Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. ? Budapest 1971. július 31.) magyar költõ, író, mûfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerû és élvezetes fordításában ismerjük.

 

 

Mint költõ a Nyugat ?harmadik nemzedékének? egyik kitûnõsége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyû kiválósága; mint mûfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül elsõ az évszázadok magyar irodalmában.

 

 

 

 

 

 

 Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. ? Párizs, 1885. május 22.) francia költõ, regény- és drámaíró

 

 

Victor Hugo, francia költ?, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik vezéregyénisége 1802. február 26-án született Besançonban. Apja, Joseph-Léopold-Sigisbert Hugo a tábornoki rangig vitte Napóleon seregében. Anyja, Sophie Trébuchet. ?sei apai ágon földm?vesek és iparosok, anyai ágon tengerészek és ügyvédek voltak.

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=_3iXmSJXoFY

 

Sebestyén Márta: Tavasz Tavasz

 

 

 

 

 

 

 Jékely Zoltán: Koratavasz

A hóvirág hagymája mostan
titokzatos hatalmat érez,
s remegve, könnyekig hatottan
ér el a vén föld felszínéhez.

Ki ott jár, apró motozást hall:
épp most búvik ki a világra!
S tele a szív csodálkozással:
ily nagy tojásból ily piciny madárka!

 

 

 

 

 

Wass Albert: Rügyek

 

Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot sugott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!

 

 

 Karl Friedrich May , Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. ? Radebeul, 1912. március 30.) minden idõk legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértõje az amerikai vadnyugatnak.

 

Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölõ fia; Az inka öröksége címû regényei, melyekbõl nagy sikerû filmek is készültek.

 

May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt.

 

 

 

 

  

Ha ezt a verset olvasom, mindig nagyon meghat, olyan kedvesen szívszorító, olyan ártatlanul szép!

 

 

 

Kaffka Margit: Emberke
(Rámnyitja az ajtót)

 

 

 

 

Anyám, - már itthon vagy? Haá, - lábujjhegyen szöktél be megint?
- Hát ki köszönt a fiának? Anyu elfelejtett köszönni. Na, szép!
Hol pislogsz a sötétben? A kályha mellett ülsz - odatalálok!
Megvagy! Te buksi-bagoly!... Mért olyan sütõs-meleg a tenyered neked?
Öledbemászhatok?...

 

 

 

Tanácsok nőknek

 

 

 

 

 

 

Óbecsei István: Szeressétek az öregeket

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. ? Debrecen, 1828. február 23.) költõ,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje.

 

 

 

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P.

 

 

 

 AZ ADAKOZÓ FA

Volt egyszer egy réges-régi, fenséges fa, a melynek ágai szinte az eget súrolták. Amikor virágba borúlt, különféle színû, alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül, amikor pedig gyümölcsöt hozott, messze földrõl felkeresték a madarak .Ágai kitárt karokkal üdvözölték a szelet, és aki csak látta, elámult fenséges szépségén.
És volt egy kisfiú is, aki mindennap ott játszadozott a fa alatt, míg nem az õsöreg fa valósággal beleszeretett a gyermekbe.

 

 

 

 

?Pacsírtaszót hallok megint?

 

Igazi tavaszhirdetõ, mert csakugyan az elsõ költözködõ madár, mely itt-ott néha már február közepén feltünik, általában pedig, az országos középnap szerint: márcz. 2-3-án. Elõfordul, hogy gyenge teleken vagy a délibb megyékben egyesek el sem távoznak tõlünk.

Nemsokára megérkezése után a kiengedõ idõ fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják sziveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezõre, alig szabadulhatunk meg attól a hatástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk.