (Winnetou 1) (1963), rendező: Dr. Harald Reinl
Old Shatterhand (-) (1964), rendező: Hugo FregoneseDer Schut (-) (1964), rendező: Robert Siodmak
Winnetou 2. Teil (Winnetou 2 – Az utolsó renegátok) (1964), rendező: Dr. Harald Reinl
Unter Geiern (Keselyűk karmaiban) (1964), rendező: Alfred Vohrer
Der Schatz der Azteken (Az aztékok kincse) (1965), rendező: Robert Siodmak
Die Pyramide des Sonnengottes (A Napisten piramisa) (1965), rendező: Robert Siodmak
Der Ölprinz (-) (1965), dir.: Harald Philipp
Durchs wilde Kurdistan (-) (1965), rendező: Franz Joseph Gottlieb
Winnetou 3. Teil (Winnetou 3. – Winnetou halála) (1965), rendező: Dr. Harald Reinl
Old Surehand 1. Teil (Old Surehand) (1965), rendező: Alfred Vohrer
Im Reiche des silbernen Löwen (Az ezüst oroszlánaok birodalmában) (1965), rendező: Franz Joseph Gottlieb
Das Vermächtnis des Inka (-) (1965), rendező: Georg Marischka
Winnetou und das Halbblut Apanatschi (Winnetou és a félvér Apanatschi) (1966), rendező: Harald Philipp
Winnetou und sein Freund Old Firehand (Winnetou, és barátja Old Firehand) (1966), rendező: Alfred Vohrer
Winnetou und Shatterhand im Tal der Toten (-) (1968), rendező: Dr. Harald Reinl
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
454 éve született Balassi Bálint
Benedek Elek születésnapja 1859. szeptember 30.
Ma lenne 82 éves Simon István
Csorba Győző magyar író, költő, műfordító halála 1995 szeptember 13