Jézus egy  alkalommal  így  oktatta tanítványait:  Ha  testvéred  vétkezik
  ellened,  menj,  és  figyelmeztesd   őt  négyszemközt!  Ha  hallgat   rád,
  megnyerted testvéredet. Ha  azonban nem hallgat  rád, vigyél magaddal  egy
  vagy két társat, hogy  kettőnek a tanúbizonysága  vagy háromé tanúsítsa  a
  dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd  meg a hívek közösségének! Ha a  hívek
  közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.

Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12)

A napomat mindig egy bekötőúton tett sétával kezdem. A váltakozó évszakoknak köszönhetően van, amikor a nap már magasan jár sétám idején, máskor pedig még sötét van. Azonban az év egy bizonyos szakában a felkelő nappal szemben gyalogolok. Amint a rendkívül ragyogó gömb előbukkan a horizonton, szinte vakítónak tűnik. Néha úgy érzem, meg kellene fordulni és hazamenni, el az erős fény elől.

 

  Abban az időben Jézus így beszélt tanítványaihoz: "Bizony, bizony,  mondom
  nektek: Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad,  ha
  azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz.  Aki szereti életét, elveszíti azt,  de
  aki gyűlöli életét ebben a világban,  az megmenti azt az örök életre.  Aki
  nekem szolgál, kövessen engem, és ahol  én vagyok, ott lesz a szolgám  is.
  Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya."
  Jn 12,24-26

  Elmélkedés:

  A szentírásban az  Isten szolgájának lenni  nagy megtiszteltetést  jelent,
  amely  azt   jelzi,  hogy   Isten  valakit   arra  választott   ki,   hogy
  együttműködjék vele  szándékainak  megvalósításában.

 

Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. (Lk 17,16)

Egyik barátomnál rákos megbetegedést állapítottak meg. Rémült volt, és nem tudta, mit tegyen. Egy tanácsot megfogadva templomba ment, és imádkozott; kis idő múlva megkönnyebbülést érzett. Amikor legközelebb elment az orvoshoz, közölték vele, hogy egészséges. Ő azonban ő nem ment vissza a templomba, és nem adott hálát Istennek. Azt mondta: "Nem hiszem, hogy beteg voltam egyáltalán.

A keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta

  (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa ársvédőszentje

  Abban az időben Jézus a  következő példabeszédet mondta tanítványainak:  

A   mennyek országa  olyan, mint  az a  tíz szűz,  akik vették  lámpáikat,  és
  kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak.  A
  balgák fogták  a lámpásukat,  de  olajat nem  vittek magukkal;  az  okosak
  azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz.

A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek
ugyanaz. (1Kor 12,4)

 

Az ihletet azonnal felismerhetjük az artisták, a zenészek és írók
munkáiban, de rendszerint nem vesszük észre az egyszerű, jó
cselekedetek ihletettségét. Abban a kiváltságban volt részem, hogy
láthattam, sógornőm hogyan vált közvetítővé apám szükségei és Isten
kegyelme között. Apám egy otthonba került gondozásra, miután stroke-ot
kapott. Mivel csak a jobb oldalát tudja használni, segítségre szorul az
alapvető szükségleteinél.

Abban  az  időben  Jézus   így  szólt  tanítványaihoz:  ?Csípőtök   legyen
  felövezve, kezetekben  pedig égő  gyertya legyen.  Hasonlítsatok az  olyan
  emberekhez, akik urukra várnak, hogy  mihelyt megérkezik a menyegzőről  és
  zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket  uruk
  megérkezésekor  ébren  talál.  Bizony   mondom  nektek,  felövezi   magát,
  asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik.

Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak. (Ézs 46,4)

 

 

Dél-Afrikában júliusban nyakunkon van a tél. Ez az időszak aszályos,
khaki-színű mezőket és csontszáraz földet eredményez. A fagyos reggelek
pedig viszonylagos meleg napokkal párosulnak. Akár észrevesszük, akár
nem, átmegyünk az őszből a télbe. Amint eljön az ideje, a
kiszámíthatatlan időjárás, amely a változással érkezik; ahogy jön, el
is múlik.
Hasonlóan van ez velünk is.

Egy alkalommal egy ember járult  Jézushoz, és térdre borulva így  kérlelte
  őt: "Uram,  könyörülj fiamon!  Holdkóros szegény,  és sokat  szenved.  Hol
  tűzbe esik,  hol  meg  vízbe.  Elvittem  tanítványaidhoz,  de  nem  tudták
  meggyógyítani." Jézus így válaszolt: "Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig
  leszek még veletek?  Meddig tűrjelek titeket?  Hozzátok ide a  gyermeket!"
  Jézus ráparancsolt  az ördögre,  az kiment  belőle, és  a gyermek  azonnal
  meggyógyult.

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

 

A teraszon, ahol a reggeli csendességemet tartom, van egy fehér
igazgatói szék. A vásznon nagy piros betűkkel olvashatók: "Isten az
irányító". Én készíttettem a széket, mert mindig látni akartam ezt az
üzenetet, mint napi emlékeztetőt.
Hajlamos vagyok elfelejteni, hogy egyedül Isten irányít. Mint feleség
és anya néha szeretném a férjemet és a gyerekeimet irányítani.
Alkalmazottként pedig gyakran gondolom, hogy én jobban tudom, mint a
főnököm.

