Kis türelmet...
A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek
ugyanaz.
(1Kor 12,4)
Az ihletet azonnal felismerhetjük az artisták, a zenészek és írók
munkáiban,
de rendszerint nem vesszük észre az egyszerű, jó
cselekedetek
ihletettségét. Abban a kiváltságban volt részem, hogy
láthattam,
sógornőm hogyan vált közvetítővé apám szükségei és Isten
kegyelme
között. Apám egy otthonba került gondozásra, miután stroke-ot
kapott.
Mivel csak a jobb oldalát tudja használni, segítségre szorul az
alapvető
szükségleteinél.
A sógornőm egyik este vidáman jött be a szobába.
Rögtön előre látta
apám szükségeit, és eleget is tett azoknak. Nem
mindig könnyű megtörni
apám mogorvaságát, de a sógornőmnek sikerült.
Pillanatok alatt
kicserélte lebénult testén az inget; s ráadásul a
takaróját harmonika
alakban összehajtogatta, úgy, ahogyan apám
szereti.
Már korábban hallottam, hogy a sógornőm milyen nagy áldás
apám
gondozásában, de szemtanúként megnyílt a szemem, és megláttam
mélyen
könyörületes szívét is. A Szentlélek mindnyájunknak ad egy
olyan
szikrát, ami akkor lobban lángra, amikor lelkesen tudunk
végezni egy
szolgálatot.
Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy a szükség idején segítőket küldesz
hozzánk.
Álld meg őket, miközben továbbadják irgalmad és könyörületed.
Ámen.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!