Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. (Lk 17,16)

Egyik barátomnál rákos megbetegedést állapítottak meg. Rémült volt, és nem tudta, mit tegyen. Egy tanácsot megfogadva templomba ment, és imádkozott; kis idő múlva megkönnyebbülést érzett. Amikor legközelebb elment az orvoshoz, közölték vele, hogy egészséges. Ő azonban ő nem ment vissza a templomba, és nem adott hálát Istennek. Azt mondta: "Nem hiszem, hogy beteg voltam egyáltalán. Biztos összekeverték a vizsgálati eredményeimet valaki máséval. Nincs miért köszönetet mondanom Istennek."
A tíz leprás történetében mély benyomást tettek rám a következő szavak: "Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki." Amikor a barátom betegnek hitte magát, egyetértett abban, hogy szüksége van Istenre. De amint kiderült, hogy nem beteg, elfeledkezett Istenről.
Jézus meggyógyította mind a tíz leprást, de csak egy fordult vissza, hogy köszönetet mondjon érte. A leprás, aki hálával visszatért, testileg és lelkileg egyaránt meggyógyult. Ő Istent dicsőítette.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy te vagy létünk oka és életünk minden áldásának forrása. Segíts nekünk felismernünk, hogy szükségünk van rád, és köszönetet mondanunk imádságunkban minden jóért, melyet értünk végzel. Ámen.