Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő
gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. (Fil 4,19)

 Az eső olyan puhán permetezett, hogy szinte észre sem vettem.
Ausztrália nagyobbik része történetének egyik legpusztítóbb
szárazságától szenvedett. Visszaemlékszem gyermekkoromra, mikor a
kiadós viharok után a tócsákban gázoltunk. Ha vihar jött, a szakadó
esőt nem tudtuk nem észrevenni, de a mai eső csak puhán szitált, áldást
jelentve a földnek. Így már reménykedve gondolhatok az idei termésre.
Az esőn meditálva eszembe jutott, hogy Isten ingyen könyörülő kegyelme
is hasonlóan hullik ránk. Vannak időszakok, amikor kiárasztja
kegyelmét. Habár legtöbbször csendes esőként hullik, néha annyira
csendben ér minket, hogy szinte észre sem vesszük áldásait. Mindaddig
nem vesszünk észre belőle semmit, amíg meg nem látjuk eredményeit, és
tudatára ébredünk, mennyi mindennel gondoskodik rólunk az Isten,
mindennapi életünk legapróbb eseményeiben.

Imádság: Kegyelmes Istenünk, bocsásd meg nekünk, amikor képtelenek
vagyunk fölfedezni ajándékaidat az életünkben. Segíts meglátnunk kezed
munkáját, amit bőséggel árasztasz ránk, és azt is, amikor csak
csendesen részeltetsz minket apróbb áldásaidban.

 Ámen.