A földieper több termesztett fajtáját különböztetjük meg. A rózsafélék családjába tartozik, vad rokona a szamóca erdõkben tisztásokon, bokros helyeken fordul elõ. Finom gyümölcs. Az erdei szamóca sokkal értékesebb anyagokat tartalmaz, mint a kerti földieper. A vadon termõ növénynek levelei is hasznosak, gyógynövényként használják teának, teakeverékekhez egyaránt. Teáját bélhurut ellen, teakeveréke pedig a cukorbaj gyógyításához járul hozzá. Izzasztóként is használják.

Apja szegény sokgyermekes szabómester, s családjával a jobb megélhetés reményében Budapestre költözött. Várnai Zseni középiskolai tanulmányait már Budapesten folytatta, majd 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselõként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal..

A kapor ismert kerti zöldfûszer, de talán nem tudunk róla annyit, amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is.

A kapor õshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fûszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként.

  1994-ben az ENSZ május 15-ét A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb ?intézményére? irányítja.

Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni. Ha bosszantóan kidörzsölték is csuklódat és bokádat a családi kötelékek, akkor se feledd, hogy nélkülük - nos, hát ki lennél?
A család melletted áll, ha baj van, és a legtöbb esélyt adja meg neked.

Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:

Te hatalmas kéz, szükségem van rád,

mert nélküled szinte semmit sem érek.

Éreznem kell tenyered melegét,

mikor felébredek s mellettem megjelensz.

Amikor éhezem és táplálékot adsz, és segítesz,

hogy megragadjak valamit s felépíthessem apró játékaimat.

Velem vagy midõn járni tanulok, s hozzád futok, ha félelem gyötör.

Kérlek, ne hagyj el, marad énvelem!

A nagyobb kéz így válaszolt a kicsinek:

Te, kicsi kéz, szükségem van rád,

hogy belém kapaszkodj és megragadj!

 Egész Európában elterjedt, 3-10 m magasra megnövõ terebélyes növény, fûszer- és gyógynövényként egyaránt felhasználható.

Gyakorisága annak köszönhetõ, hogy kitûnõen alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élõhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett az eredeti élõhelye: a Kárpát-medencében nyirkos erdõk, parlagok, útszélek, cserjések növénye. Kedveli a tápanyagban gazdag, fõleg a nitrogénben dús talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestõl a félárnyékosig változó viszonyok közt.

Azt álmodtam, hogy mi valamennyien álmok vagyunk, és álmaink sosem érnek véget. Együtt szálltam a pislákoló csillagokkal a békés éjszakai égen.
Egy hang megkérdezte:
? Milyennek találod a csillagokat?
Azt válaszoltam:
? Olyanok, mint az emberek: szépek.
? Látod a földet is? ? éreklõdött a hang kedvesen ?, ahol az emberek nyugovóra tértek, és békével a szívükben álmodnak az ünneprõl, mely mindannyiuk számára közös, akár az élet.
? Élet? ? fordultam az ismeretlenhez ?, az élet közös ünnep volna?

A bárányka alig jött a világra, észrevette, hogy az állatok között õ a leggyengébb. Állandóan torkában dobogott a szíve. Nagyon félt, hogy valami vadállat megtámadja. Nem tudta, hogyan fog megmenekülni.
Elmesélte bánatát a Teremtõnek.
Szeretnél kapni valamit, hogy megmenekülj? - kérdezte jóságosan a Teremtõ.
- Igen, jó lenne - volt a válasz.
- Megfelelne egy pár erõs agyar?
- Akkor a friss füvet biztosan nem tudnám leharapni.
- Akkor két hegyes szarv, talán?

Kányádi Sándor erdélyi (romániai) magyar költõ és mûfordító 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Románia).

Édesanyja nagyon korán meghalt. Édesapja egyszerû székely gazdálkodó ember volt, de nagyon szeretett olvasni, s fiát tanítatta. Elemi iskoláit szülõfalujában végezte, majd 1941-tõl 1950-ig Székelyudvarhelyen tanult.

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.

Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idõ!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!