Amikor János követei eltávoztak, Jézus beszélni kezdett a néphez Keresztelő
  Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat
  lássatok? Vagy azért mentetek ki, hogy puha ruhába öltözött embert lássatok?
  Aki drága ruhában jár és kényelmesen él, királyi palotában lakik. Miért
  mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál
  is nagyobbat. Róla mondja ugyanis az Írás: „Íme, elküldöm követemet színed
  előtt, hogy elkészítse előtted az utat.”
  Mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint
  Keresztelő János. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő.”
  Az egész nép, amely hallgatta őt, még a vámosok is, felismerték Isten
  akaratát, és megkeresztelkedtek János keresztségével. Csak a farizeusok és a
  törvénytudók nem keresztelkedtek meg nála, és ezzel meghiúsították magukban
  Isten szándékát.
  Lk 7,24-30


  Elmélkedés:
  Miért mentek az emberek Keresztelő Jánoshoz? – kérdezi Jézus. Azért, mert
  megértették, hogy Isten prófétája, akinek az a küldetése, hogy előkészítse a
  Megváltó érkezését.
  És mi miért indulunk Betlehem felé? Miért megyünk az advent során Jézus
  születésének helye felé? Mit akarunk látni? Kivel szeretnénk találkozni?
  Talán egy híres emberrel? Egy sztárral, akit felkapott a média, és akit majd
  könnyedén elvet, mint ahogy a szél felkapja és leejti a falevelet. Gazdag
  vagy hatalmas embert szeretnénk talán látni? Mit várunk a karácsonytól?
  Kellemes érzést? Nyugalmat a rohanás közepette? Néhány ajándékot? De ki
  adhat értékesebbet, mint Isten, aki Fiát adja nekünk?
  Talán félre kellene tennünk vágyainkat és elvárasainkat, s engedni hogy
  Isten megajándékozzon minket. Azzal, amivel ő akar. Azzal, Akivel ő akar.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Jézus, reményünk! Téged követve azt választjuk, hogy szívünk mélyéből
  szeretünk. Te az Evangélium örömét adod nekünk, bármily kicsinynek érezzük
  is azt. És mégis, mikor ellentmondások támadják meg lelkünket, add nekünk,
  hogy Rád bízhassuk magunkat, ó Krisztus, és mi igyekszünk megosztani Veled
  mindazt, ami az életben ránk nehezedik.