Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. (Zsolt 119,11)

 

Tízéves kislányként egy 60 fős piciny gyülekezetbe jártam. Nem volt elég tanterem minden vasárnapi iskolás csoport számára, így mi a lányok
öltözőjében jöttünk össze. Összecsukható székeket hoztunk magunkkal, és
úgy hallgattuk Mrs. Cobbnak a bibliai tanításait.
Mrs. Cobb úgy gondolta, a legfontosabb, amit tehetünk, hogy kívülről
megtanulunk egyes bibliai szakaszokat. Elvárta tehát, hogy fejből
tudjuk a tízparancsolatot, a Miatyánkot, a 23.

Jézus mondta: "Ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol
én vagyok, ott legyetek ti is." (Jn 14,3)

 

 

Családi együttléteinknek mindig apa volt a középpontja; ő tartott össze
bennünket különbözőségünk ellenére is. Ő készítette a terveket, és mi
mindannyian együtt dolgoztunk azok végrehajtásán. Miután meghalt,
édesanyánk, nővéreim és én, külön költöztünk. Még mindig igyekszünk
fiatalkorunk szemüvegén keresztül nézni egymást, hogyan viszonyultunk
akkor egymáshoz, bár már mindnyájan felnőttek vagyunk, és saját
családjaink vannak.

Áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak! (Ám 5,24)

 

Tegnap nagyon lassú voltam. Későn keltem fel, és sokáig tartott, míg
felkészültem a napra. Mire befejeztem a mosást, és kiterítettem a
ruhákat száradni, már késő délelőtt volt. Ebben az időszakban az esők
majdnem mindig késő délután érkeznek meg. Az eső most is jött, és a
ruháim nem száradtak meg. Ma elhatároztam, hogy okosabb leszek. Korán
keltem, mindjárt munkához láttam, és időben kiteregettem.

Az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet
munkálja. (Róm 5,4)

 

 

19 hónapos ikerlányaim vannak. Mindkettőjüknek vannak építőkockái.
Egyik nap olyan magasra próbálták rakni őket, amekkorára csak tudták.
Mivel nem értették, hogy minden kockának kisebbnek kell lennie az
alatta lévőnél, a tornyok minden alkalommal lavinaszerűen leomlottak.
Segíthettem volna nekik megfelelő helyre rakni a kockákat, de így nem
tanulták volna meg, hogyan boldoguljanak egyedül.

Jézus azt mondta neki: "Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!" És azonnal
egészséges lett az ember, felvette az ágyát és járt. (Jn 5,8-9)

 

 

Egy gyülekezeti napon olyan utcagyerekek énekeltek, akik Krisztusnak
adták életüket. Az ének arról szólt, milyen messzire vitte őket Isten.
Ahogy ezen elgondolkodtam, a szavak bátorítottak, reménységet adtak
nekem. Az istentisztelet végére elfogadtam Krisztust.
A leghasznosabb eszköz, amivel másoknak szolgálhatunk, saját életünk
elmesélése.

Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.    
Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az  embernek, hogy betekintsen  
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy  nagy fazék, benne ízletes raguval.  
Az embernek elkezdett csorogni a nyála.  
Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak  voltak. Az összes éhezett.
Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a  kezéhez.

Jézus könnyekre fakadt. (Jn 11,35)

 

"Jézus könnyekre fakadt". Ezt az igét választotta fivérem, Jefferson a
konfirmációjára. Anyám azt gondolta, biztosan azért, mert ez a
legrövidebb igevers, amit nem lehet elfelejteni.
Jefferson 2007. december 1-én meghalt, a boncolási jegyzőkönyv a máj
leállását jelöli meg a halál okaként. Jeff idült alkoholista volt.
Számtalanszor megjárta az elvonót. Valaha volt szerető családja,
ígéretes karrierje, de az alkohol mindent ellopott tőle.

