(Debrecen, 1773. november 17. ? Debrecen, 1805. január 28.) költõ.

 

Csokonai a magyar irodalom egyik legjelentõsebb költõje. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyûgözõ tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetõen egyaránt. Ugyanakkor jelentõségét, éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban azonban rövidesen elfoglalta méltó helyét

 

Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773.

  

 

 

 

 

 

 

 

1919 Január 27. (89 éve történt)

Meghalt Ady Endre költõ, újságíró.

Az erdélyi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családba. Édesapja Ady Lõrinc (1851?1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858?1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos.

 

Ady 6 ujjal született ezért kiválasztottnak, táltosnak tartotta magát. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította, majd a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt.

 

 

 

 Kern András (Budapest, 1948. január 28 ? ) színmûvész, rendezõ, író, énekes, humorista

 

 

Kern elõször az 1962-es Ki mit tud-on tûnt fel paródia-számával. Három évvel késõbb 1965-ben (még mindig csak tizenhét éves volt!) egyik barátjával forgatott amatõrfilmje, a Mi lesz? elnyerte a XIII. országos amatõrfilm-fesztivál fõdíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán, majd a Vígszínházhoz szerzõdött. Jelenleg is a társulat tagja.

 

 PETÕFI SÁNDOR:HÁROM MADÁR

Három madár van, akit szeretek,
Három madárról mondok éneket.
Ha oly szép lenne rólok énekem,
Amily nagyon én õket szeretem,
Amennyi boldogságot, örömet
Ezen madarak nékem szerzenek!

Az elsõ madár egy kis cinege,
Nem sérti õt a télnek hidege,
Nem háborítja õt meg semmi vész,
Télben, viharban vígan fütyörész,
Vigan ugrál a száraz ágakon,
Mint a pillangó a virágokon,
Ugrál, miként a gyermek, gondtalan,
Jön és megyen, máshol van untalan,
Alig képes kisérni õt a szem.

 

 

 

 Fekete István (Gölle, 1900. január 25. - Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb mûvelõje. Vuk, Bogáncs, a Tüskevár megálmodójaként ismerjük és csak kevesen tudják róla, hogy civil foglalkozása is volt. Vadászati elõadóként dolgozott a Földmûvelésügyi Minisztériumban, majd a Mezõgazdasági Múzeumban volt tudományos kutató.

 

Az ajándék

Egy forró nyári napon adták kezébe az égiek. Remegett a megindultságtól, amikor látta , milyen törékenynek tetszik. Igen különös ajándékot bíztak rá, olyat, amit egykor majd át kell engednie a világnak. Addig, mint megtudta, neki kell vigyáznia rá. Az asszony azt felelte, megértette a feladatot, és tisztelettudóan hazavitte. Elhatározta, hogy igyekszik megfelelni a belé helyezett bizalomnak.

Elõször szinte nem is tágított mellõle, óvta mindentõl, amit ártalmasnak érzett: szorongva figyelte, valahányszor kikerült a védõburokból, amit formált köré.

 

 

 1783 január 23-án Grenoble-ban megszületett Marie-Henri Beyle (ismert álnevén Stendhal) francia regényíró.

 

 

Jómódú, királyhû polgárcsaládból származott, õt azonban már gyermekkori lázongásai szembefordították családja konzervatív nézeteivel, a jakobinusokhoz vonzódott.

 

1799-ben Párizsba költözött. Rokoni segítséggel Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett az olaszországi gyõztes hadjáratban, a milánói bevonulás élete legnagyobb élménye volt, de elkísérte a császárt Oroszországba is.

 

 

 

 

 

 A Magyar Kultúra Napja, a Himnusz születésnapja

 

"Nagyság és szerencse: két egészen különbözõ dolog, s mégis a sokaság e kettõt rendszerint összetéveszti."

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

1823. január 22-én Kölcsey Ferencbõl egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet megmaradásáért Istenhez intézett fohász. 1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty 13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez A két összegzõ mû, mely a történelmi múlt, a jelen és a jövõ képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú évekig versenyben állt egymással.

 

 

 

 

 Weöres Sándor

(Szombathely, 1913. június 22. ? Budapest, 1989. január 22.)

költõ, mûfordító, drámaíró

 

Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szûkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát.
Szûkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötõdött. Bármerre sodorta az élet, sohasem szakadt el lélekben e tájtól.