Sztevanovity Zorán előadóművész, zeneszerző, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

 

 

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Műegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sűrűsödő zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

A beatkorszak hajnalán, 1960-ban öccsével, Dusánnal megalapítja a Zenith együttest, mely a Nyugati pályaudvar Hangulat bárjában játszott. 1961-ben a Bálint István (dob), Elekes Zoltán (szaxofon), Maka Béla (elektromos bőgő), Rudas András (zongora), Sztevanovity Dusán (gitár), Sztevanovity Zorán (szólógitár, ének) felállású zenekar a Metro-klubbal kötött szerződést, a zenekar így lett Metro néven ismert Zorán (a Metro kíséretével) elindult az 1962–63-as Ki Mit Tud-on, és Gershwin Summertime-jánák magyarításával nyert. Ebben az időben a Táncdalfesztiváloknak is rendszeres résztvevője volt, a Fehér sziklák című dallal nagy sikert aratott A Metro az Illés és az Omega mellett a magyar beatzene harmadik legnépszerűbb zenekara. Kezdetben ők is angol nyelvű slágereket játszanak, majd 1966-tól saját dalokkal jelentkeznek, legtöbbjük szövegét Dusán írja. A zenekar két nagylemezt, számos kislemezt és rádiófelvételt készített. A hetvenes évek elején a Metro több átalakuláson és stílusváltáson megy keresztül, Frenreisz Károly és Schöck Ottó távozása már a Metro feloszlását előlegezte meg. A zenekar végül 1972-ben bomlott fel, számos kislemez és két nagylemez (köztük az első magyar koncertlemez) megjelentetése után.

 

Máig jellemző stílusa a Presser Gáborral való találkozás után alakult ki, akivel 1976-ban kezdett együtt dolgozni. Az első közös nagylemez 1977-ben jelent meg (rajta Zorán máig egyik legismertebb dala: az Apám hitte). A szólólemezeken szereplő dalok legnagyobb részét az LGT alkotóköre jegyezte (beleértve Zorán azóta is állandó szövegíróját: testvérét, Dusánt), de érdekes színfoltot jelentett harmadik lemezén a Fonográf-tagok által írt (Szörényi–Bródy) és kísért dalok, és a kalandos történetű Ne várd a májust című Bródy-szerzemény.Az 1980-as években valamivel ritkábban adott ki lemezeket. 1989-ben B. Tóth László műsorvezetőnek hívta az akkor induló Calypso Rádióba, ahova még a '90-es évek folyamán is rendszeresen visszajárt.

Az 1991-ben megjelent album (Az élet dolgai) óriási sikereket ért el, többek között az azóta emblematikusnak számító A szerelemnek múlnia kell című dallal.

1993 őszén unplugged (akusztikus hangszerelésű) koncertsorozatot adott, Magyarországon elsőként, melyet nagy siker fogadott. Ettől fogva rendszeresen turnézik, évente egy-két alkalommal, felkeresve kisebb-nagyobb vidéki városokat csakúgy, mint nagyobb budapesti helyszíneket, mint a Budapest Sportcsarnok, az Erkel Színház vagy a Művészetek Palotája. Zenekarában olyan ismert hazai zenészek játszanak, mint Horváth Kornél, Sipeki Zoltán vagy Lattmann Béla.

Az 1990-es években és az ezredforduló után is rendszeresen készít új lemezeket. A túlnyomórészt Presser–Dusán jegyezte stúdiólemezek mellett néhány koncertlemezt és külföldi szerzők (többek között Chris Rea, Leonard Cohen, Sting) dalainak feldolgozásait tartalmazó korongot is megjelentetett

 

 

 

 

 

Díjai

 

 

 

Ezüst Gitár-díj (1967)

Liszt Ferenc-díj (1982)

Arany Európa életműdíj (1994)

Arany Zsiráf Életműdíj (1998)

Artisjus-díj (2002)

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2005)

Kossuth-díj (2006)

Prima Primissima díj (2006)

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=t3rluBFlkhM&feature=related

Kell ott fenn egy ország

 

http://www.youtube.com/watch?v=eK9tXoUWt9w&feature=related

A szerelemnek múlnia kell

 

http://www.youtube.com/watch?v=ZahB_RMdrAg&feature=related

Ne várd a májust

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=rkKS2x6F8CI&feature=related 

Apám hitte