És az Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni
szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Fil 4,7)

 

Nemrég Svédországban töltöttünk pár napot. Egyik este a TV csatornái
közt kapcsolgatva egy különös címre lettem figyelmes: "Halott életem".
Ez a meglehetősen különös cím kíváncsivá tett. Néhány percig néztem a
műsort, kiderült, hogy a halottak birodalmába, Hádészba tett utazásról
szólt. Átkapcsoltunk más programra, de a cím a fejemben motoszkált.

Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a
szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a
gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is. (1Móz 3,6)

 

A gyümölcs jónak tűnt és Éva megkívánta. Mi a gond ezzel? A kígyó azt
mondta, hogy Isten azért nem akarja engedni, mert hatalmát akarja
elrejteni. Éva képtelen volt ellenállni a kísértésnek, és férjének
Ádámnak is adni akart belőle. Egyetlen pillanatnyi gyengeség
megváltoztatta egész életüket.

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor
hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. (Fil 4,6)

 

 

Jézus azt mondta, ne aggódjunk azon, hogy mit fogunk enni vagy viselni.
De amikor férjem elvesztette állását, bevételeink forrását, nem tudtam
elképzelni, hogy aggodalom nélkül gondoljak az előttünk álló anyagi
gondokra. Könnyű volt elismerni, hogy nem kell aggódnom, de nagyon
nehéz volt ezt megtenni. Hogy képes valaki egyszerűen abbahagyni az
aggódást?

Kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen
mindörökké: az igazság Lelkét. (Jn 14,16-17)

 

 

Gyűlölöm beismerni esetenként, hogy gondolataim és cselekedeteim
annyira keresztyénhez nem illőek, hogy azt kívánom, bárcsak
megszabadulhatnék tőlük. Türelmetlen vagyok másokkal, elégedetlen a
sorsommal, panaszkodom, egyszóval nem túl örömteli velem lenni.
Mostanában is volt egy ilyen napom, és azt gondoltam: "Hogy is viselhet
el engem a Szentlélek?"
Isten tökéletesen ismer engem - minden hibámat, bűnömet, gondolatomat
és indítékomat.

VÍZ A SZIKLÁBÓL

Az Úr mondta Mózesnek: "Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben.
Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép." (2Móz 17,6)

 

 

Éppen, amint ezeket a sorokat írom, a gyülekezetünkben azért aggódunk,
hogy egy fontos családsegítő központot finanszírozási gondok miatt be
ne zárjanak. A központ többek között ruhaneművel és egyéb szükséges
dolgokkal látja el a belváros szegény családjait. Továbbá biztos
menedéket nyújt az utcán élő és egyéb nehéz helyzetben élő ember
számára.

"Simon Jóna fia, szeretsz-e engem?" Ő ismét így válaszolt: "Igen, Uram,
te tudod, hogy szeretlek téged." Jézus erre azt mondta neki: "Őrizd az
én juhaimat!" (Jn 21,16)

 

Miután Júdás elárulta Jézust, lelkiismeret furdalásában elment és
felakasztotta magát. (Mt 27,3-5) Júdás nagyobbik megtévelyedése azonban
az volt, hogy nem tudta elhinni, Jézus még neki is meg tud bocsátani. A
Szentlélek segítségére lehetett volna abban, hogy önmagának
megbocsásson.
De nem Júdás volt az egyetlen, aki cserbenhagyta Jézust.

"Örüljetek az Úrban mindenkor!" (Fil 4,4)

 

 

Néhány évvel ezelőtt történt. Egy hétköznap délután betértem abba a
boltba, ahol általában vásárolni szoktunk, így a legtöbb eladót ismerem
is. A pénztárnál, a fizetést követően pár kedves szót váltottunk a
pénztárossal, majd elkezdtem bepakolni a szatyromba. Ekkor odalépett
mellém, és váratlanul egy kérdést intézett hozzám. "Neked mindig jó
kedved van? Hiszen mindig mosolyogsz, mikor találkozunk." Hirtelen ért
a kérdés, mégis gyorsan tudtam válaszolni rá.

Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha
szeretitek egymást. (Jn 13,35)

 

 

A vészvillogó komorsága arról árulkodott, hogy az autó egy ideje már
ott várakozott az út mentén. "Szükségük van segítségre?" - kérdeztem a
bent ülőktől.
"Igen" - jött a válasz, és átültek az én kocsimba. Mindketten siketek
voltak. Megkérdeztem, hogy mit tudnék segíteni. Kérték, hogy vigyem
őket haza. Az otthonuk kb. 60 kilométerre volt. Bár segíteni akartam
rajtuk, ez egy kicsit távol volt.

Az őskeresztyénség idejéből fennmaradt, ujjongó örömöt sugárzó köszöntés sokatmondó; a hívő emberek ugyanis annyira örvendtek Jézus feltámadásának, hogy így köszöntötték egymást: „Az Úr feltámadt!” A válasz ez volt rá: „Az Úr valóban feltámadt! Halleluja!”

Elcsendesedve, körültekintve és önmagunkba nézve észrevehetjük, hogy a felhőtlen öröm hiányzik életünkből – és nem csak húsvétkor. Félelmek között élünk. Bizonytalan, indulatoktól forrongó, többszörösen megosztott világunkban senki sem tudja, mikor szűnik meg a munkalehetősége – és ezzel a megélhetése –, mikor támadja meg olyan gyógyíthatatlan betegség, amely kiszolgáltatott helyzetbe, esetleg halálba taszítja.

Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő
gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. (Fil 4,19)

 Az eső olyan puhán permetezett, hogy szinte észre sem vettem.
Ausztrália nagyobbik része történetének egyik legpusztítóbb
szárazságától szenvedett. Visszaemlékszem gyermekkoromra, mikor a
kiadós viharok után a tócsákban gázoltunk. Ha vihar jött, a szakadó
esőt nem tudtuk nem észrevenni, de a mai eső csak puhán szitált, áldást
jelentve a földnek.

Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy
tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel felébreszt engem,
hogy hallgassam tanítványként. (Ézs 50,4)

 

 Lelkipásztorként mindig vágyva várom a személyes feltöltődés idejét a
zsúfolt nagyböjti és húsvéti időszak után. Idén húsvét hétfőn
szabadságon voltam már, amikor hallottam, hogy gyülekezetünk egyik
tagja önkezűleg vetett véget életének. Lesújtott a hír.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amit a sötétségben mondok nektek, azt a világosságban mondjátok el;
amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek. (Mt 10,27)

 

 

Húsvétkor sok gyülekezet tart hajnali istentiszteletet. A Nap első
sugaraira örömmel kiáltjuk: "Halleluja! Feltámadt!" De a Jn 20,1 azt
mondja, hogy a magdalai Mária korán reggel, amikor még sötét volt,
akkor ment a sírhoz, de azt üresen találta.

 

 

" Add, hogy nagypéntek vigaszunk legyen,
 Reád találjunk ott, a nagy hegyen,
 Hol keserűség poharát ürítve,
 Szenvedjünk csendben, másra nem tekintve,
 De megtagadva örökre magunkat.
 És büszkén járva tövises utunkat,
 
 Általküzdve a három napot,
 Elérhessük a fénylő csillagot,
 Mely Húsvét napján gyulladt ki az égen,
 Megfoghatatlan, örök csodaképpen! "

 

forrás ismeretlen

 

 

 

Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből
részesedünk. (1Kor 10,17)

 

Édesapámmal az udvarban egy csirkét készítettünk elő az ebédhez, míg
anya a konyhában tésztát gyúrva serénykedett. Nem sokkal később a sült
csirke finom illata lengte be a házat. A mai napig a kedvenc ételem a
házi tojásból készült nokedlivel és burgonyapürével tálalt sült csirke.
Jézus sokszor beszélt lakomáról és ételről, amikor Istenről tanított.