Erzsébet meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent: „Magasztalja
  lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre
  méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem
  minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő
  neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
  Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
  Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az
  éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
  Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint
  atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!” Mária ott maradt
  még körülbelül három hónapig, azután visszatért otthonába.
  Lk 1,46-56


  Elmélkedés:
  Az isteni irgalmasság nem egyes nemzedékek kiváltsága, hanem minden kor
  emberére kiterjed. Korunk emberiségének oda kell figyelnie erre az
  irgalomra, amely jelen van a világban. De ne maradjunk külső szemlélői az
  irgalomnak, hanem engedjük, hogy részesévé váljunk, amikor Isten megbocsátja
  bűnünket.
  Ne zárjuk el magunkat isten megbocsátásától! A bűnbánat és a szentgyónás
  megnyitja számunkra az irgalom végtelen forrását, hogy a bűn mélységéből az
  isteni magasságba emelkedhessünk. Isten irgalmassága fénysugárként átragyog
  bűneinken és megtisztítja lelkünket.
  Már csak pár nap, néhány lépés, hogy találkozzunk a Megváltóval, aki
  megszabadítja a világot bűneitől. Karácsony azt jelenti számunkra, hogy
  velünk az Isten, velünk az Isten irgalma!
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Te Úr vagy minden nép fölött,
  és Szegletkő, mely összeköt,
  sárból formáltad hívedet,
  most jöjj, fejezd be művedet!
  Eljő, eljő Emmánuel,
  Hogy üdvözüljön Izrael!
_____________________