Karácsony előtt


Olvad az első hó, csupa sár minden,
A szánkó is még a padláson pihen,
De a téren reggeltől fenyőfa áll
És minden ága csillogó díszre vár.
Az ablakokban este gyertyák égnek,
S az emberek szemében titkos fények.
Szájukon mosoly, kezükben csomagok,
Emlékeik közt régi karácsonyok.
A faluban száncsengő hangja szálldos
És megszaporodtak a Mikulások,
A gyerekek is most egy kicsit jobbak
És aranyos-furcsa leveleket írnak.
Karácsony jön és bekopog csendesen,
Varázsától megváltozunk hirtelen
S olvadhat az első hó, minden csupa sár,
A szeretet mostmár a szívekben jár.
Andók Veronika



Karácsony

Zúzmarától terhes ágat
Ringat kint a téli szél
Bent aranyló sugarával
Világít a gyertyafény.
Karácsonyi pompájában
Áll a szobám asztalán
Messzi hegyek zöld fenyője
Csillagszórós csodafám.
S az a fényes karácsonyfa
Annyi mindent mond nekem
Szeretetről, békességről
Mesél e szép ünnepen
Tordai Jolán



Van nekem egy kívánságom...


Van nekem egy kívánságom,
legyen többször is Karácsony!
Békés ünnep, sok szeretet
fűzzön össze embereket!
Szépség, csend és sok türelem,
mindenhol csak ebből legyen!
Gyűlölet és vita helyett
inkább gyakran segítsetek!
Sok-sok ember mosolyt váltson,
- tiszta szívemből kívánom.
S akkor minden hétköznapon
lesz majd boldog, szép Karácsony.
Nem kell gazdagság és pompa,
"jó szó" sosem kerül sokba.
Adjatok hát ebből sokat,
s gyámolítsatok másokat!
Legyen a haragnak vége,
nézzetek egymás szemábe!
S nyújtsatok kezet is szépen,
meglátjátok: ÜNNEP lészen.
Tali Gitta




Van időnk szeretni egymást


Mikor a város csendes utcáit porcukor
fedi be már,
s mikor a konyhából meseszép sütemény
illata száll.
Izgatottan vár a szobában egy kicsi fenyőfa
tudja, ragyogó színekben fog pompázni - nemsokára
Az egész család készülödik,
ma itthon vagyunk mind
nem rohanunk sehova -
Karácsony van, ez a fontos ma.
Csak együtt lenni, mérgelődések nélkül -
sokszor nem egyszerű;
a csillagszórók fényében azonban
ma megpróbálunk figyelni a másikra.
S ez a kedves hangulat, ha nem is örök -
de egy kis időre, a színes szaloncukrok fölött,
a család fegyverszünetet kötött.
Láng Evelyn

Karácsony

Szeretni nem bűn e hideg,
Ez érdekhajszoló világba',
Mert szeretett s nagy volt szive,
Magdolnának meg lőn bocsátva.
Ő mondta ezt, az emberek
Nagy vértanúja, messiása,
Nem bűnös az, ki itt szeret,
Szeretni nem bűn e világba'.
Mit is tegyen, mit is tehet
Az ember itt gömbjén a bűnnek?...
Óh, boldog, a ki csak szeret,
Mig egy csöpp vér erébe' lüktet.
Óh, Betlehem szelid fia,
Szived is megdobbant szeretve!
S Magdolna benned annyira,
E dobbanó szivet szerette.
Reviczky Gyula