1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra.

Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZ?I JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására a mai rohanó világban. Egy felmérés szerint az emberek 12 %-a semmit nem olvas, 14 % mondja magát rendszeres olvasónak.

A katalánoknak ez a nap egyben védõszentjük, Sárkányölõ Szent György napja is.

 

 

 

 

 

 Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. - Budapest, 1981. április 23.) József Attila- és Kossuth-díjas magyar költõ, prózaíró.



1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor gyermekeként. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-tõl Szatmárnémetiben dolgozott.

 

 

 

 

? az anyákban van valami, ami alatta marad és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.?

Victor Hugo

 

 

Kevés olyan szívmelengetô ünnep van, mint az anyák napja. Ekkor köszöntjük édesanyáinkat, megköszönve nekik mindazt a szeretetet és gondoskodást, mellyel születésünk óta elhalmoztak bennnünket.

Édesanyánk az a személy, akivel születésünkkor (de már elõtte is) elõször kapcsolatba kerülünk, és akivel ez a láthatatlan kötelék meg marad egész életünkben.

Mi a relaxáció, és miért érdemes megtanulni relaxálni?

 

Az alvás és az ébrenlét mellett létezik egy harmadik fontos élettani állapot, az ellazult - idegen szóval relaxált - állapot. Vizsgálatok szerint ilyenkor csupa pozitív változás jelentkezik testünkben:

• jelentõsen javul a szervek -többek közt az agy- oxigénellátottsága, ráadásul nagyobb mértékben, mint akár mély alvás közben,
• 18-20%-kal csökken az anyagcsere,
• csökken vérünk tejsavtartalma,
• kitágulnak az erek, így javul szerveink vérellátása,
• csökken a vér koleszterinszintje, illetve elõnyösen változik a hasznos és a káros hatású koleszterinfajta aránya,
• megnõ a vér endorfinszintje, ami magasabb fájdalomküszöbbel és kellemes közérzettel jár,
• agyunk több alfa agyhullámot termel, ráadásul szinkronizált alfa hullámokat, ami vizsgálatok szerint elõsegíti sejtjeink regenerációját.

 

 

 

 

 Rainer Maria Rilke: A párduc

 

 

A fordításbeli különbség érdekesebbé teszi?

 

 

 

A párduc

A párizsi Jardin des Plantes-ben

 

Szemébe égett már a rácsok vonulása;
mit lát, az csupán rácsok, rácsközök.
Csak egyre rács jön az ezernyi rácsra,
és nincs világ az ezer rács mögött.

Ruganyos lépte bár erõt sugároz,
a legparányibb kört róhatja csak:
erõ-körtánc ez; elkábulva áll ott
közepében egy nagy-nagy akarat.

Csak néha megy a függöny a pupillán
föl hangtalan - épp hogy egy kép befér,
átüt a tagok csöndjén, mint a villám,
s meghal, mihelyt a szívbe ér.

 

 Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

 

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

 

 Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor indult, erõs volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Mért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.

 

 

 Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

 

 

 

 Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.

 

 

 

 

  

 

?Lesz-e bárka, mely megtelik majd

minden égi és földi fénnyel?

Visszatérnek-e madarak

Csõrükben oxigénnel??

(Mezei András)

 

 

A ?föld? szó nyelvünkben számtalan szóösszetételben ismert. Önmagában a Naprendszer harmadik bolygóját jelzi, tehát egy égitest neve.

A föld a mindennapi szóhasználatban a talajt is jelöli. Tavasszal a földszag, ez a semmi mással össze nem téveszthetõ illat, a fagytól felengedett, párolgó, lélegzõ talajnak a növényültetésre, a szabadban való mozgásra hívószava.