Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a
  prófétai szavakra nyílt az ajka:
  „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
  erős szabadítót támasztott minekünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint
  szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az
  ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal
  irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet
  Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem
  nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk:
  szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai
  és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt
  örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a
  gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte:
  „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a
  rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja
  őt nevezni.

Erzsébet meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent: „Magasztalja
  lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre
  méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem
  minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő
  neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
  Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
  Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat.

  Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik
  városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
  Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a
  magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
  „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!
  Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe
  csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat!

Hat hónappal Keresztelő János születésének hírüladása után Isten elküldte
  Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt
  egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az
  angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr
  veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária
  zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.

  Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek.
  Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant
  méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt
  megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen
  töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József,
  Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant
  élet a Szentlélektől van.

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek.
  Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant
  méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem akarta őt
  megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen
  töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József,
  Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant
  élet a Szentlélektől van.

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák volt
  a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és Zára
  Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Arám, Arámnak Aminadáb, Aminadábnak
  Náásszon, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd
  Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
  Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak
  Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás,
  Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz,
  Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei
  a babiloni fogság idején.

Amikor János követei eltávoztak, Jézus beszélni kezdett a néphez Keresztelő
  Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat
  lássatok? Vagy azért mentetek ki, hogy puha ruhába öltözött embert lássatok?
  Aki drága ruhában jár és kényelmesen él, királyi palotában lakik. Miért
  mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál
  is nagyobbat. Róla mondja ugyanis az Írás: „Íme, elküldöm követemet színed
  előtt, hogy elkészítse előtted az utat.”
  Mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint
  Keresztelő János.

  Abban az időben Keresztelő János magához hívatta két tanítványát, és ezzel a
  kérdéssel küldte őket az Úrhoz: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást
  várjunk?”
  A két férfi Jézushoz érkezve így szólt: „Keresztelő János küldött minket, és
  kérdezteti: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”
  Abban az órában Jézus sokakat meggyógyított különféle bajokból és
  betegségekből, megszabadított a gonosz lelkektől, sok vaknak pedig
  visszaadta szeme világát.