Anyák napi ima

 

Mindenható Istenem!
Köszönöm, hogy olyan édesanyát adtál nekem, aki megtanított engem legelőször is imádkozni. Áldd meg őt, és áldj meg minden édesanyát, akik az anyai méltóságban részesültek, és vállalták mindazokat a fáradalmakat, amelyeket értünk tűrni és szenvedni kellett.

Óvd meg őket, ahogyan ők óvtak bennünket minden veszélytől. Lemondva minden kényelemről. Add, ó Istenünk, hogy minden édesanya a Te Szíved szerint nevelje gyermekeit!

,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány.

Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult.

Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek.

Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett.

Azon a napon elborult az ég,
Bujkált a Nap a fellegek mögött.
Rengett a föld és kősziklák repedtek:
Megnyílt a sírdomb a halottak fölött.
A százados is megrémült, ezt látván.
A templomkárpit kettéhasadott,
De kárörvendőn nevetett a Sátán:
Meghalt a Krisztus! A Krisztus halott!

Négy drága sebből patakzott a vér,
Mikor elhangzott: "Elvégeztetett!"
Hogy gyűlölt a világ szeretetedért:
Gyalázat fáján elvéreztetett!
Anyád szívét az éles tőr átjárta,
Csak a Sátán ült tort és kacagott.

Az ábrándozás az élet megrontója, de a remény az élet megmentője.
Így a böjti  időben úgy érzem, hogy szükséges lehámozni lelkünkről az ábrándokat, a lanyhaságot, a csüggedést, és szükséges, hogy magunkra öltsük a remény védő és megtartó páncélját.

Nehéz idők várnak ránk – mondják... Hát, hadd jöjjenek! Mert mi megbirkózunk velük. Ez a hozzáállás kell jellemezzen bennünket! Nem pedig az, hogy jaj, mi lesz?!
Ha a pályára eleve úgy állunk fel, hogy elveszítjük a mérkőzést, kis esélye van annak, hogy győzünk, de ha a győzelem reményével indulunk, akkor a vágytól is hajtva minden esélyünk megvan arra, hogy mi kapjuk meg a babért.

l

 

Nagyböjt van! Hogyan döntesz?

A drágább energiahordozók pluszkiadása megjelenik a mindennapi számláddal kezdve mindenen, még a csapból kifolyó víz árában is ott van az emberi bűn következménye. Bűnbánat, megtérés Jézushoz! Igen, nagyon jó lenne, ha valaki nagy-nagy alázattal, értelmesen fel tudna szabadítani a gyűlölet, a makacs bűn fogságából.

Nagyböjt van! Szeretnénk szembenézni bűneinkkel, hibáinkkal. Nagyon fontos, mert a bűn zsoldja a halál, a pusztulás.

 

Krisztust tisztelni szívünkben
- válaszolni a kérdezőnek
 
Tisztelet a mai világban:
    Kit tisztel a mai ember? Hogyan tudom kivívni a másik tiszteletét, és hogyan tudom megtartani?
    Kit tisztelek én, és miért?
Jézus Krisztust tudom--e tisztelni, és miért?
Akkor tudom Őt tisztelni, ha ismerem tetteit, ha kapcsolatban vagyok vele.
 
Válaszolni a kérdezőnek:
    Tudom, ki a reménységem alapja. Ismerem Jézust, és a tanítását, és életemen tükröződik ez a tanítás.

Igazság

Aki azt mondja Neked, hogy a rossznak győzelme lehet a jó fölött, az vak. Legyőzheti-e a felhő a napot? A sötétség a világosságot? A tél a tavaszt?

A győzelmet azonban ne téveszd össze a sikerrel. A felhőnek sikerül magát a nap és a föld közé tolnia. De legyőzte-e vajon a napot ezzel?

S ha igazságról beszélsz, akkor is vigyázz. Ne a magad egyéni érdekét vagy egy csoport érdekét nevezzed igazságnak. Érdek annyi van, ahány ember a földön.

 

Élt régen egy szelíd alázatos Király,
békét hirdetett hol, dúlt a harag, viszály.
Sokszor csak az utalt, királyi voltára,
ha csoda ment végbe, hatalmas szavára!
Áldott Szent Nevére, hányszor hoztunk szégyent,
nem hallgattunk rá, ha követésre kérlelt.
Amíg javunkra tett, addig követtük Őt,
szegények Barátját, a csodákat, tevőt.
Lába elé, hálánk virágesője hullt,
midőn szamárháton, a városba vonult.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elhagyatva

Hogyha élted útján elhagyott mindenki,
hogyha könnyeidet nem törli le senki,
hogyha már nincs társad ezen a világon,
hogyha már nincs olyan, aki melléd álljon,
hogyha már úgy érzed, mindent elvesztettél,
eltűnt minden célod, amit úgy kerestél.
Hogyha már nincs ami, mosolyra fakasszon,
hogyha nem találod, ami nyugtot adjon,
s lelkednek nincs csendje, csak nagy zűr zavarja,
arcod a fájdalom éles könnye marja.

.

 

 

 

.
„Aki kinyitja szívét Krisztus számára, az nemcsak a saját létének titkát fogja megérteni, hanem saját hivatásának titkát is, és a kegyelem csodálatos gyümölcseit fogja teremni. Ezek közül az első az életszentségben való növekedés azon a szellemi úton, amely a keresztség ajándékával kezdődik, és a tökéletes szeretet teljes kibontakozásához vezet. Ha a keresztény ember feltétel nélkül éli az Evangéliumot, akkor mindig képes lesz arra, hogy úgy szeressen, mint Krisztus, és megszívlelje az intelmeit:

„Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5,48).