Abban az  időben: Jézus  maga mellé  vette Pétert,  Jakabot és  testvérét,
  Jánost, s külön velük fölment  egy magas hegyre. Ott elváltozott  előttük:
  az arca ragyogni kezdett,  mint a nap, a  ruhája pedig vakító fehér  lett,
  mint  a  fény.  És   íme,  megjelent  nekik   Mózes  és  Illés:   Jézussal
  beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: Uram, jó nekünk itt lennünk!
  Ha akarod,  készítek itt  három  sátrat, neked  egyet, Mózesnek  egyet  és
  Illésnek egyet!

  
Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek
szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta
értünk. (Ef 5,1-2)

 

1990 óta börtönben ülök. Az évek során többször nehéz helyzetben
találtam magam. Ha jönnek a bajok, a bibliai üzenet alkalmazása békés
megoldáshoz segíthet. Egyik elv, amelyet a börtönéveim alatt követtem,
hogy mindig szeretetben járjak.
Pár évvel ezelőtt a gyakorlatban is igyekeztem alkalmazni ezt a
tanácsot, amikor egy társam vitatkozni kezdett velem a hitemről.

Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte
  tanítványaitól: Kinek tartják  az emberek az  Emberfiát? Ezt  válaszolták:
  Van, aki Keresztelő  Jánosnak, van, aki  Illésnek, mások Jeremiásnak  vagy
  valamelyik prófétának.  Ő tovább  kérdezte őket:  Hát ti,  kinek  tartotok
  engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
  Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test
  és a vér  nyilatkoztatta ki ezt  neked, hanem az  én mennyei Atyám.

Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten. (Zsolt
46,11)

 

 

Virágok és gyertyák díszítették a termet. Csodálatos ételek illata
szivárgott ki a konyhából. Nevetés és boldog arcok mutatták, hogy egy
örömteli együttlétet tart a gyülekezetünk női köre. A barátnőmmel egy
sarokban beszélgettünk. Sajnos, alig hallottam, mit mond, mert a
hangszórók a sarokból harsogták a "háttérzenét". Közelebb hajoltam, és
a barátnőm ajkát figyeltem.

Abban az  időben: Jézus  továbbhaladt. Tirusz  és Szidon  vidékére  vonult
  vissza. És íme, jött  egy arra lakó kánaáni  asszony, és kiáltozva  kérte:
  ?Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz
  szellem!? Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai,
  és arra kérték: ?Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!? Jézus  kijelentette:
  ?Az én  küldetésem csak  Izrael házának  elveszett juhaihoz  szól.?

Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot. (1Tim 4,14)

 

 

Édesapám nagyon szereti a rózsákat. Amikor új házba költözött, 12
rózsabokrot ültetett. Hogy hozzájáruljunk apa öröméhez, a nővérem és én
is küldtünk egy-egy ajándékot. Én egy nagy zöld műanyag vödröt küldtem,
amiben a konyhai zöld hulladékot lehet tárolni, amíg komposztként a
rózsák alá nem kerülhet. A nővérem egy gyönyörű kristályvázával lepte
meg.
Mindkét ajándék elmond valamit rólunk.

Egy alkalommal  Jeruzsálemből  farizeusok és  írástudók  jöttek  Jézushoz.
  Megkérdezték tőle:  ?Miért szegik  meg tanítványaid  az ősök  hagyományát?
  Evés előtt ugyanis nem mosnak kezet.? Jézus erre magához hívta a népet, és
  így  szólt:  ?Halljátok  és   értsétek  meg:  Nem   az  teszi  az   embert
  tisztátalanná, ami a szájába kerül, hanem  ami a szájából kijön, az  teszi
  tisztátalanná.? Ekkor  hozzáléptek tanítványai,  és így  szóltak:  ?Tudod,
  hogy a farizeusok megütköztek szavaidon??

 

Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért:
elég minden napnak a maga baja. (Mt 6,34)

 

 

Már több mint egy éve küzdök a rákkal abban a reményben, hogy a foltok
a májamon eltűnnek, vagy legalább összezsugorodnak. A legutóbbi
ellenőrzés azt mutatta, hogy a foltok se nem nőttek, se nem csökkentek
méretben. Azért is hálás vagyok, hogy az állapotom stabil.
Jelenleg azt tanulom, hogy kell egyszerre csak egy napban gondolkozni,
ami sosem volt egyszerű a számomra.

Amikor (a  kenyérszaporítás után)  mindnyájan  ettek és  jóllaktak,  Jézus
  mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek
  át  előtte  a  túlsó  partra,  miközben  ő  elbocsátja  a  tömeget.  Amint
  elbocsátotta az  embereket, fölment  a  hegyre, hogy  egyedül  imádkozzék.
  Közben beesteledett, és ő ott volt  egymagában. A csónak pedig már jó  pár
  stádiumnyira eltávolodott  a parttól

Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is
ugyanazt cselekedjétek velük. (Mt 7,12)

 Napokig édesanyámra

 

gondoltam, aki szörnyen hiányzott. Egy másik
országban él, ezért nem tudok olyan sűrűn beszélni vele, mint ahogy
szeretnék. Pont azokban a napokban kaptam tőle egy levelet, amiben
leírja, mennyire magányos.
Egyszer a vacsorakészítés közben épp rá gondoltam, amikor valaki
kopogott az ajtón. Helen volt, a 83 éves szomszédom, aki egyedül él.

Abban az időben  valaki odalépett  Jézushoz a  tömegből és  megszólította:
  Mester, mondd meg testvéremnek,  hogy ossza meg velem  az örökséget. De  ő
  elutasította: Ember,  ki  hatalmazott  fel  rá,  hogy  bírótok  legyek  és
  elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és  óvakodjatok
  minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember
  élete.
  Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott
  a földje.