A húsvét

 

 

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.

 

 

 

 

 

 

 Várnai Zseni: Kis botló táltosok

 

 

 

 

És elindultok vele egy sugaras reggel,
És felkapjátok õt és tipegve mentek, mentek,
És viszitek õt az elsõ, elsõ útra,
Kicsinyke lábak, botló táltosok...
A nagy világ majd rátok mosolyog,
A föld, a fû, a fa, virág nevet:
Egy bukdácsoló, induló gyerek;
A karja tárt, a szeme nyitva: szép!

Botlik, kacag, és újra botlik: lép!
Vigyázzatok kis táltosparipák!
Mert gidres-gödrös, gáncsos a világ,
Vigyázzatok!

 

 

 

 

 

VÁRNAI ZSENI

Így álmodom...így képzelem...

 

 

 

Ha egyszerre csak, mint egy ábrát,
letörölné a fekete táblát
az Alkotó
mûvészkeze
s valami újat kezdene,
de úgy, hogy égszín lenne a tábla
s csodás világot tervezne rája
a Teremtõ
mûvészkeze...
új Édenkertet festene!

Letörölné a régi rosszat,
varázsolna szebbet és jobbat
a legnagyobb
mûvész keze...
egészen újat festene!
Oly csodaszépet, hol a lények
békességben, boldogan élnek,
nincs félelem
csak értelem...

 

 Európában a sorsjátékok elsõ leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék. Ezekben a játékokban a magyar keresztény zarándokok is részt vehettek útjuk során. Az 1504-ben a Zürichi Fõtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták, az 50 aranyforintos fõdíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el.

 

 

 

 

 

  1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

 

 

Kodály: Háry János - Intermezzo

 

 

 

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

 

 

 

 

 

  

Különleges nõnapi tárlatvezetés, pasikkal!

Kizárólag nõknek, férfiaktól - így lehetne röviden összefoglalni, mit kínál a Magyar Nemzeti Múzeum a hölgy látogatóknak március 8-án. A múzeum két idõszaki kiállítása - a Hölgyek palettával és a Rejtett ritkaságaink 4. - szorosan kapcsolódik a hölgyekhez. Ez adta az ötletet, hogy a Nõnapon férfi tárlatvezetõk kalauzolják a látogatókat a különleges mûalkotások között.

 

 

Különleges tárlatvezetés hölgyeknek.

 

 

 

 

 Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

 

 

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

 

 

 

 

 

 

 

 

"Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat."

(Charlotte Bronte)

 

"Könnyû dolog azért szeretni valakit, mert tökéletes. A szeretet igazi próbája az, ha annak ellenére is tudunk szeretni valakit, hogy az illetõ az életében és cselekedeteiben távol jár attól a tökéletességtõl, amelynek a lehetõségét meglátjuk benne."
(Pir Vilayat Inayat Khan)

 

"Jézus hiába élt és halt meg, ha nem tanultuk meg tôle, hogy a szeretet örök törvénye szabályozza életünket."
(Mahatma Gandhi)

 

"Nem lámpával, hanem szívvel kell keresni az embereket, mivel csak a szeretetnek nyílnak ki a szívek."
(Peter Rosegger)

 

"Ha nem szeretek, semmi sem vagyok."
(Jean Racine)

 

"A szeretetben elérjük a legnagyobb boldogságot, ami valaha a világon lehet."
(Platon)

 

 

"Amit megõrzöl magadnak, már elvesztetted.

 

 

 

 

 Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

 

 

 

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.