A kezünkön lévő ujjak emlékeztetnek minket arra, kikért kell imádkoznunk.

 

Hüvelykujj: A hozzád legközelebb lévő ujjad. Imádkozz először azokért, akik a legközelebb állnak hozzád, és akiket a legjobban szeretsz.

 

Mutatóujj: Imádkozz azokért, akik tanácsokat adnak, gyógyítanak, segítenek másoknak. Például keresztény szolgálók, orvosok, stb.

 

A leghosszabb ujjunk: Imádkozz azokért, akik vezető beosztásban vannak a munkahelyen, városban, országban, hogy bölcsen végezzék a rájuk bízott feladatokat.

 

A gyűrűsujjunk a leggyengébb.

 

Augustus császárról, Heródesről, pásztorokról, katonákról, napkeleti bölcsekről olvashatunk a Szentírásban. De mindezek és még sok más ember közül a Jézus csillagát nem látta meg senki az égen, csak a keleti bölcsek. Pedig a csillag tündökölt mindenki számára láthatóan, és mégsem látták.

Vajon miért?

Mert nem voltak csillaglátó emberek, mert mással voltak elfoglalva.

Augustus a birodalma térképét tanulmányozta, Heródes az aranyait számolta, vagy a fia meggyilkoltatásának tervét latolgatta, a pásztorok a nyájukat figyelték, a katonák a kardjukat élesítették, az írástudók a könyveket bújták.

A MESSZI  HEGYEKBEN A SZIKLÁS MEREDEK LEJTŐ OLDALÁN
KIDUGTA  FEJÉT A FÖLDBÖL EGY CSÖPPNYI  FENYŐFA  BARÁT.
KIVÁNCSIAN  NÉZETT  KÖRÜL, KÖRÖTTE  EZER VIRÁG,
BÁRÁNYFELHŐS  TAVASZ NAP  VOLT, S TETSZETT  A  KINTI  VILÁG

ODASZALADT  HOZZÁ  A  SZÉL, AMIKOR KIBÚJNI LÁTTA,
S ELJÖTT  JÁTSZANI  MINDENNAP, Ő LETT A LEGJOBB  BARÁTJA.
LASSAN-LASSAN CSEPEREDETT, NYÁRON  MADÁR  DALOLT  RAJTA
ÜDEZÖLD  LEVELEIT  TÉLEN IS MEGTARTOTTA

VÉGÜL SUDÁR FÁCSKÁVÁ LETT, S A HEGYOLDALRÓL MESSZE LÁTOTT
NÉZTE A KANYARGÓS  UTAT, S A TÁVOLI  TORNYOS VÁROST.

Boldogasszony Anyánk ... (1714.)



Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Ó Atya Istennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Karácsony ünnepe ma már annyira elvilágiasodott, hogy szinte elfelejtjük az ünnep alapgondolatát. Ezért nem árt, ha  elgondolkodunk rajta, mit is jelent ez az ünnep eredeti értelmében.

Karácsony ünnepi evangéliuma azt mondja: övéi közé jött Jézus.

Mi pedig kérdezzük meg magunktól: övéi vagyunk-e még?

Jézusé az én életem, gondolatom, szavam, cselekedetem?

Mond még nekem valamit a karácsony?

Fölszítja még bennem a hitet, a szeretetet?
Amikor Jézus születéséről beszélünk, nemcsak arra a történelmi pillanatra gondolunk, amikor Jézus mint ember is megszületett, hanem három születés bontakozik ki lelki szemeink előtt:
1.

"Még minden jóra fordulhat..." c. könyvből egy történet

Sándornak, a fiatal családapának volt egy kedves felesége és egy aranyos kicsi fia. Egy ideig boldogan éltek együtt, és örvendeztek szép otthonuknak. Ám azután megtörtént a baj.
Sándor megszegte a házassági fogadalmát. Már csak ritkán töltötte otthon az estéit. Gyorsan elindult lefelé a lejtőn, és e fiatal család boldogsága hamarosan romokban hevert. Sándor egyre gyakrabban keresett fel szórakozóhelyeket, és jobban szerette a szabadidejét kétes társaságban eltölteni.

Szent. Miklós (Mikulás) valóságos történelmi személyiség volt, aki Töröországban élt, és a török gyerekek Santa Claus-ként ( "Noel Baba", ami annyit jelent, hogy "Ajándék Apa") ismerték. Ám az idők során sokat változott. Sokan szerették volna kisajátítani, magukénak tudni Szent Miklós személyét.

Az olaszok még a csontjait is elraboltatták kalózokkal 1087-ben, hogy a hajózók védőszentjeként jobban vigyázzon az olasz kereskedelmi hajókra, amelyek azokban az években a viharok során szinte teljesen megsemmisült. De 1936-ban a Coca Cola  még a szellemét, a legendáját is kisajátította, és üzleti Télapót csinált belőle, aki december 24-én érkezik a gyerekekhez. 

Mindeközben az igazi Szt.

Tündérkert szebbnél szebb virágai között van egy, amelynek erejét éjszaka láthatod meg: az Éjjel Nyíló Rózsa. Ha odamész hozzá, megérinted a szirmait és beszélsz hozzá, elmondja neked az éjszaka titkait, amit csak ő lát, de amikor mesél, te is látni fogod. Elmondja, hogy az éjszaka fényesebb, mint a nappal, fényei puhábbak, kedvesebbek és illatosabbak, mint a nappal fényei. Az éjszaka fényei színesek és hangjuk is van: lágyabb, édesebb minden e világi melódiánál, mert a nyugovóra tért világ csendje szüli őket...