Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

 

network.hu

  

 

 Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29. – Bp., 1986. dec. 14.)

 

 Az I. világháborúban az olasz fronton volt katona. Leszerelése után Bp.-en a Pázmány Péter Tudományegy.-en jogot tanult. Egy műkedvelő előadáson tűnt fel, amely után Andor Zsigmond táncoskomikusnak szerződtette Székesfehérvárra



Pályáját mint táncoskomikus kezdte, de legnagyobb sikereit drámai szerepekben aratta. Rekedtes hanggal, furcsa, szokatlan gesztusokkal, kivételes átélőképességgel formálta meg hőseit. Klasszikus művekben is bizonyított, de legszívesebben a magyar drámák paraszti és népi eredetű figuráit bízták rá.
Ezt a típust számos filmen is eljátszotta. Kitűnő epizódszerepeket is megformált.

 

A színházi szerepek mellett kedvelté vált a filmszakmában is. 1932-ben lép először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátssza a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a film óriási bukás. Úgy gondolja, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgat élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végzi színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszereti a filmszakma, s a közönség kedvencévé is válik, így egyre több filmes feladatot kap. Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike. Mondják, hogy Págeré a legmagasabb gázsik egyike az 1945 előtti hazai filmszínészek körében. "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt." -vallja egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával, tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, újfelvételt igénylő színészi munkát értékeli a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóvalta nagyobb film előállítási költséget jelentenek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig van lehetőség. A filmvállakozók inkább vállalják a magasabb, ún. "sztár-gázsit" is, mint a néhánynapos felvételcsúszás. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelennek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészeink, így közöttük Páger is.

1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel rövidesen házasságot kötött. Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).A háború alatt néhányszor megjelent szélsőjobboldali politikusok mellett, emiatt a háború után emigrációba kényszerült. Argentínában telepedett le, ahonnan 12 év után az enyhülő politikai légkörben térhetett vissza, épp az 1956-os forradalom előtt, egykori villáját is visszakapta.

Itthon karrierje újra felívelt. Számtalan színházi, film- és TV-szerepet mondhatott magáénak. Újranősült, második felesége Szilágyi Bea.

1986. december 14-én, délután otthon készül az esti előadásra. Ebéd után érzi, hogy hőemelkedése van. Szól Beának, hogy nem érzi jól magát, és aggódik, hogy rendbejöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökik a láza, nem használ a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jön hozzá. Végül úgy dönt, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállítják. Egy óra múlva halott. 87 - éves volt.

 

Adatok:

 

1916-1917 - színész lesz Székesfehérvárott
1917-1919 katona az első világháborúban
1919 - 1922 ismét Székesfehérváron
1922-1924 Kecskeméten játszik
1924-1925 Pécsett lép fel
1925-1926 Nagyváradon
1926-1930 a Szegedi Nemzeti Színház tagja
1931-1932 az Andrássy-úti Színházban, és a Magyar Színházban lép fel
1932-1937 a Belvárosi Színház tagja
1937-1939 a Vígszínház tagja, utána csak szerepekre szerződik
1944. augusztus 20 -án elhagyja az országot
1948 - Argentínában telepedik le
1948-1954 az argentín Magyar Színjátszó Társaság vezetője
1956 szeptemberében visszatér Budapestre
1957- től a Néphadsereg Színháza, későbbi visszakeresztelt nevén, a Vígszínház tagja

 

Díjak és kitüntetetése

 

Kiváló művész (1963) 1964-es cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás

Kossuth-díj (1965)

2002-ben alapították a róla elnevezett Páger-gyűrű díjat.

 

network.hu

 

Páger Antal  önvallomása

 

"Sikereim egymást érték anélkül, hogy annak éreztem volna azokat. Az első pesti szereplésem az Andrássy Színházban volt és ettől kezdve mind jobban megbarátkoztam a színház furcsa és fülledt atmoszférájával, mert komolyabb szerepeket kaptam. Kezdtem belekóstolni az átélés és az igazi megelevenítés ízébe. Hús- és vér alakokat személyesítettem meg és tulajdonképpen csak nagyon későn jöttem rá, hogy jó színész vagyok

 

 

 

   

 

 


"Világéletemben mindig megelégedett ember voltam. Mindig beértem azzal, ami van, az ember szeresse a munkát, szeressen keményen dolgozni minden fillérért..., nem utolsó dolog, ha nyugodtan alhatunk éjszaka és mindig tiszta bátorsággal tudunk más ember szemébe nézni Jó érzés az is, ha minél több ember tartja rólunk, hogy nem tudunk még a légynek sem ártani, és végül úgy, hogy soha senki sem sajnálhasson".

 

 

   

 

Gyönyörű dal két felejthetetlen művész előadásában

 

Címkék: megemlékezés

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Tóth Zoltánné Erika üzente 11 éve

Nagyon köszönöm a megemlékezést.Nagyon örültem,hogy hallhattam újra a hangját

Válasz

Szávai Xénia üzente 11 éve

Páger Antalról sok rosszat mondtak, mint ebben az országban mindenkiről. Részlet az életrajzából:

"Másik fő vád Págerrel szemben egy híradófelvétel, amelyen jól láthatóan parolázik a nyilasvezér Szálasival 1944 késő őszén. Páger erről később úgy beszél, hogy rászedték, és becsapottságának felismerése vezetett végleg távozásához, és az ország elhagyására."

De nem hiszem, hogy bárkinek joga lenne ítélkeznie, én nem tudom mi az igazság. Érdemes az életrajzát elolvasni:

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/pagerelet.htm

Válasz

Becsei Ferencné üzente 11 éve

Köszönöm a megemlékezést és nagyon örültem a daloknak is.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Köszönöm. Az egyik legkedvesebb szinészem.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Zsóka ! Köszönöm neked ezt a szép összeállitást ! De jó volt újra hallani azt a sajátos págeres hangját, na meg Tolnai Klárit is nagyon szerettem.
Emlékezzünk rájuk nagy szeretettel !

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Nagyon szép megemlékezés köszönöm,hogy eszembe jutatad!

Válasz

Rné Magdi üzente 11 éve

Nagyszerű szinész volt.
Emlékünkben örökké él.

Válasz

Nagy Ági üzente 11 éve

Nagyon nagy színész volt. Méltón emlékeztél meg róla. Köszönöm, hogy eszembe juttattad. A dalokat többször is meghallgattam.

Válasz

Nagy Anna üzente 11 éve

Mindig beértem azzal, ami van, az ember szeresse a munkát, szeressen keményen dolgozni minden fillérért..., nem utolsó dolog, ha nyugodtan alhatunk ........
Nagy igazság,kár,hogy sokan nem ezt tartják szem előtt!
Nagy színész volt.emlékezzünk Rá szeretettel!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Köszönöm ezt a szép megemlékezést nagyon nagy színész volt.

Válasz

További hozzászólások 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu